Vezérczikk. (Érdekegység).
Vezérczikk. (Érdekegység).
Hol az alkotmányos életet csak valamennyire is felserdűlt állapotban mutatja elő a tanulságos történet, mind ott egy axiomára akadunk a politicának elvei között, melly úgy szül, hogy a status in statu kártékony, s ennél fogva olly kinövés, mellyet türni a status czéljával ellenkezik. És ha ez axiomának eredeti okát fürkésszük, alig tudunk másra akadni, mint ama vele egy értelmű igazságra, hogy álladalom jólétére boldogságára az érdekegység alapfeltétel. Nem akarjuk ez axiomának fontosságát elemezni, nem akarjuk azt mutogatni, mennyire figyelmet érdemlő politicai tekintetben, csak anyagi érdekeink előmozditásában szükséges alkalmaztatásáról kivánunk nehány szót mondani, s őszintén bevallani ama meggyőződésünket, hogy valamint egy részről az érdekegyesitésben nagy philosophia fekszik, úgy más részről okos embernek, ki fáradalmait sikerre intézi, ezt felejtenie nem szabad. Mondják hogy a rosz szellem, midőn az emberi és polgári jogok letiprására tanácsot ad vala, igy szóla: teremtsetek minden tartomány, minden város, minden falu számára ellenkező érdekeket a többi faluéval, városéval és tartományéval; igy mindnyájan gyülölni fogják egymást s. a. t. És a tanács nem hangzott el következés nélkűl.
Ha valahol e szempontokat téveztetni káros, nálunk azonkivűl még veszélyes is. Lássuk egy kissé a gyakorlat terét. A tiszaszabályozás tevékeny kezek között van, s hacsak a sorsnak különös csapása nem ront meg minden igyekezetet, – sikerűlend. – A vámügy körülményekhez, az idő fejtette szükségekhez, s a jövendő biztositásához alkalmazandó reformank néz elébe. – A központi vasut, melly kivánjuk, hogy a 25-dik számunkban kifejtett nézetek s még ez után is felderitendő előnyök miatt Pest-váradi-kolozsvár s. a. t. legyen, tetemesen halad. – A fiumei vasut, mellyről habár amott a másik oldalon nem is tetszik, ismét és örökké elmondjuk, hogy Magyarország jövendőjének egyik alapköve, 570istennek segitségéből s a megbizottak ismert erélyességéből meg épűlend. – Hitel intézet iránt mint halljuk komoly lépések tétetnek, s mi kivánatos, hogy az óvószer legyen sokaknak a végpusztulás ellen, a nélkűl, hogy a velünk született és nevekedett számolni nem tudást legyezné, vagy fentartaná. – A férfiasodó iparpártolási vonzalom naponkint terjedő erejével a mezőgazdaságnak ösztöneit szaporitandván, nehéz munkáját mindinkább értékesitvén, s igy átalános becsét emelvén, a világ kereskedés mezejére kiállhatásunkat hatalmasan elősegiti. – A tengerhajózó társaság, melly ma holnap megalakulván, valamint a jó számolásnak eredménye, úgy a magyar név ismértetésének egyik tetemes terjesztője leend, nem sokára a tanulság leggazdagabb tárházának a tapasztalásnak utján tanitand meg bennünket sok mindenfélére. – És ezeknek nagy része az országban, mint mindennapi kenyér, olly szükséges hálozatát követendik a mellék utaknak, mellyekről a balatoni gőzhajózás czimű tartalmas füzetkében nehány oda vetett gondolatmag bizonyosan nem hulland sziklára. –
Már most mind ezen üdves törekvések által mintegy felhiva tekintsünk szét, valjon kelhet e csak leggyengébb sugara is a reménynek keblünbken, vagy hogy a hidegebbek nyelvén szóljunk, vezethet e fejünk csak parányi eredményre is a számolás utján érdekegység nélkűl? Mert, igen szépen kérjük, csak a magunk saját körűlményeinkben gondolkodjunk dolgaink eligazitása fölött, s meneküljünk egyszer valahára a magunkkali isméretlenség balságaitól. Csak a magunk saját körülményeinkben, hol az ellenkező érdekek egész serege egyesült mindeddig arra, hogy a földhöz tapadtak maradjunk. Lám még most is alig akar fejébe férni soknak, hogy népek, bármi különbözők is élhetnek egy nemzet kebelén, de mellyeket csak a nemzetiség, mellynek egynek kell lenni, tarthat fen és össze és boldogithat állandóan, – most is alig akar fejébe férni soknak, hogy jog nem létezik kötelezettség nélkűl, és hogy magában a társadalmi jogok érvényességre emelkedésében, s a jogoknak békés uton szerzett birtokában a viszonyos törvényességben, az osztó igazság szellemében irt jogokban és kötelezettségekben rejlik az állandóság magva úgy, mint a polgári élet egyetemes boldogságának lehetsége.
De hagyjuk ezeket, s reményljünk szerencsésb csillagzatot hazánk sorsa fölött! Csak ne felejtsük, hogy a társadalmi tökéletesbülés az átalános érdekegységből, a népeknek, nemzeteknek minél szorosabb társas életi szövetkezésükből, 571az egyetértés és közös segedelem áldásteljes műszerkezetéből származik és erősül magával az idővel is daczolhatni.
A Tiszaszabályozásnál, ha az erőket megszaggatjuk, ha az érdekeket elkülönözzük, ha a szabályozást nem mint oszthatlan egy munkát tekintvén, provincialis érdekeknél fogva a teherviselést is provinializáljuk; ha mint már mondottuk külön érdeklett ecsedi láposak, szamosmentiek és taktaköziek leszünk; ha azt mondjuk, mi köze a kerecseni embernek a török kanizsai ember érdekéhez, vagy mit nyer a szentesi és csongrádi ember azzal, ha a naményi vagy löki határban ezernyi holdak nyeretnek meg, vagy hogy ha a záhonyi vagy dobi embert mint ürgét ki nem önti az árviz; szóval ha az egész oriási munkának hasznos eredményét nem egy osztatlan összegben, hanem részletekben fogjuk fel, már csak azért is, mivel alig van ember, ki kitudná számitani, mennyire segitendi vagy terhelendi egyik vizszerkezet szabályozása a másikat, olly zavarnak nyitandunk utat, mellyből kigázolni emberi erőnél magasabb segithetendne csak. Pedig az ember igen is maga erejére van ám hagyva, és mindig édesebb falat, mellyet valaki maga emberségéből keres meg. Azért magunk erejével, de hogy erőnk elég legyen, egyesitett érdekkel gyarapitsuk azt, hogy a kivitelt üdvezelhessük, áldását élvezhessük. Olly roppant vállalatnál az érdekek irányában apródonkint ott is hol nem sejtettük, felfel tünedező kedvezmények előleg ki nem számithatók, azért az érdekek kötelezettségét nem vehetni külön külön számvető táblára; mert egyiknek segitsége másiknak káros hatása a calculust igen meg zavarja. Hogy pedig az egyik érdek gyarapulása, gyarapulása a másiknak, példát vehetni: mikép e napokban a budai állandó hidfőnél egy házhely 8,000 pg.fton kelt el, mellynek ára még ez előtt három évvel csak 1200 frt volt. Érdekegység a Tiszaszabályozásnak élet eleme. –
A vám ügy, ha rendezése a méltányosság s igazság követelései, szerint intéztetik, mibe a tartományok szükségei, képessége, ipar fejletsége, termesztményi gazdagsága, topographiai fogékonysága, polgári szerkezete stb., elhatározó befolyással leendnek, azt hisszük sok eddig sértett érdeket engesztelend ki, sok eddig elsanyargatott képességnek adand szabad fejlődést, sok forrást nyitand a monarchia egyetemes főkép közvetlen gazdagulására: de ha továbbra is érdeket érdekkel küzdtérre állit, ha egyik legyezésével a másikat arczul veri, ha egyiknek rovására gyámolja a másikat, szóval ha az érdekegység elvén nem nyerend alapot, biztos jövendőre, vagy üdvességes hatásra nem számolhat.
De legfeltünőbb az érdekegység a hazánkban olly kiáltólag szükségessé vált, ugy szólván az időtől és más téreni hasznos tevékenységünktől ránk kényszeritett utrendszer szerkezetében. Említettük azon oda vetett eszmemagokat, mellyeket a balatoni gőzhajózásról taralmas füzetke magában foglal, s lesz alkalmunk e tárgyban szakszerüleg és kimeritően nyilatkozni, addig is azonban el nem mellőzhetjük megjegyezni, hogy ha fenálló szüzvállas rendszerünk kikiricsét az örök igazság napja el nem hervasztandja, még a reményhez is alig lehet józanon reményünk. Europa bajairól már 1784-ben meg mondá egy jó szándékú német, miszerint: Europens Herrschaft ist zu getheilt, dessen Interesse zu verschieden; jener also mehr Einheit geben, verschafft 572diesem mehr Einerlei, und eben das macht Europa moralisch monarchischer. Nagyon rá illeszthető igazság utrendszerünkre, mert hahogy egyes magán érdeknek ohajtásban és eszközlésben szabad tér engedtetik; ha minden megye azt számolgatja mi hasznot hajt neki a haladni szerető világ igényeihez illő utja, ha ámbár Torna vagy Mármaros, vagy Bereg, vagy Krassó, vagy Zala vármegye utját kisebb körre szoritott vidék egész éven át sem koptatja meg annyira, mint Pest vármegyéét a debreczeni két nyári vásár alkalmával a magyarság ugy mint a németség, s még is Pest megye maga erejéből tartson jó utakat nem egy vidéknek, hanem az országnak, ugy szólván országoknak; ha az ország egész ut-hálózatát nem mint osztatlan egy munkát közös erőre alapitott közszükséget fedező és közelőmenetelt szerző vállalatot tekintjük: bizon, bizon az áldásthozó közlekedési könnyüség, megkövesedett nyomorunk biztos enyhitője távol van tőlünk az ohajtatok országában.
Érdekegység, – és ismét érdekegység, és mindenben érdekegység!
