Statistica.
Statistica.
Zombor statistikai tekintetben, némi kitéréssel Bácsmegyére. – Zomborról, ezen a legujabb iparközi mozgalmak körül gyakrabban megnevezett városról, ügybarátink Dr. Elszasszer Ferencz és Stein Márk urak szivességéből közlött ugyan már Hetilapunk némelly adatokat. Azonban a zombori olvasó kör, meggyőződvén, mikint a hazába szerteküldözött iparstatisticai kérdésink kimeritőbb megoldéása csak számosabb egyéni ismeretek egybeolvadása által eszközölhető, maga is feladatul tűzte ki magának Zomborról még további ismertetést adni. S választmányunk a tisztelt körnek e hazafias fáradságát méltó köszönnettel fogadta nem csak felküldött dolgozatának önbecséért, hanem azért is, mert a példa reményt adott arra, miképen a hazaszerte létező annyi vidéki Casinók, olvasó és társalgó körök mind megnyerhetők lesznek 14adat-gyüjtő osztályokul az ipar statisticai hivatalhoz, mellyet az iparegyesület közgyűlési határozata szerint rendszerezni szándékozik.
Zombornak ,Mosztonga’ nevű erében, sás és nád terem, s kender ázik. Az észak-keleti részen levő vizállások helyéről kedvező időben nagy mennyiségű szíksó sepertetik – 788 hod terüeltű két erdejében tölgy és cserfái vannak, mik azonban a szükséget nem fedezik, ezért a kir. kincstár ott faraktárt állitott, mellyben a cserfa ölét 15, a tölgyét 12 v.fton árultatja, s annál kevésbé tűri a lakosság azon kellemetlenséget, miszerint e raktár a várostól félórányira távol levőn, drága fuvarbért kell fizetni. – Egyébiránt a lakosság nagyobb része szalmával s a megye némelly részeiben tőzekkel tüzel. – A széljárás szélmalmokra használtatik. A föld mindennemű növényt megterem. Jelesűl: a kender a megyének egyik legnagyobb kincsforrása. A len-termesztés azonban nem mutatkozik nyereségesnek. E pontnál említi a tisztelt kör, mikint legujabban a cs. k. velenczei hajógyár a n. m. m. k. Helytartóság utján tudakoltatá a nemes megyét, a bácsi kender mostani mennyisége, minősége s ára felől: azonban a megye válaszáról nem ad értesítést. A választmány részéről felszólítani bátorkodtunk e részben t. Fratricsevits tb. urat, mint az e részben munkálkodott küldöttség érdemes elnökét a küldöttségi dolgozat közléseért, reméljük tehát, hogy szivességéből azt mi előbb meg is nyerendjük. – Repcze évről évre nagyobb mennyiségben termesztetik. Dohánya a megyének felső és alsó járásában s a Duna mentében bőven terem, azután szegedi név alatt árultatván. Legjobbnak tartatik deutovai, bogojevai, palánkai, csebi, adorjáni, futaki stb. A két elsőből növénygyüjteményünk számára mutatványokat is nyertünk. – Komlót Zomborban Neumann Ferencz kertész termeszt; 3000 tőkéről taval 8 ez idén pedig 12 mázsát kapott; a tavalinak mázsája 10, az ideinek 75 pfton kelt el. Ebből is kaptunk mutatványt. Komló még termesztetik a kincstári kis-sztapári pusztán és Bukinban. Piros buzér buján nő; néhány gyökeret ebből is nyertünk. Czukorrépa nem termesztetik; a csülleng nem is esmertetik. – A termesztők készek nagyban vállalni szerződéseket. Igy a kereskedők kender termesztésre szerződnek a kőzségekkel. A dohányra nőzve pedig a kincstárral szoktak szerződni, melly nekik 6 pftjával 5–6 évekre előlegez. Palánkán van dohányhivatal is. Gyümölcsel a drávántúli megyék látják el a várost; a már nevezett Neumann kertész mindig több ezer gyümölcsfát nevel, s darabját 10–30 pkron szokja adni. Rigiczán is jeles faiskola van. Zöldség megyeszerte bőven van. Bor van ugyan elég, e silány, azrét a megyében szerémi és baranyai borok vőtetnek. – Átalában csak közénséges zőrü juhok tenyősztetnek, miknek nemesbitésére semmi gond; legtöbbnyire mind fejetnek és évenkint kétszer nyiretnek. Magyar juh még sok van. A nagyobb uraságok selyemszőrűeket is tenyésztenek gyéren. – A szarvasmarha nem istállóztatik, nem keféltetik, vakartatik, sem mosatik, ellenben szorgalmasan bélyegeztetik. – S ez oka aztán, hogy a magyaroszági bőrök nem használtathatnak ugy, mint az Oberlaender nevezet alatt ismeretesek. Az istállózás, a tisztántartás, melyben Németországon a marha részeltetik, lággyá teszi a bőrt, melly tulajdonság nélkül a magyarországi bőrök szükölködnek. A bélyegsütés pedig hibássá teszi azokat. – Bácsban svaiczi 15marhák is nagy számban tenyésztetnek. A ló-nemesítésre semmi figyelem. A selyem-tenyésztés Bácsban már a nép rendes foglalkozásaiba átment, különösen a német helységekben szenvedélyesen űzetik. Szederfák ültettetnek nem csak kertekben, hanem utczákon, utakon, réteken, temetőkben. Sok lelkes magányosok is foglalkodnak a szederfák ültetésével, kik közül különösen nyug. főerdész Tordy János és Gegus Ede urak neveztetnek meg. A ns megye hasonlag nagy pártfogással viseltetik ez iparág iránt, s e végből Bassi Ágostonnak könyvét a szederfákról magyarra forditatta le, s osztatja ki az adózó nép között. – Apathinban, Palánkán, Novoszellán vannak selyemgombolyítók, kik számos kezeket foglalkodtatnak. A megyének van két selyemtenyésztési felügyelője, kik az e tárgyban kinevezett választmánynak tesznek jelentéseket.
A közlekedési viszonyokat illetőleg: Csinált utak nincsenek, az országutakra semmi gond, de ninscenek is meg a szükséges anyagok. Zombor városának van ugyan 12 utkaparója, de ezek a tatarozási munkát sem győzik. A ferencz-csatorna a várostól félórányira van. E csatorna dunai torkolata a monostorszeghi zsilipnél felette iszapolódván, eddig a hajozást nagyon nehezítette, sőt néha lehetetleníté: ezért e zsilip egész Batináig készül meghosszabbitatni, sőt a munkálatok már meg is kezdettek, és kormányilag kinevezett mérnöki tekintélyek felügyelése s igazgatása alatt 500–600 munkás naponkint dolgozik.
Forgalmi tekintetben a zombori vásárok semmi czikkre nézve sem birnak felötlő jelentőséggel, de elég panaszra fakasztják rendetlenségökkel a vásárosokat, miután a posztószövet-árusok s egyéb kereskedők sátraikkal, állásaikkal a marhavásárra küldetnek, hol azután gyakori szerencsétlenség történik, holott a marha-állás a városon kivűl igen czélszerűleg volna kijelölhető. A hetenkint egyszer, pénteken tartatni szokott heti vásárok, különösen augustus és september hónapokban igen nagyok a gabonára nézve.
Zombornak van kereskedői testülete, mellynek kiváltsága abban áll, hogy engedelme nélkül a boltnyitás, és kereskedés senkinek sem szabad. Az engedelemnek pedig feltételei: 3 évig kellett tanulni valamelly kereskedésben, 3 évig kelle vándorolni; e két feltétel a zombori születésüekre értetik; ha ki idegen kiván az ottani testületbe iktattatni, annak előbb a polgári jogot kell megszerezni, ezekután pedig mindenkinek 200–250 v.frtot kell fizetnie az ott tervezett tanoda megalapitására.
Ez iskolai alapitvány már 70,000 pfrttal bir: a kórháznak 12,000 pfrtja van; az árva-pénztárban 25–30,000 pfrt fekszik; s mind ezen alapok elegendő biztositásra 6-os kamatra kölcsönöznek. A megyei helységekben pedig, mint Hodságon, Cservenkán, Torzsán, Parabutyon stb. vannak helyenkint 40–80,000 pfrtra menő árva-pénztárak. A pénz mind e mellett drága, s a kamatlábat középszámmal 15–20-ig tehetni.
A lakosságnak kiváló és szokásos keresete a földmivelés. Zomborban rendes napszámos népesség nincsen, – mind a mellett remélleni lehet, hogy elegendő kezek lennének kaphatók, legalább az ott létező két gyár mutatja, hogy gombolyitó, fonó és szövő-gépeknél mindig van kellő számmal női kéz, miután mindig a nép asszonyai e munkálat különben is házi foglalkodás gyanánt űzik, s készitenek török modorban és szines sávokkal gyapotszöveteket, 16miket „csilin”nek neveznek. Finom lenvászon is szövetik általok. – A népesség viseletében meglehetős fényűzés tapasztalható, s a legszegényebb család nőtagján is láthatni selyem darabokat.
A népi ipar körében: készit az ottani lakosság ponyvákat, zsákvásznat, sajtot, turót, aszal gyümölcsöt, főz szilva s más gyümölcs izt; pálinkát, szappant füstölthust, gyüjt állat-hulladékokat; Apathinban, Monostorszegben, Kissztapáron Verbászon, s a Duna mentében készitetnek hajókat, csolnakokat, s ladikokat. Az erdős vidékeken égetnek szenet. A németek csinálnak faczipőket. A Dunánál halakat is száritanak, Apathinban caviárt sóznak, ugyanitt van egy rongy-osztályozó intézet. Vontátásra is adja magát a nép, jelesűl Bezdányban vannak hajó vontatók 30–40 lóval.
Zomborban a következő iparágak vannak: ácsok, 3 mesterrel, 9 legénnyel, asztalos: 18 mesterrel, aranyműves 9 mest., bábsütő 13 mest., borbély 7 mest., bocskoros 22 mest., csizmadia 187 mest., cukrász 2 mest., esztergályos 8 mest., fazekas 6 mest., festő 5 mest., fésűs 5 mest., gombkötő 10 mest., gyógyszerész 2, halász 21 mest., harisnyakötő 27 mest., kádár 14 mest., kávés 6., kalapos 7, űstkészitő 2, kéményseprő 1, kerékgyártó 9, késes 2, keztyűs 1, hentes 2, kovács 12, kőműves 2, könyvkötő 2, köteles 10, molnár 29 malommal, magyarszabó 74, mészáros 8, lakatos 8, német-szabó 33, nyerges 5, olajtörő 2, orás 2, puskás 2, rézműves 1, szappanos 12, szegkovács 1, szijjártó 28, szitás 6, serfőző 1, szűcs 103, szűrszabó 15, Takács 22, üveges 4, varga 31, mind mester.
A mester-inas képzésére semmi gond. – A zombori szövet-gyárakról már volt említés. Még megemlítendó Engeter Frigyes furnirgyára.
