354. Pest, 1848 augusztus 3. Kossuth rendelete Erdődy János magyar tengerparti kormányzóhoz a fiumei kikötő és a tengeri keresked…
354.
Pest, 1848 augusztus 3.
Kossuth rendelete Erdődy János magyar tengerparti kormányzóhoz a fiumei kikötő és a tengeri kereskedelem védelmére felfegyverzett hajók szerzéséről.
Pest, 1848 augusztus 3.
Kossuth rendelete Erdődy János magyar tengerparti kormányzóhoz a fiumei kikötő és a tengeri kereskedelem védelmére felfegyverzett hajók szerzéséről.
A pénzügyminist[er] Magyar tengerparti kormányzó úrnak.
Kormányzó úr!
A legutóbbi eseményekig – miknek eredménye az ausztriai hajóhad nagyobb részének elvesztése lőn* – a magyar tengerpartot és magyar kincstári javadalmakat a tenger felől hadihajók őrizék; Pola és Lussin piccolo közt, s általában a Quarneroi öbölben egy Goelette és egy Peniche czirkáltak folytonosan, hogy különösen a só csempészetet gátoljak. A fiumei kikötőben egy Peniche horgonyozott, melly a kormányszék rendelkezésére állt s a Martinschiczai Lazarettnél szintén egy Peniche állott szolgálatra.
Az olasz szabadságharc alatt az osztrák tengeri hajóhad, mivel legénysége nagy részt olasz volt, felbomlott és a tengerpart védtelenül maradt.
E szolgálat megszűnt, s Magyarország politicai átalakulása után nem is fog többé felelevenedni, azonban a ministériumnak kötelesége a kincstári javadalmakat megoltalmazni; a tengeri egészségügyi szolgálatot fenntartani s magát a magyar tengeri kereskedést gondjai alá venni, továbbá Horvátországnak jelen ellenséges állásában úgy a fiumei kincstári pénzekről, mint az ott létező magyar tiszteknek – megrohanás esetébeni – védelméről gondoskodni, de különben is erősen el vagyok határozva, minden tőllem kitelhetőt elkövetni, hogy a hű s nemes érzelmű Fiume jövendője biztosítassék, s kereskedése felvirágozzék; – addig is, míg állapotaink rendezettebb alakulása ezen gondoskodásomnak – melly az összes ministeriummal közös – bővebb és folytonos tanúbizonságait adhatom, elhatározám egy-két fölfegyverzett hajót kiállítani, melly ideiglenesen az én rendelkezésem alatt – az annak idejében kiadandó utasítás szerint – álland.
A felfegyverzendő hajónak vagy egy nagyobb fajtájú Bricknek vagy Corvettenek és a tengeri hajókhoz megkívántató elkészítés és hozzátartozókon felül még újnak vagy legalább új alkatúnak kell lépnie.
A hadilábra leendő tökéletes fölszerelésig ezen hajó egy tapasztalt s jó bizonyítékú kereskedelmi hajós kapitány kormányzata alatt álland ideiglenesen; s havonkénti fizetés mellett felveendő matrószokkal lesz ellátva. Mihelyt a tengerész tiszti testület kinevezve leend, következni fog a matrószok rendes toborzása. A tengeri gyalogság és tüzérség száma innen fog meghatároztatni. A szolgálati nyelv olasz leend.
Ezen fő rendeleteknek – mellyek Önnek sinór mértékül szolgálandanak – előre bocsátása után, Ön ezennel oda utasíttatik, hogy az ottani tengerész iskola tanárát, Domini grófot, továbbá két meghitt hajóépítőmestert és belátása szerint más szakértő egyéneket is a kérdéses tárgy felett tartandó tanácskozásra meghívja s e bizottmány által a mondott czélra alkalmasaknak látott hajókat megvizsgáltassa. (Tudomás szerint legtöbb illy hajója van a hajórévben Gopcevichnek.) És mihelyt a bizottmány elfogadhatónak tart valamelly hajót és az illető tulajdonos annak jutányos áron leendő eladására ajánlkozik, az említett bizottmány azonnal készítesse meg a hajó leltárát.
Ha a bizottmány e pont felett megegyezett, Ön azonnal készítessen egy tökéletesen motivált bizottmányi jegyzőkönyvet, melly a következő lényeges pontokat tárgyalja.
1. Leírása az ajánlott hajónak s a választás motiválása.
2. Mellékelni kell a hajótulajdonos eladási ajánlatát s a bizottmány véleményét a kívánt ár felől.
3. Közleni kell tökéletes leltárát az ajánlott hajónak.
4. Jegyzéket kell készíteni a hajó tökéletes fölszereléséhez még megkívántató vitorla és kötélzetnek s a szükséglett költségeknek hozzávetőleges kimutatásáról, s a hajótulajdonos előleges kihallgatása után följegyeztessék, minő áron állítaná ki a még szükséglett requisitumokat. – Vélemény adassék a felől, valjon a szállítás reá bízassék-e vagy más úton eszközöltessék.
5. A bizottmány javaslatot adand elő egy ideiglenes kapitány, annak havi fizetése, továbbá a hajószemélyzet száma és hópénze, valamint a Panaticum (élelmezés) iránt is, megjegyezvén, hogy ezen személyzet őrszolgálat nélkül csupán a révben horgonyzó hajó megnépesítése végett leszen ideiglenesen fölfogadva.
Ezen jelentést a ministerium elvárja – minden tekintet nélkül a következő kérdőpontokra, mellyekre a bizottmánynak elegendő idő engedtetik tanácskozás és megfejtés végett.
Előlegesen megjegyeztetik, hogy miután a tengerész gyalogság és tüzérség olly tisztekből és közvitézekből álland, kik a tengeren még nem szolgáltak, ezektől a valódi tengerész szolgálatot várni sem lehet. E körülményre különös tekintet legyen a kérdések megoldásánál:
1-ör: Határoztassék meg czíme és katonai rangja, fizetése s más javadalmai a kapitánynak és parancsnoknak (Commendant).
2-or: A tengerész tisztek és ifjonczok (Cadet) rangja, száma, fizetése és javadalmai.
3-or: A hajó számvezetőjének és orvosának fizetése és javadalmai. Minthogy ide már szolgálatban volt egyének lennének alkalmazandók, s illyeket az ottani vidéken lehetne találni, a bizottmány azonnal megteheti a számtiszt és orvos iránt a hármas kijelölést.
4-er: Határoztassék meg a matrószok száma, azok szolgálati ideje, felszerelési cathegoriája, fizetése és toborzási díja, sat.
5-ör: Ugyan ezen kérdéseket fejtse meg a tengerész altisztekre nézve is.
6-or: A matrószok fölfegyverzésénél az angol rendszer fog mintául szolgálni; s elhatároztatni, hogy a valódi matrószok szolgálatban és azon kívül a tengeren és szárazon semmi fegyvert ne viselhessenek. Annál fogva a bizottmány javaslatot terjesztend elő, minő fegyvereket kelljen az angol rendszer szerint a matrószok rendkívüli szolgálatára megrendelni.
7-er: Javaslatot és költségvetést teend, minő s mennyi függőágy, konyhaedény s más nemű bútorzat szükséges az egész személyzetre, s mennyi vasrúdból álljon a hajó terhelés (ballast).
8-or: Javaslatot az iránt – amennyire lehet – egy tüzérnek kihallgatásával – mennyi álgyú, minő ütegű s mennyi lőszerkészlet kívántatik, mennyivel a hajót rendesen fölszerelni lehessen.
9-er: Tervet készítend a tengerész gyalogság és tüzérség számáról, melly szerint a szükséges tisztek állomásai itt fognak meghatároztatni.
10-er: Javaslatot adand, mennyi panatica (élelmezési illeték) kell az összes személyzetnek, külön minden rang és szolgálati cathegoriák szerint. A panaticum az ausztriai rendszer szerint leszen elhatárolandó.
11-er: Kimutatást és költségvetést készítend némelly tartalék tárgyak iránt, mellyek szárazon fognak tartatni és a rév matrószok kaszárnyáiban őriztetni.
Ha valamelly fontos kérdés kimaradt volna, szabadságában álland a szakértő bizottmánynak illyet magának föltenni és megoldani. Átlátom, hogy ezen tárgyalásoknak nem lehet ugyan titokban maradniok; de még is, a mennyire lehet, el kell kerülni a haszonnélküli föltűnést. Miután a magyar tengervidék saját lobogóval bír* s a fennebbi rendelkezés által a közönség könnyen azon gondolatra vetemedhetnék, mintha a magyar tengerészet az ausztriaitól teljesen elszakíttatni szándékoltatnék, s ez aggodalmakra nyújthatna alkalmat. Ennél fogva Ön ezennel fölhatalmaztatik a dolgot fölvilágosítani akképen, hogy a ministériumnak szándoka a zászlók iránt a tökéletes reciprocitást föntartam Ausztriával és pedig úgy, hogy a magyar tengerészt az ausztriai lobogójú hajókra és viszont lehessen toborzani.
Vö. a 3. és a 7. számmal.
Végezetül óhajtanám a bizottmány véleményét tudni arról, mennyi s minő hajó kívántatnék arra, hogy a magyar tengerpart érdekei az Adriai tengeren s különösen a Quarneroi öbölben úgy kereskedelmi, mint fináncz őr vonali tekintetben elegendőleg, de egyelőre nem feltűnő erőkifejtéssel óva legyenek addig is, míg tengerészetünk bővebb kifejtést eszközölhetjük. Tudatom Méltóságoddal, hogy két vagy legalább egy hadi hajónak megvételét s felszerelését azonnal valósággal eszközlendem, mihelyt jelentését veendem.
Szíves tisztelettel
Pest, Augusztus 3. 1848.
Stuller F. fogalm. Kossuth s. k. javításaival.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki, nem ikt.
Közli Horváth J.: A magyar kormány adriai
politikája 1848–1849. Budapest, 1927. Ok-
mányok LXXXIII. sz.
(olasz fordításban) Horváth J.: A magyar
kormány adriai tervei, 1848–1849. Hadt.
Közl. 1925. 511–513 l.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki, nem ikt.
Közli Horváth J.: A magyar kormány adriai
politikája 1848–1849. Budapest, 1927. Ok-
mányok LXXXIII. sz.
(olasz fordításban) Horváth J.: A magyar
kormány adriai tervei, 1848–1849. Hadt.
Közl. 1925. 511–513 l.
Az ügy folytatására ld. a 435. számot.
