Nézzünk szét.
Nézzünk szét.
Spanyolországban iparegyesület alakult. Mert hijában e kornak szelleme függetlenség és tökélyesbülés után sovárog, – s hogyan lehet a földi lét e két áldását inkább megszerezni, mint munkásság és fejlődés által nemzeteknél ugy mint egyéneknél? Igen, korunk szelleme ama két igényével megihlette a civilisatiót, s kényszeriti, levivja a körülményeket. Nemcsak olly országokban, mik tizedek és tizedek óta élvezik a dicső békét, ütötte fel az iparosság minden ágainak munkásságát, – hanem ime, még Spanyolországban a polgári háboruk e szerencsétlen hazájában is kiküzdötte magának a figyelmet, s bilincsel magához minden rendeket. Az iparegyesület, melly e szellem hatalmának szülöttje, a legtekintélyeseebb személyek csatlakozását birja. Czélja: gyarapitása a nemzeti gazdagságnak a mű- és gazdasági ipar, valamint 551a kereskedés előmozditása által, a dolgozó osztályok sorsának javitása, oktatás és utmutatás által; – végül kipuhatolása az ország szükségeinek, és behozatala honositása a hiányzó iparágaknak. –
Genuában ezidén iparműkiállitás. – Az iparos munkásság főszüksége, élet-eleme a nyilvánosság, jobban mondva közszerüség, közismertetés, hirdetés. Ennek fényében derül, ennek melegében tenyész. Azért nyit minden ország pályaünnepeket az iparüző osztályok számára, miszerint az értelmes, képzett s előhaladott müves a közdicsőülésben ne csak tisztességgel, hanem a közpártoltatás iránti igényekkel is jutalmaztassék. A genuai kiállitásban nemcsak műipar, hanem a mezőgazdaság is fogja tenni a készitményeket és termékeket. Egész Sardinia kiállithat. Már előre meg van határozva, hogy mennyi az arany és ezüst stb jutalom lenni. A magyar iparegyesület e részben, ugy látszik méltányosabb; ez a szerint adja ki a jutalmat, a mennyit érdemesnek talál rá; nem szabja ki, hogy példaul, csak 15 arany emlékpénzt adand, bár azt 30-an érdemlenék meg. Nálunk határtalan a verseny, azért urak, gyárnok és mester-urak, ki a pályára!
Csehországban is iparműkiállitás 1838-ban. Alig vettük hirét a genuai iparműkiállitás előkészűleteinek, már megint ujabb kitételnek kitűzését olvassuk. A csehországi iparegyesület 5 százados ünnepét kivánja megülni a prágai Károl-Ferdinand-egyetemnek, s azért a kiállitásban az első termesztésnek, a műiparnak, a müvészetnek és tudománynak czikkelyeiből rendezendi a csehországi értelmesség öszves egyetemes fényképét.
A vukovár-fiumei vasut czélszerüsége. A Preszburger Zeitung, e tárgyban igy ir: A Hetilap két számában bizonyitatik egy értekezés által, hogy a vukovár-fiumei vasut inkább czélhoz vezetendi kereskedelmi állapotinkat, mint a Száva és Kulpa szabályozása. Szomoru, hogy ezt mai napságon is bizonyitgatni kell, hanem köszönet stb. – Itt a Hetilapnak dicséret szavaztatik, – de mellyet nem közlünk, nehogy hiuknak mondassunk. – De annak őszintén örülünk, hogy a jó ügy pártolóinak számát növekedni látjuk.
Mit hozott a dunai hajózás honunkba? A Preszburger Zeitung szerint mart. 13-kán: 1 hajóval épületfát; 14-kén: 1 hajóval agyagot; 15-kén 4 hajóval lépületfát; 15-kén 3 hajóval malomgerendelyt; 16-kán 1 hajóval kőszenet; 1 hajóval épületfát; 1 hajóval buteliákat; 17-kén 1 hajóval épületfát; 18-kán 4 hajóval 310 würtemb. költözködőt; 1 hajóval árukat; 19-én 2 hajóval lovakat; 2 hajóval lovakat; 2 hajóval épületfát; 20-kán 4 hajóval épületfát; 1 hajóval árukat; 1 hajóval földet; 3 hajóval kőszenet; 1 hajóval épületfát; 21kén 2 hajóval 240 würtembergit; 23-kén 1 hajóval épüeltfát; 1 hajóval 54 würtembergit; 24-kén 3 hajóval árut Pestre; 1 hajóval épületfát Mosonyba; 2 hajóval 190 würtembergit; 2 hajóval ácsmunkát Óvárra; 1 hajóval vasat Pestre; 25-kén 1 hajóval 170 würtembergit; 2 hajóval árut Pozsonyba, 26-kán 4 hajóval kőszenet Pozsonyba, 1 hajóval épületfát, 1 hajóval árut, 1 hajóval árut Pestre, 1 hajóval burgonyát Pozsonyba, 27-kén 1 hajóval 43 würtemb., 4 hajóval épületfát Pestre, 3 hajóval épületfát s agyagot, győrbe, 1 hajóval agyagot, 28-án 2 hajóval kőszenet Pozsonyba, 1 hajóval 90 würtemb. 2 hajóval árukat Törökországba, 1 hajóval kőszenet Pozsonyba, 1 hajóval árukat Pozsonyba.
Tanuljunk és tanitsunk füvészetet. Kolozsvárott minap egy szegény család petrezselem helyett bürökkel ette meg burgonya ételét, s csak isten ótalmazta meg, hogy annak következtében volt tébolyodásokban nagyobb balság nem történt rajtok. Tanuljuk hát és tanitsuk ismerni a füveket. Pesten az iparegyesületnél tanitatik a füvésztan népszerüen, – st. Virnau oktató ur soha sem mulasztja el magát a növényt is felmutatni. – A vidéken pedig annyi oktatók között senki sem találkoznék, ki vasár- és ünnepnapokon népszerüen és ingyen hasonló oktatásokat adna?
552Kiköltözködési tudnivaló. A new-yorki kormány minden hajókapitánytól, a ki europai kiköltözködőket hozand, e vándorok mindegyikeért két évre jótállást fog követelni az elszegényedés ellen. New-york városának ispotályai és szegényházai telvék az illy idegenekkel, a városnak saját lakossága nem fér el miattok. – Valjon tisztelendő Roth ur, hogy áll jót a würtembergiekért, s hogy gondoskodik a szegényekről, kik már most is koldulnak itt?
Embervásár. „Der Siebenbürber Bothe” jelenti, miképen Oroszországban 3702 jobbágy van most árverésre kitéve. Vala mi Kutaissow nevü gróf 1 508,925 rubelre menő adósságot csinált s ennek némi részben leendő lerovásaul a kormány most a fent kitett számu jobbágyokat adatja el. – A „Bothe” indignatioval látszik ezt közölni. S méltán. De hát arról hogyan fog felelni, hogy az általa is csalogatott vürtembergi költözködők, utközben már gyermekeiket is áruba bocsátották. Amott a földes ur jobbágyait, itt meg a szülék gyermekeiket árulják. Jobb volna, ha amaz inignatio valamivel korábban szállta volna meg, talán hogy nem fogott segédkezeket nyujtani olly vándorság provocatiojára, melly még gyermekvásárral is fertőzteti korunk civilisatioját! – Egyébiránt azt az orosz emberlicitatiót az Agramer Zeitung nem közli.
A londoni rendőrség 1845-ben bele került 313,620 font sterlingbe. A rendőri személyzet 5000 emberből áll. – Iszonyu drága rend, de ugy látszik soknak jövedelmez.
A népnevelés egy hatalmas institutiója azon szokás, mellynél fogva Párisban évenkint emlékpénzekkel jutalmaztatnak azon bérkocsisok, kik a kocsijaikban feledett holmikat el nem sikkasztják, hanem a hatóságnál teszik le, a tulajdoosoknak leendő átadás végett.– Illy holmiknak értéke rendesen sokra megy. 1845-ben is, csak kész pénzben 29,963 frank adatott be a praefecturához. Egyéb drágaság és értékes dolog is sok volt. Ezért ez idén is több emlékpénz osztogattatott ki. – Szép intézmény, szép sikerrel! Bár utánoztanék másutt is és mindenütt! – Mert nemcsak iskolákban neveltetik a nép, s erkölcsének a jóban szilárditására más is kell, mint emlékezet a kátéra.
Kisdedovó-intézetek könnyü felállitási módját olvashatni a ,Mult és Jelenben”: Szerinte Kecskedágon, Hunyadmegyében, F. A. a nélkül hogy a dolognak nagy feneket keritett volna, egy kisdedovodát állitott, ugy, hogy levén neki egy magyarul irni és beszélni tudó urbérese, ennek szolgálatát elengedte olly feltétel alatt, hogy a gyermekeket házához bevegye, azokat magyarul beszélni, s a kik már arra valók, irni s olvasni tanitsa. – S a dolog megy, – van gyermek elég, mellyet ide küldenek, s ezek már tudnak magyarul is beszélni. – Beh olcsó áron adathatik áldás ez emberiség és nemzetiség ügyére egyszersmind!
A pozsony-nagyszombati vasuton f. é. január 1-jétől mart. utolsójaig: 17,561 személy ment, 48,498 3/5 mázsa vitetett, s 10,420 fr. 18 kr. p. p. vétetett be. – A tavali évnek első negyedével összvehasonlitva e mostani negyedet, örvendetesen tapasztalható, mikint 8242 személylyel több utazott e vonalon, s a bevétel is 3683 fr. 22 krral szaporodott. – Igy teremt a jó, könnyü, kényelmes közlekedés nagy, eleven s jövedelmező forgalmat.
Magyar szabás legujabban gyakran jelen meg a franczia divatképeken. – Örölünk rajta, nem mintha nemzeti dicsőülésünket szemlélnők abban, ha Monsieur Blain, marchand tailleur a magyar szabást irgalmatlanul fogja igy és amugy idomitani. Hanem azért, mert sokaknak közülünk ezután el kell hallgatniok azon kifogásukkal, mellyel a magyar öntözeteket illetik, mintha t. i. az európai civilisatio azokat nem ismerné magáénak. Már most másképen leszen.
Kolozsvárott a nevelőkör üléseit a városházon, a község teremében tarthatja. Sietünk a népnevelés és tanügy érdekében mi is őszinte és szives hálát mondani a város nemes tanácsának. Nem könnyen emlékezhetünk példára, hogy a városok előljárósága magány-társulatok iránt illy figyelmet tanusitott volna. Még egyszer: köszönet Kolozsvár nemes tanácsának.
Örsy.
