Firma-irodalom.
Firma-irodalom.
A nagyhid-utczában azon helyen, hol kevéssel ezelőtt majmokat, papagájokat s hasonló idegen égalji állatokat mutogattak, most uj bolt nyittatott meg s fölébe két iparos ember függesztette ki czimzetét. Ajánljuk őket mind azoknak, kik a városi elemben, a polgárok osztályaiban nemzeti érzelmeket ohajtanának látni, kik legalább azt találnák Magyarországban illőnek, hogy a magyarság külsőleg tiszteltessék. A mi két emberünk e részben idegen nálunk, mint valának a majmok, papagájok. Csupán német felirást akasztottak ki Magyarország fővárosában. Mintha e hazának nem volna saját nemzetisége, nemzeti nyelve. Mintha az igényekkel, miket a nemzetiségnek királyunk s törvényhozásunk készen megadott, daczolni akarnának. Mintha megvetni szándékoznának a magyarságot, nyelvével és pénzével, s mind azon kedvezményeivel, miket boldogulásokra e nemzet szivessége, ez ország alkotmánya és szükségei nyujtanak. – Schmierer Rastrir-Anstaltját, és Scholl Galanterie-Arbeitert értjük itt, kik hát hiszen csak mázoljanak, mig nevök áldás és emlék nélkül fog majd elhangzani. – Fen a fel-dunasoron némileg örvendeztetőbb dolgot tőnek Kossuch testvérek, kik tisztán magyar firmát szegeztek ki. Hanem még sem lehet fájdalom nélkül látni ez őszinte készséget a magyarság iránti hódolatban, midőn az olly hibásan történik. „Kossuch testvérek és társa üvegraktárok” igy van a felirás: holott igy kellene állnia: K. testvérek és társok üvegraktára. – De hát festőink mind illy rosz magyarok, vagy annyira ügyetlen olvasók, hogy egy firmát nem tudnak hibátlanul irni vagy olvasni? – Csak kevés utána-járás volna szükséges, s meg vagyunk győzpdve, hogy hibátlan magyarságu felirások lehetnének kifüggeszthetők. Nem kételkedhetünk, hogy e lapok szerkesztősége, hogy az iparegyesület jegyzősége, vagy a m. tudós társaság titoknoki hivatala stb. mind szivesen, és dijmenten fognák, ha ez szükséges, lefordítani a német szavakat, vagy kijavitani a magyar fogalmat. Tessék az illetőknek ide fordulni, s nem fogják készségökkel szánalomra s boszankodásra készteni a magyart, ki illyenekben méltán megbotránkozhatik. Ide sorozhatók még mint furcsaságok, azon nevetséges gondatlanságra mutató feliratok is, mellyek az értelmes figyelmezőt nem kissé bántják, p. o. izraeliták korháza (kórháza), K. k. tári sohajok (sóhajók), Természetmények (termesztmények) lerakóhely. Dohány hajók (dohány-hajók). Egy tekintélyes városi tanácsnok ajtaján pedig N. N. tanácsnók stb.
A tisztelt szerkesztőség minap szó-rostát engedett rázogatni e lapokban, reményljük hogy e czimzet-tisztogatást is meengedendi, miután mi koronkint szemlét tartandunk a firma-literatura már megjelent és megjelenendő termékei felett. –
X.
Fővárosunk hajó hidján a közlekedés febr. 28-án szerencsésen megnyilt.
