89.
[Budapest, 1848 május 4.]
Kossuth rendelete Virták Károly kincstári titkárhoz: megbízza a fucinei és verbovszkói uradalmak erdőkezelésében lábrakapott visszaélések megvizsgálásával.
Értésemre esvén, hogy a fucinei és verbovszkói Kincstári uradalmaknak, különösen pedig ezen uradalmak erdeinek kezelésében az állodalom ez ágbeli tömérdek kincsének részint elvesztegetésével, részint veszélyeztetésével lelkiismeretlenül számos visszaélések gyakoroltatnak: annál fogva azon megbízást, mellyet ön a só tárgya körüli vizsgálatok megtételére vőn, ezennel a kérdéses uradalmakbani visszaélések megvizsgálására is azon szoros meghagyással, egyszersmind felhatalmazással terjesztem ki, hogy az e tárgy körüli szigorú eljárást ép olly lelkiismeretesen, mint gyors kötelességének ismerje, s az állodalmi javak biztosítása tekintetéből a vizsgálatnál netalán tapasztalandó egyéni vissza élések következtében az alapos gyanúval terhelendő tisztviselőket nem csak hivatalaik folytatásáról rögtön felfüggeszthesse, hanem a számolni nem tudókat törvény értelmében személyökben is letartóztatva, az állodalom kármentesítését minden törvényes módon biztosítsa, egyszersmind azon uradalmak kezeléséről – további intézkedésemig ideiglenesen rendelkezve, nekem a tapasztalandókról haladéktalanul jelentést tegyen.
A jelen tárgy megvizsgálására segéd biztosul Kardos urat, gróf Batthyány Kázmér brodi uradalmi igazgatóját nevezem ki, kinek kellő tudomás végett rendeletem ugyanezen alkalommal megküldetett, az illető tisztségnek pedig a partionalis patens szükséges alkalmazás tekintetéből ide rekesztetik.
Ön e tárgybani gyors és sikeres eljárását, a közállomány iránti különösebb érdem gyanánt méltánylandónak, annál biztosabban várhatja; minél fontosabb azon tekintet, mellyet a kérdéses uradalmi erdők a tengeri hajózás ellátása szempontjából is érdemelnek.
Fogalm. Kossuth s. k. javításaival és kiegészítéseivel.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 426/1848.
A megbízásról a pénzügyminisztérium május 4-én értesítést küldött az érdekelt uradalmaknak, továbbá Kardos Mihálynak.
Virták Károly és Kardos Mihály május 16-án Bródból engedélyt kértek, hogy a rájuk bízott vizsgálatot május végéig elhalaszthassák. A „horvát lázas állapot” ugyanis nemcsak Zágráb megyében, de a tengerparton is egyre nagyobb veszedelmet jelent. Az illyrek a magyar királyt, a nádort és a felelős kormányt nem ismerik el, a bánt tartják egyedüli uruknak. A bán által kinevezett tisztviselők és papok a mozgalom terjedéséért dolgoznak, a kamarai tisztségviselők is az illyr-párt hívei. Május végéig azonban remélik, hogy erélyes fellépés következtében tisztulás következik és akkor a vizsgálatot elvégezhetik. A pénzügyminisztérium május 25-én engedélyezte a kért haladékot. Május 30-án Virták Károly a miniszterelnöknek jelentette, hogy itteni működése akadályokba ütközik, majd június 3-án Klauzál Gáborhoz, mint Kossuth helyetteséhez fordult, jelezve, hogy a kincstári uradalmak erdeinek vizsgálatát még most sem kezdhette meg. Eredményekre jutott azonban eredeti megbízatásában, a sótisztviselők működésének vizsgálatában. További sikeres működésének feltétele az erkölcsileg és anyagilag súlyosan terhelt Mayer József magyar tengerparti felügyelő elmozdítása, mert ilyen módon lehet a tisztviselőket vallomásra bírni és a hivatali visszaéléseket felderíteni. Kéri a tengerparti felügyelő elmozdítását és hogy a sóügy körül végzett vizsgálatát, amelyhez nem kell már a helyszínen lennie, Budán fejezhesse be. (O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 613., 836/1848.).