Asonoff ezredes véleménye a damasz és aczél különségéről.
Asonoff ezredes véleménye a damasz és aczél különségéről.
Damaszknak nevezzük azon ércznemet, melly kiváltképen fegyverkészitésre használtatik, keményebb az aczélnál, éle metszőbb és tartósabb mint a közönséges aczélé.
A damaszk eredeti hazája napkelet, s ugy látszik hogy tulajdonságai Europa más egyéb tartományaiban kevésbé ismeretesek mint Oroszországban. Milly kevéssé volt ismeretes még ez előtt mintegy ötven esztendővel, annak általlására elég leszen Rinmunn svéd bányásznak a vas történetéről irott munkáját végig tekinteni, melly a maga idejében az első rangu bányászati munkák közé tartozott. Korunkban is a damaszk tulajdonainak ismerete, mind természet-, mind vegytani tekintetből mintegy talányképen tünik elő.
A vegyészek minden eddigi vizsgálata, hogy az aczél és damaszk között lényeges különbséget találhassanak fel, meghiusult; melly azonban nem mutat egyébre, hanem a tett vizsgálatok tökéletlenségére, és hogy az e végre használt eszközök a feltett czélnak elérhetésére sikeretlenek. A vegytan bámulandó gyors előhaladásának ellenére is, e tudomány még koránsem hágott a tökély fokára, s lehet hogy körében soha fel nem fedezhető titkok rejteznek. Korunk vegyészei azon véleményt állították fel, hogy a damaszk az ércz lassu kihülés által történt jegeczülésének (cristallisatio) eredménye; de mivel Ázsia régi damaszkjaihoz hasonló ércznemet elő állítani nem tudnak, e véleményük bebizonyithatatlan.
A bányászok és gyárosok vizsgalatai, kik damaszkot igyekeztek késziteni, s a régi készités módját felfedezni, semmi elhatározó eredményre nem vezettek. Az Europában készült damaszkok közül egyáltalában nem lehet valami kitünő jelességüt felmutatni, s a mik e tárgyban irattak, azokból sem merithetünk kielégitő felvilágosulást, mert bennök az aczél tökéletesbités eszközeinek nyomaira nem akadunk. Ennél fogva, részint a vegytani ismeretek hiányai, részint a damaszk készitésének nehézségei kétessé teszik azon elsőbbségeket, mellyekkel a damaszk bir. A tudósok nagy része a vegybontásokhoz teljes elbizottsággal ragaszkodva, nem akarják semmi elsőbbségeit elismerni, mialatt másfelől a kedvelők egy-egy szép darab damaszk lapért örömest 50 font sterlinget igérnek.
A damaszk emberi emlékezetet felülhaladó időktől fogva használatban volt Ázsiában, s mind ez ideig becséből semmit sem vesztett. Lehetetlen pedig hogy a keletiek, ha szintén nálunk a tudományos ismeretekben hátrább vagynak is, egy ollyan tárgy dolgában, mellyet felette drágán kell fizetniök, el hagyták volna magokat vakittatni.
Ezen észrevétel már ez előtt tiz esztendővel arra indított engemet, hogy a vegyészek csalhatatlanságát kétségbe hozván, a régiek alaposabb véleményéhez hajoljak, s annak különösségeit és gyártásának eszközlését kezdjem vizsgálni.
Minden aczél, mellynek felszinén fekete vonalakból szerkesztett alakzatok tünnek elő, damaszknak neveztetik.
Némelly aczélnemeken ezen alakzatok kisikoltatások (politura) után azonnal előtünnek, némellyiknél savanyok 337(acida) reá öntése által hozatnak elő. E végre elegendő a közönséges eczet- vagy más egyéb növényi savany. Azon munkálat, melly által a mondott alakzatok előtüntetnek, rágatásnak (corrosio) neveztetik.
A felszinen ekképen mutatkozó damaszkozat igen sokféle változatu. Azonban maga a damaszkozat előtüntetése nem teszi mindjárt magában damaszkká az aczélt. A rágatás előhozhatja a damaszkozat alakjait közönséges aczél felszinén is, azonban akármit tegyünk, a gyakorlott szem az ércnem minden további vizsgálata nélkül a különbséget azonnal eszreveszi. Azért neveztetnek ezen utóbbiak áldamaszkoknak.
Van a mesterséggel készitett damaszkoknak ollyan neme is, mellyben a damaszkozat az ércznem belszerkezetéből származik, s akarhányszor síkoljuk a rágatás alkalmazása után, mindannyiszor szinre jő. Az illyképen mesterséggel készült damaszkok szépsége különböző, s részint a vegyitett anyagok minőségétől, részint a készitő ügyességétől függ. Ezen mesterséges damaszkok kiváltképen Ázsiában névszerint Indiában, Törökországban és Georgiában készülnek, de már az Europában készültek is nagy becsre kaptak, mivel az europaiak több gondot forditanak a szép alakzatok előtüntetésére mint ez ércznem tökéletesitésére. Ehhez képest a solingeni és klingenthali damaszkok, noha damaszkozatot mutatnak, a tökéletesebb ércznem semmi jellemző tulajdonságaival nem birnak.
Végezetre akármi szépeknek látszanak is a mesterséggel készült damaszkok, a természetesekkeli összehasonlitást ki nem állhatják, mert ha damaszkozatuk egyszer lereszeltetett, többé elő nem tünik.
Az ázsiai természetes damaszk különbözik a mesterségestől a maga követhetetlen, úgy szólván belenőtt damaszkozatának mindenkori ujra előtünésével, melly köszörülés közben is mindig magához hasonló marad.
Ázsiában többféle damaszk-fajokat kell megkülönböztetni; különbségök a vidéktől, mellyben gyártatnak, a gyártási műtételektől, és a mübe vett anyagok minőségétől függ. Legnagyobb bőségben találhatnak azok Daban, Kara-Daban, Khorassan, Kara-Khorassan, Gundy, Koum-Gundy, Neuri és Schaum nevek alatt ismeretesek.
A keletiek a damaszk jóságát az alakzatok képeztetéséből, a vonalok között maradott hézagokból, s a szinek játsziságából itélik. A Dabant és Khorassant, mellyhez néha kara vagy fekete mellékletet ragasztanak, tartják legjobbaknak. A Schaumiakat legkevesebbre becsülik. Több évi folytonos tapasztalataim kétségtelenül meggyőztek arról, hogy azon jelenségek, mellyekre a keletiek alapitják itéletöket, a damaszk jóságára nézve sokkal nagyobb biztositékot nyujtanak, mint mindazon kisérletek, mellyek alá Europában szoktak vettetni.
Mint már mondottuk a damaszknak leglényegesebb bélyegző jegye a damaszkozat. Az ércz minősége arányban van a damaszkozat vastagságával, élénkségével s az alakzatok káprázatos változatosságával. A legvastagabb damaszkozat olly forma mint a hangjegyek vonalai, a középszerü mint a szokott nyomtatásbeli jegyeké, a legvékonyabb végezetre puszta szemmel alig megkülönböztethető. A mi a damaszk minőségének meghatározhatását illeti, miképen lehessen azt a mondottakból megitélni, az inkább mustrák által 338volna eszközölhető, a helyett hogy szavakba foglaltathatnék. Nem leszen felesleges mindazonáltal nehány szabályokat felhozni, mellyek nemcsak hogy gyakorlaton alapulnak, hanem gyártásomban alkalmazott műtétek által is bebizonyultak.
Valamint az irás, úgy a damaszkozat is pontokból s egyenes s görbe vonalakból van összeszerkezve.
1) Az egyenes csak nem egyközü vonalakból álló damaszkozat a legalsóbb minőséget jelenti.
2) Ha a vonalak rövidebbek, s részenkint görbékkel vannak megszaggatva, az elsőnél felsőbb minőségnek jele.
3) Ha a vonalak pontokkal vannak megszaggatva, s a görbék téresebbek, annál jobb minőségre mutat.
4) Ha a megszaggatott vonalak még rövidebbek, vagy inkabb pettegetésekbe mennek által, mellyek egyik száltól a másik felé különféle irányban habozva terjednek el, ekkor a damaszk a tökéletesség felé közelit.
Végezetre ha a szálak hova tovább széllyel tágulva szőlőgerézdhez hasonló alakokat képeznek, vagy egész széltökben keresztül, csaknem egyenlő izekre (articulatio) oszlanak fel, akkor a damaszkot a legjobb minőségünek kell ismernünk.
Másik bélyegző jele a damaszknak az alapszin árnyéklata. Minél mélyebben hat be a szin, az ércz annál tökéletesebb. Az alapszin lehet szürkés, barna vagy fekete.
Harmadik bélyeg a szin játszisága, ha az ércz a napsugarak felé hajlitva fordittatik. Illyképen nagyszámu damaszkokat vevén vizsgálat alá, némellyekben a szineknek semmi játsziságát nem tapasztaltuk, mialatt némellyek veres vagy aranyszinnel sugárzottak vissza. Minél észrevehetőbb a szinek játszisága, a damaszk annál jobb minőségü. mindazáltal a szineknek ezen játszisága a rágatás bizonyos fokozata alatt meghalaványul, nagyobb fokozatban egészen elvész. Alsóbb minőségü damaszkon ezen vereses visszasugárzást semmi mesterséggel elő nem állíthatni. Következőleg a damaszkokat két főosztályba sorozhatjuk, mellyek közül egyik vereses visszasugárzással bir, a másik nem.
Ha az előadott három jelenségek egymással a legnagyobb arányban egyesülnek, bizonyosak lehetünk felőle, hogy azon damaszk a legjobb fajból való, mellynek következő tulajdonságai vannak:
Tökéletes nyujthatóság és kalapálhatóság. – Az edzésnek felette soká megtartása. – A lehető legkeményebb és metszőbb él. – Ruganyosság az edzés arányához képest. –
A többi damaszkok ezen tulajdonságokkal azon arányban birnak, mint a fentebb emlitett jelenségeket magokban egyesitik.
Az olcsóbb minőségü damaszkok között találtatnak ollyanok, mellyek a középszerü öntött aczéllal sem érnek fel; ellenben nincs példa reá hogy a legjobb öntött aczélt is az igazi finom damaszkkal hasonlitásba lehetne tenni. Öszvehasonlitó tapasztalataim megmutatták, hogy a damaszk az aczélnak tulajdonságaival a tökély lehető legnagyobb fokozatában bir, s a japani, indiai, perzsiai és törökországi utazók előadásai, épen nem annyira tulságosok mint gondoltatnak. A jó damaszkból készült s jól edzett kardvassal egyiránt ellehet metszeti a csontot, a vas szeget s a levegőben repkedő legvéknyabb szálakat. Szabad legyen azonban kételkednem hogy az europai, például klingenthali damaszk, ezen próbát kiállaná mint a legujabb hirdetésekben olvastuk; mert 339bizonyosan megvagyok győződve felőle, hogy a klingenthali solingeni, valamint a ziotoosti lemezek is, egyenlő edzéssel ruganyosságokra, élességökre, szilárdságokra nézve az igazi jó minőségü damaszkkal hasonlatban sem tétethetnek. – y.
Fővárosi hirnök. A mészárosok folyvást elégületlenkednek, vagy azért mivel a kir. biztosság rendeletei szerint igaz fonttal kell mérniök, vagy talán, mert még feljebb szeretnék rugtatni a hus árát. Mennyiben alapos a mészárosok panasza, köv. tény eléggé bizonyitja: febr. 25-kén ismét próbamérés tartatott. Eladatott 122 darab ökör, s fontját 16 krjával számitva jött érte 3096 ft; fagygyujok volt 995 font s fontja 21 kr, bőrükért bejött 518 ft. – Tehén eladatott 91 db, volt benne 5040 font hus s jött érte 1642 ft 30 kr; fagygyujok volt 550 font s fontja 21 kr; bőrűkért bejött 304 ft. Eladatott tehát összesen 213 db marha, mellyért az eladók 4738 ftot kaptak, s a vevők 1545 font fagygyut 21 krjával, 13755 font hust 16 krjával, s a bőröket 822 fton eladván, gy font hus 15 krba jött. Emlitni talán felesleg is hogyha a marhavétel a mészárosok közvetett vagy közvetlen befolyása nélkül történhetnék, egy font hus még kevesebbe jönne.
A mészárosokat illetőleg a kir. biztosság f. é. febr. 21-kén tartott üléséből a nyomatékra nézve köv. rendelményt bocsátott közre. 1) A nyomaték a marhának csupán következő részeiből állhat, u. m: gerincz-, velős- és keresztcsontokból, mócsing, lép, vese, sziv, nyelv és tölgyből. – 2) Nyomatékképen nem szabad használni e következőket u. m. orrot, szájt, pofát és állkapczát, nyakcsontot, farkat, tüdőt, paczalt, körmöt, lábszárt és tőkevakarékot, mellyek elkobzás és alább kitett birság terhe alatt a mészárszkben nem tarthatók, hanem máshol külön árulandók. 3) Nyomaték a hus sulyához köv. arányban határoztatott 1 fontra semmi, 2 fontig 4 lat, 2–3: 6 l. – 3–4: 10 l. – 4–5: 16 l. – 5–6: 24 l. – 6–7: 1 font, – 7–8: 1 f. 8 l. – 8–9: 1 f. 16 l. – 9–10: 1 f. 24 lat. 10 fonton felül pedig egy ötödrész – 4) A vevő felszólitására a nyomaték a hus külön kimérendő, először a nyomaték, azután a hus. – 5) Más marhafaj részeit marhahus közé vegyitve kimérni tiltatik. – 6) Ezen rendeletek bármelly pontjának áthágásaért az illető mészárosmester annyiszor mennyiszer 12 pftban, a székálló legény pedig először bezárással, ismétlés esetében szigoruabb fenyitékkel büntettetik. – Rendőri felügyelés tekintetéből minden mészárosmester a mészárszéknél tartozik nevét egy táblára kiirni. E rendelet ereje f. e. febr. 26-kán kezdődik s mart. 10-eig tartand. E rendelet annyira az elevenbe vágott hogy felfüggesztéseért, mivel különben koldusbotra jutnak, a mészárosmesterek először a kapitányi hivatalhoz folyamodtak, innen a tanácshoz, ettől a kir. biztossághoz igazittattak, hol azon választ nyerék, hogy ha, mint széndákjok, hust csakugyan nem mérnek, husmérési szabaditékuk árverés utján eladatik, s majd a rendőri hatóság is azzal fenyegetőzvén, hogy ha hust nem mérnek, a nálok levő marhát átveszik és kiméertik,s ezenkivül még sulyos büntetés alá is esnek: a mészárosmesterek jónak látták még ez egyszer, nem mérni, csak megkisérteni valjon a fölebbi rendelet mellett nem jutnak e csakugyan koldusbotra. Hogy a kir. biztosság s rendőri hatóság erélyes föllépte nélkül Budapest kénytelen lett 340volna egy napot bőjtölni, onnan is megtetszik, hogy csak 28-ra viradón vágtak marhát. Megemlitendő itt a zsidó mészárosok azon dicséretes buzgósága, kik keresztény ügyfeleikkel arra nézve szinte megegyeztek, hogy a két várost megböjtöltessék. Végül a mészárosmestereknek, ha nem tudnák, eszökbe juttatjuk, hogy midőn az 1817-ki drágaságkor a lisztárusok a vármegyétől meghatározott áron a lisztet nem adhatták volna, a vármegye mindenkinek megengedé a lisztárulást, s egy pár nap alatt a meghatározott árnál olcsobban lehetett lisztet kapni. –
A fakereskedőknél is engedetlenség, berzenkedés van napig renden. Eladó tüzi fa van most a városban 11313 öl, s a fa árát az illető urak 3–4 fttal azért rugtattak feljebb mivel az ezelőtt összerakott öleket a kir. biztosság szétbontatván, ujánt rakatta. Bár az illető hatóság a fakereskedőket büntetés terhe alatt kényszeríti, hogy a fát a régi áron adják, ezek engedelmeskedni még sem akarnak, s inkább semmit sem adnak el. Azonban ez még nem nagy baj: csak a hatóság ne fáradjon bele a büntetésbe, az igen tisztelt fakereskedő urak bizonyosan bele fáradnak a fizetésbe; aztán a hatóság is eladhatja a fát, ugy is qui per alium facit ipse facit.
Mult farsangban Budapesten 84 bál volt. Mennyi pénz mehetett ki báli ruhára, czipőre, keztyüre, virágra, türe, bérkocsira s egyéb effélékre; – mennyi pénz menend ki ezek következtiben orvosnak, patikásnak, sirásónak, árverést doboló hajdunak; hány uzsorás kötést s váltót irtak alá; – hány zálogházi jegy adatott ki a zálogházból, stb. szóval hogy mindent röviden megmondjunk: mennyi pénzt hozott ezen 84 bál forgalomba – a kinek ideje és kedve van hozzá, számolgathatja.
A balatoni gőzhajótársaság részvényeit, a B. P. Hirharang szerint, annyira kapkodják, hogy talán még ez évben „Kisfaludy” gőzös hasitja a Balaton habjait.
Fleischl Dávid nagykereskedő bizonyos mennyiségü tüzifát osztogattatott ki ingyen 46 szegény család közt. A dicséretes jótéteményért a részesült szegények nevében szabad legyen köszönetet mondanunk.
A takaréktüzhely a három utóbbi évben annyira elterjedt, hogy csak nem minden házban van. Mivel azonban takaréktüzhelyet minden hónapban tisztittatni kell, igen kelmetlen a közönségre nézve, hogy e tekintetben az illető kéményseprő-legények zsarlásainak van alá vetgve. Ohajtandó és czélszerü volna, ha a takaréktüzhelyek tisztitásának diját az illető hatóság meghatározná.
