375. [Budapest], 1848 augusztus 10. Kossuth megjegyzése a Kossuth Hírlapjában a Prager Zeitung magyarellenes cikkéhez.
375.
[Budapest], 1848 augusztus 10.
Kossuth megjegyzése a Kossuth Hírlapjában a Prager Zeitung magyarellenes cikkéhez.
[Budapest], 1848 augusztus 10.
Kossuth megjegyzése a Kossuth Hírlapjában a Prager Zeitung magyarellenes cikkéhez.
– A Prager Zeitung* aug. 5-kei száma hosszasb irányczikkben fejtegeti Austriának az olasz és magyar tartományok irányábani viszonyát. Igen gonoszul érdekes a czikkírónak reánk vonatkozó okoskodása. Szerinte a déli szlávok hű ragaszkodással viseltetnek az uralkodóhoz, ez a pánszlávok rég elkoptatott szójárása; mellyet néhány sorral később maga a czikkíró is kétségbe hoz, midőn jósló tehetségét gyakorolva, azt mondja, hogy a török birodalom maholnap végrendeletet teendvén, akkor a Moldva és Oláhországban lakó tótfajok* ki fognak bontakozni állásukból és vagy a más országokbeli nyelvrokonaikhoz csatlakozandanak, vagy pedig egy déli, szláv birodalmat alakítandnak. Választásuk csak a muszka és osztrák között lehetend. És ha a horvátok is megnyerik még függetlenségöket, hihető – úgymond – hogy ezek is amazokhoz állandanak, s akkor Austriára nézve egy új, nevezetes időszak fog beállani. De czikkíró már itt egy szóval sem említi a szláv népeknek Austriáhozi ragaszkodását, sőt azt sejti, hogy ha az osztrák illyrek törekvése – a magyar hatalom alól kibontakozni, – megsemmisülend, akkor ezek vagy a muszka birodalomhoz kapcsolják magokat, vagy pedig saját birodalmat alakítanak, és akkor, úgymond, magam is kétlem az összetartásnak fentarthatását, hol lesz akkor közép és nyugot Európának bástyája a keleti hatalom ellen?
Német nyelvű hivatalos lap volt Csehország számára. Anyagát jórészt a Wiener Zeitung-ból, a bécsi hivatalos lapból merítette. 1744 óta jelent meg.
A két aldunai fejedelemségben lakó szlávok. Moldva területén oroszok, lengyelek, szerbek éltek, Havasalföld lakosságában bolgár és szláv elemekről tudtak. Közhasznú Esmeretek Tára… 8. Pest 1833. 151. 371. l.
A czikkíró kárhoztatja az austriai országgyűlést, hogy kisszerű, úgynevezett házi szabályok kérdésével, hasztalanul tölti idejét, s nem lát utána komolyan, hogy a magyar illyr véres háború, mellytől Austria jövendője függ, megszüntessék, és gyanúsítja az osztrák mimsteriumot, mintha az a magyarokkal kaczérkodnék, s a köztiszteletben álló bán iránt hidegülni kezdene.
És erélyes föllépésre szólítja föl az osztrák országgyűlést, hogy Magyarországot a többi tartományokkal egyenlő lábra állítsa, s ne engedjen annak kivételes kormányzatot. Ezen probléma megoldásának – úgymond – most van itt a legjobb ideje, úgy is előbb-utóbb reá kell erre jönnünk.
És mi vezérlé e czikkírót ezen okoskodásra? az, mert Magyarország nehezen fogja most mindjárt megszavazni az olaszországi mozgalmak elnyomására a szükséges segedelmet,* pedig Austriának szüksége van, hogy Olaszországot megtartsa, nem elégedhetik meg azzal, hogy az olaszok a statusadósságok egy részét elvállalják, de még azzal sem, hogy a hadi költségeket is megtérítsék; a cseh ipar és kereskedés érdekében az olasz tartományokat minden áron meg kell tartani.
Vö. a 261. számmal.
E czikkíró, úgy tetszik, egészen cseh szempontból ítéli állásunkat, s csak saját nemzete érdeke forgott szem előtt, midőn más nemzet alkotmányát is kész romba dönteni, csakhogy a cseh ipar ne veszítsen. De ők a szlávok azért mégis testvériséget papolnak, illyenforma biz az ő hűségök is Austriához, míg t. i. meg fognak erősödni, akkor majd adieut kiáltanak. – Sz. F.
Kossuth Hírlapja 1848. augusztus 10. (35.
szám) 157. l.
szám) 157. l.
A végén Sz. F. kezdőbetűk Vörös Antal szerint, aki összeállítást készített Kossuth cikkeiről, Kossuth írta. (Kossuth Lajos dolgozatai a Kossuth Hírlapjában 1848-ban. O. Lt. Kossuth-gy. R V. 1. b–575.)
