Az idei iparműkiállitás megnyitásáról.
Az idei iparműkiállitás megnyitásáról.
Több iparosaink, köztök jelentékeny gyárnokok és hirneves mesteremberek, tudatták az igazgató választmánynyal, miképen azon idő, mellytől meddig az iparműkiállitás nyitva leendeni elhatároztatott, felette hosszu – hosszu pedig nemcsak azért, mert a szegényebb kéziparos, sőt a kezdő gyárnok is nehezen nélkülözendi kiállitott jószágának eladását két, sőt körülbelől harmadfél hónapig, hanem kivált azért, mivel illy tartós idő alatt különösen a szövetfélék, de sok egyéb készitmények is, annyit fognak veszteni szinben, csinban, tisztaságban sb., miszerint ugy a mint szinhagyottan, gyürve és szennyesen lesznek, el sem lehetend azokat adni. Ezért azon egyenes ohajtásukat is fejezték ki, bár rövidítetnék meg ez idő, s ne hagyatnék csak olly hosszura sem, meddig a tavali bécsi kitétel tartott, mert a becsesebb, kényesebb jószág, a kiállitás 6 hete alatt, ott is tetemesen csökkent értékében. Igazgató választmányunk, a műiparos érdekek figyelemben tartását kötelességének ismervén: azonnal és készen engedett a jelenkezett kivánságnak, s elhatározá, hogy az idei iparműkiállitás csak augusztus 1-ső napján nyittassék meg, – s e szerint a beküldésekre egész julius 15-kéig fogjon idő lenni. – Azonban ha hamarébb küldetnének is be a kiállitmányok, azok elfogadtatnak, s a választmány gondoskodandik, hogy mig kibontatniok, kiállittatniok kellend, addig is bántatlan és sérelem nélkül maradjanak. – Mart. 24-kén, 1846.
Csanády jegyző.
