326. Budapest, 1848 július 24. Szemere Bertalan belügyminiszter rendeletei a délvidéki királyi biztosi tisztségben történt személ…
326.
Budapest, 1848 július 24.
Szemere Bertalan belügyminiszter rendeletei a délvidéki királyi biztosi tisztségben történt személyi változástól
Budapest, 1848 július 24.
Szemere Bertalan belügyminiszter rendeletei a délvidéki királyi biztosi tisztségben történt személyi változástól
a) Csernovics Péter temesi főispán felmentése.
Csernovics Péter temesi főispán úrnak.
Miután a lázongókkal f. é. Jun. 24-én kötött fegyvernyugvásnak nem csak sükere nem volt,* sőt – mikint előre gyanítónk* ezen időköz csak a lázadók fegyveres erejének gyarapodását vonta maga után, miután eszerint Ön azon politicájának ideje elmúlt, mi szerint a lázadókat békes eszközökkel vélte lecsillapíthatni; miután az alvidéken a belháború foly és nincs kilátás, hogy fegyveren kívül más módon lehessen békét eszközölni: ily körülmények közti Ön további működésének úgy tére, mint tárgya megszűntnek látszik, s a mi még idővel előfordulhat, az inkább a hadi, mint táboron kívüli eljáráshoz számítandó és azért midőn Önt kir. biztosi munkálkodásának további folytatásától felmentem, szívesen fölkérem, hogy az utóbbi napokrul jelentését küldje be, s egyúttal fogadja szíves köszönetünket, hazafiúi fáradozásaiért, mellyeknek súlyát és nehézségeit tökéletesen méltányoljuk; kérvén Önt, hogy megyéje kormányában az idők viszontagságai által megnehezült kormányzatunkat hazafiúi buzgalmával elősegíteni szíveskedjék.
Csernovics a június 21-i megbeszélés alapján június 24-tól tíz napi várakozás időben egyezett meg, az Innsbruckban tartózkodó horvát–szerb küldöttség visszatéréséig. A fegyvernyugvás július 4-én járt le, a felkelők további fegyverkezésre használták fel. Thim J.: i. m. I. 124. 1.
Eredetileg: gyanítánk. Ez a szövegrész Kossuth betoldása. Az á fekete irónnal ó-ra van kijavítva.
Szemere B. fogalm. Kossuth s. k. kiegészíté-
seivel.
O. Lt. Belügymin. Elnöki 619/1848.
seivel.
O. Lt. Belügymin. Elnöki 619/1848.
b) Szentkirályi Móric jász-kun főkapitány kinevezése.
Szentkirályi Móricz főkapitány és kir. biztos úrnak.
Miután a kormány azon őszinte törekvése, hogy az ország alsó megyéiben fellázattakat békes úton lecsilapítsa, sikertelen maradván, a belső háború elkerülhetlenné vált; miután különösen Bács, Torontál, Csongrád, Csanád megyék különösben váltak és még válhatnak a csata színhelyévé; miután kell, hogy a hadviselésnek segedelmére rendkívüli polgári hatalom állíttassék, melly a polgári szempont alá eső ügyeket teljes hatalommal intézze és igazgassa, s ekképen a tábori főparancsnok és a királyi biztos közös czélra egyetértőleg teljes hatalommal munkálhassanak; tekintetbe vevén azt, hogy Önt hazafiúi áldozatkészsége ép akkor vezeté a Bács megyei táborba,* midőn a kir. biztosi munkálat sikerrel csak a táborból s fegyveres erő élén intézhető, Önt mind azon megyékre s kir. városokra és kerületekre nézve teljes hatalmú királyi biztosnak nevezem ki, olly megjegyzéssel, hogy Vukovics Sebők kir. és Török Gábor polgári biztosoknak eddigi működési körük – melly a másolatban ide zárt megbízásban körül van írva, továbbá is meg marad. Önt egyébiránt mint teljhatalmú kir. biztost a következőkép utasítom:
A tábor középpontja Óbecsén volt.
1. A tábor főparancsnokával* közösen és egyetértőleg munkálkodik; és a mennyiben a sorkatonaság és a nép köztt némi bizalmatlanság látszik lenni, a kölcsönös bizalomnak táplálására, megerősítésére, biztosítására, vagy a táborban vagy a tábor körül leend, és hadi erőnket lelkesítendi.
Ph. Bechtold altábornagy.
A katonai mozgalmakra nézve az ide zárt rendelethez fog alkalmazkodni.
2. Vukovich Sabbas* kir. biztossága Aradra, Temesre, Krassóra nézve megmaradván, vele egyetértőleg fog cselekedni.
Sabbas-Sebők, Sebő, Szemere Sabbas-t írt, Kossuth betoldásában szerepel a Sebők.
Csernovich Péteré, miután az itt többször megkísértett béke nem sükerült, meg van szüntetve.
3. Török Gábor polgári biztos úr és a többi polgári biztosok a kijelelt körben Öntül veendik a rendeletet, gondoskodván híven, hogy harczosaink fogyatkozást semmiben ne szenvedjenek.
4. Bácsban főispánul Horváth Antal úr neveztetvén ki, magát vele érintkezésbe teendi; s vele rendelkezendik.
5. Felügyelend, az ide zárt rendelet értelmében, hogy a gyanús helységek lakosai teljesen lefegyvereztessenek.
6. A folytonos és gyors közlekedés fentartása végett intézkedni fog, hogy a tábor és Budapest köztt lovas emberek legyenek, éjjel és nappal készen, kik által minden hírt és levelet gyorsan és biztosan megkapjunk.
7. Figyelmeztetem, hogy a fegyverrel kellőleg el nem látott nemzetőrök a gyanús helységek megfékezésére sükeresebben használhatók, mint a nyílt harczra, és ez intézkedés által a rendes katonaság mozgásait mind könnyíteni, mind biztosítani lehet.
8. Különösen Bácsban végére járandannak, miképen teljesíté a tisztikar kötelességét, felhatalmaztatván, hogy a hanyagokat felfüggeszthesse hivatalaiktól és másokat helyettesíthessen.
9. Az Újvidéken a tisztikar ellen panasz adatván be, minthogy törvénytelenül választatott meg, az iratokat átveendi Csernovics P. úrtól, és ha helyét látandja, új tisztválasztást nemcsak rendel, hanem azt azonnal is végrehajtatja.
10. Az ide rekesztett Közlöny 44-ik számában közlött rendeletemben ki vannak jelelve a hadi törvényszék elébe tartozó esetek; a melyek ide nem tartoznak, hanem a nevezett megyékben is kihirdetve levő rögtönítélő szabály alá esnek (ide mellékelem a Közlöny 8. számát),* azokra nézve a törv. székeket Ön fogja megalakítani.
A Közlöny július 23-i (44.) számában jelent meg Szemere belügyminiszter július 19-i rendelete a délvidéki megyékhez és városokhoz a rögtönítélő haditörvényszékek felállításáról. A rögtönítélő bíróság elé tartozott minden hadifogoly és kém, mindenki, akit fegyveresen elfognak, aki a lázadókat segíti, vagy a nép körében lázadást szít. A Közlöny június 16-i (8.) számában a belügyminiszter július 12-i rendelete a törvényhatóságokban rögtönítélő bíróságokat állított fel a legfelsőbb rendszabályokban kijelölt eseteken kívül az ország békéjének és a törvényes közcsendnek megháborítására vagy erre irányuló meghiúsult kísérlet ellen.
E részleteken kívül, általában véve, felruházom teljes hatalommal, hogy mindent tegyen és tehessen, a mi a tábor különbféle osztályai köztti kölcsönös bizodalom helyreállítására, a tábor kellő ellátására, és a mi a czél, a törvényes béke és rend visszaszerzésére megkívántatik. Erre való nézve, a mint egyrészről fogja a főparancsnokot figyelmeztetni minden olyan tettre és viseletre, mi netalán a katonaság egyéneinek részéről gyanúra és egyenetlenségre adna alkalmat, követelvén az illetőnek megbüntetését, ha tiszt, felfüggesztését is, úgy másrészről a t. hatósági tisztviselőkkel szabadon rendelkezik, a hanyagokat s engedetleneket felfüggeszteti, másokkal pótolhatja. Hogy a tábor fogyatkozást ne szenvedjen, rendkívüli módok alkalmazásaival is eszközli. Senkiét el nem veszi ingyen, de az álladalom nevében és rovására, nyugtatvány mellett, mindent átvesz, mire a tábornak szüksége van.
Rendkívüli hatalmának czélja: a törvény uralmát, a békét és rendet helyreállítani, mennél kevesb áldozattal, mennél kiméletesb módon és eszközökkel, de minden áron helyreállítani, ha az eszközökben válogatni nem lehet.
Szemere B. fogalm Kossuth s. k. kiegészítéseivel.
O. Lt. Belügymin. Elnöki 619/1848.
O. Lt. Belügymin. Elnöki 619/1848.
