Pyrker-képcsarnok ünnepélyes megnyitása a nemzeti museumban.
Pyrker-képcsarnok ünnepélyes megnyitása a nemzeti museumban.
A nemzeti museum uj korszakát örömmel üdvözölheti minden hazafi. Örömmel a tudományosság, örömmel a nemzetiség magas érdekében. E soká sinlett nemzeti főintézetünknek felvirágzására igen sok jogositó igénynyel találkozhatni. Nádor ő fenségének hatalmas pártfogásából mutatkozó erélyesség, s az élet melly ezen mindeddig néma csendhez szokott falak között már is nyilvánul igen kedves reményeknek záloga. Czélja ez intézetnek mint az 1808 8. t. czikkben ki van fejezve a magyar nyelv mivelése és a tudományosság előmozditása, és mint az 1836. 37. t.czikkben ismételtetik, a nemzeti miveltség, bizton remélhetni, hogy minden alkalmas és szükséges eszközt használatba vétet, minek a fenséges pártfogó ez olly fontos intézet iránti feltünőleg forró előszeretete csak egy legujabban történt közörömet gerjesztett kinevezésben is élő tanujelét adta; és mire félremagyarázhatlanul világosan mutat 430magának az igazgatóságnak dicséretes buzgalma a figyelem-ébresztésben, részvét-elevenitésben, s reménylhetőleg majd a használat igénybe vétele terjesztésében. Igen is, részünkről erős reményünk, erős és minden jót igérő, hogy e jelentékeny hazai intézetünk az élet gyakorlati terére lépend, s ha bár nem vett is részt, talán szorultabb körülményei miatt, a nyelv és nemzetiség küzdelmeiben, ha bár nem vala is kénytelen a nemzet részvétlenségéből származott gyötrő fájdalmakat érezni, ha bár nem támadtatott is meg szeretetlen patvarkodásokkal minő sors a cselekvés mezején álló intézeteknek szokott kijutni: e nemzet tudományos miveltségének felvirágoztatásában hatalmas tényező leend. És valjon kell-e bizonyitóbb tény ezen sejtelem alaposságára, a nemzeti museumban ébresztendő áldásdús élet jelenségére, mint az, hogy legközelebb következő augustus hónapban Nádor ő cs. kir. fensége magas kegyéből a magyar műipar ott ülendi epochalis ünnepét? Kell-e bizonyitóbb tény egyszersmind a fenséges pártfogónak a haza felvirulása iránti halhatatlanitó előszeretetére? Kell-e bizonyitóbb tény arra, hogy a nemzeti Museum a cselekvés terén vivandja ki a magyar nemzetnek is becsületére válandó jelentőségét? – És azt hisszük, hogy a nemzeti Museum élet-történetében egyik legdiszesebb fénypont leend ezen a még mindig szegény magyar műipar iránt tanusitandó vendégszeretet.
És ezen olly alapos reményekkel előre is örvendeztető nemzeti intézetben az életjelnek legelső, de igen nemes szikrája ma villant fel. Ma nyittatott meg benne ünnepélyesen a Pyrker-képcsarnok, azon áldozat a haza oltárán, mellynél halandónak álmélattal és tisztelettel kell megállnia. Bocsássanak meg e kitételért azok, kik az embernek egyéni meggyőződését maguk scalája szerint devalválgatják. Ez áldozat nekünk rendkivül nagynak tetszik. Olly gyüjteménytől, mellyhez nemes izlésü keblen kivül temérdek idő költség, és utána-járás ráforditásával juthatni csak éveknek hosszu során, mellynek gyarapodásával nőttön nő az iránta való ragaszkodás és gyönyör-élvezet majd nem csillapulhatlan érzete is, és melly a szenvedélyek legnemesebbikének nélkülözhetlen tápszere gyanánt tekinthető, olly gyüjteménytől, s vele együtt olly nagy áron, időn és fáradságon szerzett nemes élvezettől megválni, hogy azzal a nemzeti miveltség egyik tényezőjének ébresztésére és terjesztésére eszközt szolgáltassunk, – nekünk rendkivüli áldozatnak tetszik.
A megnyitási ünnepély egyszerü de megható volt. Egyszerü és lárma nélküli mint a csendes érdem; megható mintegy közintézet uj korszakának legelső életnyilvánitása, mellyhez ezer reményt és ezer ohajtatot csatol a hazafiui kebel. A Museum derék igazgatója rövid de fontos szavakban üdvezlette a jelenvoltakat, adta elő a megnyitott képcsarnok vázlatát, s tüntette ki leginkább Nádor ő fenségének azon magas tulajdonát, mellynél fogva a hazában minden közhasznu intézetet kegyes pártfogásával szerencsésit és reményt nyujta, mire különben a többek között feltünőleg az ő egyéniségében legtöbb biztositék fekszik, miszerint a Museum a nemzet felvirulása eszközlésében, mi tőle megkivántatik, emberül megteendi. – Utána Schedel Ferencz lépett a szószékre, s megható szónoklati tehetséggel, s mély tárgyavatottsággal adá tartalmas vázlatát a magyar képiró müvészetnek, miután az intézet igazgatóját nagy hatásu hivatása terén meleg érzelemmel üdvözölte. Illy czélszerü tanulságos 431és hatásteljes alkalmi felolvasást kopár irodalmi életünkben keveset hallhatni. Köszönet érte a jeles férfiunak!
És a képcsarnok ajtai megnyiltak, s ettől fogva hetenkint két nap közszemléletre nyitva állanak. Pesten, 1846. mart. 19-én.
W.
