Száva- és Kulpa-szabályozás, vagy Vukovár-fiumei vasut.
Száva- és Kulpa-szabályozás, vagy Vukovár-fiumei vasut.
(Vége.)
Értekező minap megmutatni igyekezett, miképen a kereskedelmi utnak, melly átalában hazánk alsó részeit kapcsolatba hozza a magyar tengerparttal, gyorsasággal, biztossággal, jutányosság- és folytonossággal kell birnia, – de megmutatnia volt egyszersmind szomoru kényszerüsége azt is, hogy a Száva- és Kulpa- vizi ut mennyire nélkülözi-e sajátságokat; végre, mint hiszi, sikerült a nyájas olvasóban felköltenie azon meggyőződést, hogy az elősorolt akadályok elháritásul gyökeres segitségre van 447szükség. – Mind ezek után pedig azon kérdésnél állapodott meg: valjon hát hogyan lehetséges az orvoslás? –
Annyit belátand mindenki, hogy a hozandó segitség csak akkor lesz gyökeres, ha mind a négy fölebbi tulajdonsággal ruházandja fel tengerreli közlekedésünket.
De annyi is bizonyos, miképen ha minden körülményeket komolyan megfontolunk, lehetetlennek kell már előre kinyilatkoztatnunk, hogy a Szávának és Kulpának bár hogyan intézendő szabályozása a gyorsaság akadályait elhárithassa ugy, miszerint azok nem is egészben, de csak valamennyire mellőztethessenek. –
Még inkább ki fog ez világlani a következőkből:
a) Bár mi történjék is e két folyóval, bár miképen fogjanak szabályoztatni s kitisztitatni: folyásuk mégis örökké ellenkezni fog szállitásaink menetével, – mégis mindig viz ellenében, tehát lassan fogjuk felvontatni rajtok vizi iparmüveinket.
b) A gyakran bekövetkező viz-hiányt semmi mesterség a világon nem fogja elháritani. Talán zsilipekkel lehetne e tárgyban segiteni még is, de ezek használatában is mennyi időveszteség jőne közbe, s mi oriási munkáknak kellene e zsilipeknek lenni, hogy csak valamennyire is megfelelhetnének czéljoknak.
c) Épen igy nincsen ségitség a fagy ellen, s ki fogná az országnak megtériteni azon kárt, mellyet a Száva befagyása okozna, midőn a legkedvezőbben beállott conjuncturák közepette, a szállitást megakasztaná? Csak egyszer történjék illy valami 20 év alatt, kára még is felszámolhatlan lenne, s az ország milliókat vesztene.
d) Még a gőzösek is csak mérséklett gyorsasággal haladhatnának a Száva ellenében, s mint vontatók használva csak keveset eszközölhetnének, hogy az árukat elég gyorsan juttathassák rendeltetésök helyére. – A Kulpán pedig, ki ezen folyamot közelebbről ismeri, ki tarthat gőzhajózást lehetségesnek? –
Tekintsük a biztosságot. Mig vizre kell bizni a szállitásokat, addig az áruk mindig veszélyben vannak, mellyet csak drága biztositással lehet mellőzni. A határ-idők biztossága tekintetében, minthogy az apadás és fagy ellen nincsen óvszer, a szabályozás mit sem használ.
Az olcsóság sem elérhető. Mert a gyorsaságnak és biztosságnak némi megnyeréseül s feltéve, hogy a folyók kellőleg vannak szabályozva, gőzösöket kellene használni, miből önkint következik, hogy a jutányosság hiányozni fog, mert a gőzhajózás sokkal drágább, semhogy szükséges olcsóságot kölcsönözhetne a kevésbé értékes áruk vitelének. Ide járul az elkerülhetlen vizi biztositás dija.
A szakadatlan használhatóságra nézve gondoljunk ismét az apadásokra, befagyásra, s átlátjuk, hogy a folyam-szabályozás e részben semmit sem segit. –
Ezekhez képest
Értekező azt kényszerül s bátor is állitani minden tekintélyek ellenében, mikint egyedül csak vasut képes egyszerre és biztosan minden bajt elháritani, mikint csak általa leszen lehetségse a gyökeres orvoslás.
Csak vasut viheti áruinkat kellő sebességgel, biztossággal, szabatossággal, olcsósággal és folytonossággal a tengerhez; csak vasut teheti felesleggé s nékülözhetővé a sok utközbeni átrakodás és letárolás állomásait, ezeknek költségeivel egyetemben, miknek elmaradtával leszen a szállitás 448olly jutányossá, minő semmi más közlekedési eszközön nem lehet, csak vasut mellett fognak a nyerészek biztos és csalhatlan alapokon számithatni, csak vasut irányozhatja a behozatali kereskedést hazánk tengerpartja felé; csak vasut emelheti kereskedésünket s ennek felvirágoztatását csak az eszközölheti.
Jól épitett s gondos igazgatásu vasuton nyáron télen, nappal és éjszakán, esőben és viharban, hó és fagy időszakában lehet járni kelni, és ha a legutóbbi esetben nem lehetne menni ez által semmi baj sem okoztatnék.
| Mert Vukovártól Fiumeig | 24 óra |
| Mert Sziszektől ugyanaddig | 12 – |
| Mert Károlvárostól ugyanodáig | 8 – |
kellend csak, és ha naponkint például csak 8 fogat (train) menne mindegyik 1,200, tehát öszvesen 9,600 mázsával: ugy lehetne.
| 10 nap alatt | 96000 mázsát, |
| 20 nap alatt | 192000 – |
| 30 nap alatt | 288000 – |
szállitani; s igy a szállitásoknak 3–4 napiglan tartó megszakadása annál kevésbé lenne bajos a mozgony-uton (Locomotive-Eisenbahn), minthogy szükség esetében 16–20 fogat is meginditathatik rajta egy nap alatt, ha a jószág valamelly akadék miatt felhalmozódnék. –
Az ellenvetések, mik a vukovár-fiumei vasut épitése ellen, jövedelmezősége és használhatósága tekintetében, eddig tétettek, vagy ollyan emberektől származtak, kiknek érdekökben van a Száva és Kulpa egyedáruságát minél tovább fentarthatni, vagy ollyan technikusoktól, kik a Száva és Kulpa szabályozásába azért szerelmesedtek, mert épen körükbe esett e tárgyat saját éltök feladataul tüzni ki, s mert hiuságokat felette megbánthatná, ha az óriási tervezetek, miket olly fáradalmasan készitenék, foganatba nem vétetnének.
Ez ellenkedőknek mind a két faja átalános szóvirágok mögé sánczolta magát, minők például: a vasut sokba kerül, a vasut csak ott fizetheti ki magát, hol igen erős személy-forgalom van; a vasut soha sem fuvarozhat olly jutányosan, mint a folyó stb. Azonban alaposan még egy sem mutatta meg, hogy a tökélyes, minden megeshetőség és kellet tekintetében csalhatlanul számitott vizszabályozás, a Ludovica-ut megváltása és a fuvarosság egyéb javitásai mellett, valóban kevesebbe kerülend, mint a vasut; egy sem használta akkor midőn a vasuti és folyami fuvarbérek között hasonlitásokat tőn, alapul a Kulpa-béreket, hanem csak a szávai fuvar-pénzeket vette fel, mik sokkal jutányosbak, s valóban nagy különbséget adnak; mert Zimonytól Sziszekig 130 vizi mérföldön, egy mérő szállitási dija, középszámmal véve, kerül 15 krba, – ellenben Sziszektől Károlvárosig, csak 18 mérföldön bele jön 12 krba. S ide számitandó még a sziszeki költségek, 3 krral. E szerint Zimonytól Károlvárosig egy mérőért fizetni kell 30 krt.* – Mozgony-uton ellenben egy mázsa bére egy mérföldre legfölebb következőleg Vukovártól Fiumeig 40 krba jön, mihez képest egy mérő gabna (mérőjét átalában 75 fonttal véve) szinte csak 30 krt. fizet.
Épen most állitja előttem egy igen jártas kereskedő, miképen a közép árt 40 krban kell megállapítani. Ért.
Már most kérdés: hasonló fuvarbérek mellett ki nem fogná inkább a vasutat használni? – Ki nem fizetne inkább 449mázsánkint 6–8 krral többet, ha e mellett a biztos nyerészet minden kellékeit, a gyorsaságot, szabatosságot, biztosságot, állandó béreket, kétlenül bizonyos általadhatási határidőt, s a közbenjárók és különös kiadások tökélyes megkimélését birhatja? –
A vukovár-fiumei vasut előnyei még inkább szembetünnek a mostani közlekedései fölött, ha az egész vonalra figyelünk mert, mint emlitve volt, most a Bánságból tengerig szállitása egy mérőnek bele kerül, a legkedvezőbb körülmények között, legalább 64 p. krba, beleszámitva minden mellékes járandóságot. E szerint egy mázsának, (ha egy mérő sulyját, mint előbb középszámmal, 75 fonttal vesszük), fuvarbére 85 1/3 krra megy. Igen, de a mozgony-uton egy mázsának egy mérföldre közép fuvarja körülbelől 1 kr., kivált olly olcsó tüzelőszer mellett, minő a kérdéses vonalon kapható. – Már, minthogy a vukovár-fiumei vasut, czélszerüleg rakva, legfölebb 64 mérföldnyi leendene, – a szállitás pedig Becsétől Vukovárig mázsánkint többre, mint legfölebb 8 krra nem hághat: ennélfogva vasuton egy mérő szállitása nem kerülne csak 72 krba, s igy 13 1/3 krral kevesebbe mint a mostani vitel-módnál.* – E mellett olly gyorsasággal fognának a gabnák Vukovártól Fiumeig szállitathatni, miszerint például, a fiumei nyerész, kinek Vukovárott 50000 mérője fekszik, e készletnek felét legfölebb 3 nap alatt az értesités után, (mellynek Fiuméból Vukovárra 24 óra alatt el lehet jutni), – tehát a mint a kedvező conjuncturák hirét vette, legfölebb 4 nap alatt, magához vonhatja, a másik felét pedig bizvást Vukováron hagyhatja, miszerint későbben vagy szinte Fiuméba, vagy a szükséghez képest, Mosony felé rendelhesse. – Mi fölötte nagy előny ez a kereskedésre nézve! –
Ha a folyamok szabályozva, a gőzhajózás rendezve, s a Ludovica-ut megnyitva leszen: akkor mint könnyen átláthatni, egy mérőnek Bánságból Fiumeig szállitása legalább 72, egy mázsának tehát 96 krba, következőleg 24 krral drágábba kerülend, mint a vasuton. Ért.
Hasonlóan a károlvárosi nyerész, kinek helybeli fogyasztásra példaul 10000 mérője van, a netalán rögtön bekövetkezett conjunkturákhoz képest bizton kiküldhetné készletét, mert hiszen ő legfölebb 48 óra alatt ujabb gyüjtelékkel láthatná el magát Vukovárról. –
A Sziszeken lakó nyerész végül kétkedés nélkül adhatná át Fiuménak a Lajbachba szánt egész mennyiséget, ha és midőn ez hasznosabbnak mutatkoznék, mert lajbachi barátjának legfölebb 24 órával későbben hozathatná meg a vukovári készletekből a kivánt jószágot.* – Láthatni, mikint itt a legkülönfélébb combinatiók lehetségesek, de mik természetesen csak vasuton nyerhetnek valósulást. –
Az egyébiránt, mennyire tudjuk, nincs elhatározva, hogy a vukovár-fiumei vasuttársaság akarja érinteni Sziszeket. Szerk.
Már most gondoljuk ide, mi sok előnyökkel kinálkozik azon könnyüség, ha a kiviteli kereskedés és a termesztés főpiaczai között olly gyorsan, jutányosan, ide s oda lehetend utazni, – azonkönnyüség, mellyet csak vasut adhat, s melly a tenger-melleti kereskedőnek megengedné, hogy vételeit ő maga személyesen eszközölhesse, s igy számos emberek szolgálatát, egész lom-irást és sokszoros kedvetlenséget megkimélhessen. –
Valóban, ki mind ezen nagy előnyök meggondolása mellett is még ingani képes itéletében a hajózás és vasut viszonyos 450becse fölött: az vagy makacson fejeskedik, vagy előitéletekben vakoskodik.
* * *
Befejezésül értekező kényszerül még a Száva-szabályozást illetőleg a következőt ide iktatni.
Czélszerü intézkedések s elegendő pénz-alap mellett talán nem volna különösen nehéz a Racsa és Drenovak Naksa melletti veszélyes helyeket szabályozni, s a Száva-hajózásnak egyéb akadékait, ugy mint a vizi malmokat, a folyam ágyában fekvő fatörzseket, a veszteg-intézetek zaklatásait, szinte elháritani. – De soha sem tartathatik eszközölhetőnek a partok átalános szilárditása, a vizfolyásnak, vizmélységnek és folyam-szélességnek szabályozása ott, hol a Száva a török-széleken foly, hol tehát a jobb part idegen, indolens s minden tekintetben korlátozott hatalomnak birtokában van. – Mit fogna példaul használni a legköltségesebb intézkedés az iránt, hogy a folyam-ágyban fekvő veszélyes fák és fatörzsek kivétessenek a mederből, ha nem lehetne megakadályozni, hogy a török oldalon naponkint ujabb darabok és tőkék be ne hulljanak, vagy a Törökországból jövő és a Szávába szakadó vizek által bele ne hozassanak? Minő eszközök lehetnének hatalmunkban a vizfolyását, népiesen mondva, a viz sodrát hol az, a hajózás tetemes ártalmára, a török part felé vetette magát, a mi oldalunkra, vagy csak a meder közepére ejteni? – Kérlek sürgősen titeket, ti technicusok, kik a Száva-szabályozás tervezeteivel dolgoztok, mondjatok e kérdésekre alapos és őszinte választ. És ha a lángész, az elmeél, mellyel birtok, és politikátok még e zátonyon is kisegit, mit fogtok az istenért, vas-réz-mézga gőzcsajkáitok és vontatóitokkal (mert illyenek nélkül el nem lehettek, azt tudom) mit fogtok ezekkel tenni, ha midőn azok Zimonynála Sziszekig leendő rándulásra készen lesznek, más nap reggel a hévmérő 12 fokot fog mutatni az O alatt? – Nem fognak a kapitányok óvakozni az elindulás ellen, félvén, hogy utközben be fognak fagyni, ha ez velök már Zimonyban meg nem történt? Ismeritek a kereskedőnek nyugtalanságát, ki jószágát mára várja, de holnap és holnapután sem kapja meg? Ez 80 fokra hágand az O fölött, mig hajóitok lábnyi vastag jégben veszteglendenek! – Átkozni fogja az a ti nagyszerü terveiteket, költséges folyamszabályozástokat, kivált ha eszébe jutand, hogy ti valátok, kik a kereskedésnek egyedül hasznos és alkalmas közlekedési eszköznek, a vasutnak létrehozatalát akadályozátok. – Azért gondolja meg jól minden viz-épitész mit teszen, gondolja meg minden, kinek befolyásától ez ügyben bár mi kevés függ, miképen a folyam-hajózás, sőt a csatornák ideje is lejárt már, mióta a vasutak feltaláltattak, s miképen a gőzhajók 50 év alatt mind a tengerre fognak számüzetni, mivelhogy nekik a sósviz sajátképen elemök.
Ne engedje tehát a nemzet magát olly emberek itélete és felszólalása által, kik a gőzhajózásnál és szabályozásnál érdekelve vannak, megtévesztetni, – ne engedje a nemzet magát azon több által, mibe talán a vasut épitése e szabályozás költségei fölött kerülend, elijesztetni! A nyereség csalékony és kétes, mert egy vizépitmény sem tart örökké, és gyakran láttunk már munkákat, mik ezerekbe kerültek, egyetlen áradás áldozativá válni, bár a legmesterségesebben s gondosabban voltak épitve. – És illy balság esetében nincs egyéb tehető a viz-épitmény körül, mint a drága 451müvet kétszeres költséggel még egyszer megujitani, a hajók járását pedig holnapokig, sőt sokszor évekig megakadályozni. – Mig ellenben a vasutat fel lehet kevés és átalában állandó költségekkel jó állapotban tartani; és habár valamelly különös baleset nagyobb romlást okozna s ez által a járkelést megszakasztaná, ez még sem tart soha olly soká, miszerint a rendkivüli gyorsaság által, mellyet mozgony-üzlete lehetővé teszen, minden idő-veszteség ki ne pótoltathatnék.
Még egyszer tehát ti férfiak, kiknek tanácsa s a dolgok felőli előterjesztései által fogja magát a kormány és az országgyülés, melly mindent nem láthat és vizsgálhat meg maga, elhatároztatni engedni, fontoljatok meg mindent jól előbb, mind azon előnyöket, miket Magyarország külkereskedése a vasuttól nyerend, mielőtt annak eszméjét elvetitek, és ha daczára mindezeknek ki nem tudtok vagy akartok vetközni a szabályozás iránti előszeretetből, ugy el ne feledjétek, hogy külkereskedésünk a legsürgetősebb segély után kiált, s hogy a ti folyam-szabályozástok e segélyt csak lassan, csak tökélytelenül adhatja meg, hogy tehát nektek a vasut ellen legalább szólanotok nem szabad, ha a hazának javát a s külkereskedés szükségeit jól vevétek szemügyre.
...ne...
