Vegyes közlemények.
070Vegyes közlemények.
A Pozsony-nagyszombati vasút terjeszkedéséről épen most érkezének e sorok: (November 29-kén nyittaott meg a Pozsony szeredi vaspálya Senkvicztől Báhonyig a pozsonyi és nagyszombati országos vásárok alkalmára. Báhontyól a társaság maga tart rendszeres társaskocsikat, mellyek által az útasst Nagyszombatig szállitja, a vitelbér pedig már most annyira szabatott, mennyi leend az, ha a pálya teljesen elkészül is; azonban még f. December 21-én határzottan megfog nyittatni a pálya méág 1/2 mérföldnyire tovább t. i. Cziffer faluig, honnan N. Szombath csak egy mérföld – A November utóján megnyilt darab (1 mérföldnél valamivel több) a legtöbb munkát adta, N. Szombatig pedig szinte készen van minden föld- és kőmivesi munka, az utolsó nagyszerű híd is teljesen bevégezve, tehát csak a pálya lerakása van hátra, mi ez év legelején megtörténik. Falapuú vasutaknál legtöbb művesi ügyesség kivántatik az ácsoktól, kik a faalapot rakják, és ezen munkát e vállalatnál eddig Morva művesek végezték. Ez az mit a buda-pesti Hiradó a mult fél év elején egy pozsonyi levélben olly honfiúí örömmel kürtölt, gyönyörrel telve el, hogy megmutathatja, mikint csakugyan nincsenek jó honi műveseink! Jelenleg azonban én örülök tudathatni, hogy itt az Igazgató mérnöknek sikerült ezen munkára is honfiainkat alkalmazhatni; az ő buzditására t. i. találkozott nagyszombati ácsmester ki e munkába, mellyet eddig megkisérteni egynek sem volt kedve – belevágní merészelt, és most munkája folyik mint kell! derekasan.
A balatoni társaság eredeti szándékát, mindjárt első ülésében, mellyett decemb. 27-én tartott, terjeszteni jónak látta, annyíban t. i. hogy a balatoni gőzösön ne csak utasok járhassanak, hanem a Dráva-vidékről, sőt az adriai tenger környékéről bár mi féle kereskedelmi czikkek is szállítathassanak; mivel pedig e czélra több és terjedelmes vontatható hajót is kellene épiteni, ezekre nézve pedig elegendő fedezést az eddig biztosított aláirások nem igen igérnének: több aláirást is gyűjteni, s a netalán megkivántató előleges eszközlések iránt intézkedni egy ideiglenes választottság bizatott meg. Tagjai következők: Dessewffy Emil gr. Szekrényesy József, Baranyay László, Jalics András Ferencz, Körmendy István Hengerlmüller Mihál, Schloss Lajos, Liedemann Frigyes, Kiss Lajos, Sényi Gábor, Czindery László, Wurda Emanuel, Sámson János, Chyuvranyi Boldizsár, Brestyenszky Béla, Hertelendy Károl, Ramoszetter Vincze.
Ifjuságunknak kedves jelenetkép emlitjük Szalay László Status férfiak és szónokok könyve czímű munkájának most megjelent első füzetét. Fontos tárgyalásokra, meleg érzelmekre s elég doctrinára talál benne a figyelmes olvasó.
Különös részvettel figyelmeztetjük fővárosi laktársainkat, vagy azokat is kik netalán mostanában is megfordulandnának, arra, hogy e hónap 11-kén délelőtt, nehány jeles hazánkfia, kik az ifiuság nevelésével foglalkoznak,
nevelési ünnepélyt
tartandanak a pesti kör szállásán, Pestalozzi a természetszerü nevelés alkotója születésnapjának emlékére. Azon férfiu emlékére, ki egy szabad hazának gyermeke lévén, a neveléstudományt a legteljesebb értelemben vett lelki 71szabadság terére vitte át a kontár szoktatók kezéből; ki a mesterkéltség békóit erős elhatározottsággal lerázván, a nevelés tudományt az ápoló természet anyai kebelére vissza vezette, ki ne rettegvén a hatalmasok homlokránczaitól, nem ügyelvén a kényelmesen maradni vágyók jajveszékelésire, nem gondolva a dressirozás mesterségét conserváló lélek-nyomoritókkal, mint lég-tisztitó orkán ostromolt előitéleteket, halomra döntött rendszereket, s lerontott minden választó falat a képesség és tökéletesülés között; ki az okulásnak az érzékre ható tanitás varázs erejéel nyitotta meg diadalkapuit, mellyeket az obscurantismus cerberusa őrzött mindaddiglan; kinek csodás mennyei erővel lelkesitő lángérzelme a természet iránti tisztelet volt; ki valamint a természetet alkatában, czéljában és törvényeiben, úgy a gyermeket a maga eredeti ártatlanságában szentnek tartotta, kinek szent volt az emberi rendeltetés, szent a társadalmi köteleztetés, szent a szegény elhagyottnak ügye. És azért légyen közöttünk szent az ő emlékezete!
