314. [Budapest], 1848 július 19. Kossuth bejelentései a képviselőházban az 1848–1849. évi költségvetésről.
314.
[Budapest], 1848 július 19.
Kossuth bejelentései a képviselőházban az 1848–1849. évi költségvetésről.
[Budapest], 1848 július 19.
Kossuth bejelentései a képviselőházban az 1848–1849. évi költségvetésről.
A képviselőház Nyáry Pál ráckevei képviselő javaslatára a következő napi ülésre halasztotta a válaszfelirat tárgyalását. E határozat után szólalt fel Kossuth:
A veszélyben forgó hazának megmentésére olly lelkesedéssel, minőt nem sokat mutat a historia, megszavazták önök julius 11-én azt: hogy megmentsék a hazát. E tárgynak részleteihez szólani véleményem szerint, ha magunkhoz következetesek akarunk maradni, a válaszfelirat szerkesztése után a legelső feladat leend. (Úgy van!) Gondolom, tiszttársam, hadügyminister úrnak véleményét is kifejezem, ha kijelentem, hogy ő a katonaállítás tárgyában eléterjesztendő törvény javaslattal készen van.* Én is készen vagyok 1-ször számadásommal az ország pénzügyeinek kezeléséről april 11-tól junius végeig; 2-or készen vagyok a folyó félévre – értvén julius 1-ső napjától december utoljáig – tervemmel az ország szükségeinek mikénti fedezéséről és minden minister urak költségvetéseiről. Készen vagyok – némelly parányi részleteket kivéve – az 1849-iki jövedelmi kimutatással, az adórendszer és költségvetéssel is; hanem ha a képviselőház azt kívánná, hogy az elsőt, nevezetesen a haza jelen szükségeinek elhárítását, és a honnak a jelen veszélytőli megmentését illető kérdést tárgyalatlanul akarja addig hagyni, míg egyszersmind az 1849-iki jövő évre szolgáló költségvetést és adórendszert bemutathatnám, – minthogy az ehhez megkívántató táblás kimutatások elkészítése több időbe kerül, – akkor nehány napig nem szolgálhatnék a munkával, mert ezen tárgy ollyan, – ha a képviselő ház helyeselni fogja intézkedésemet, – mellyben nem kívántam puszta szóval előjönni, hanem nyomatni fogom a munkálatot, hogy minden képviselőnek kezébe juthasson. Illyen munka több időt igényel, mintsem hogy összes kormányzatunk rövid ideje alatt el lehetett volna végezni.* Ehhez járul még az is, hogy egy bizonyos epochát kellett felvenni a számadásban; azért vettem fel julius 30-át. Következőleg az 1849-iki budget nehány napig el fog tartani. Ennek következtében bátor volnék kérni, hogy a hadügy dolgaira nézve, a haza jelen veszélytőli megmentését méltóztassanak fel nem függeszteni az ország állandó honvédrendszerének kidolgozásától, mert főfeladat az, miként kell megmenteni a hazát. 2-szor bátor vagyok kérni a tisztelt házat, hogy a jelen évi szükségek megadásának kérdését ne méltóztassanak felfüggeszteni az 1849-iki budget elhatározásától. – Ezt ne méltóztassanak úgy érteni, mintha én azt akarnám, hogy az 1849-iki budgetet nem kell most elhatározni, sőt el kell határozni, mert különben lehetetlen lesz 1849-re az új adórendszert behozni, mert akár mint akarjuk is a munkálatot egyszerűsíteni, az mégis hiányos lesz, és én a képviselőház bölcsességétől reménylem, hogy a hiányokat ki fogja pótolni, miután nem merek magamnak annyira hízelegni, hogy nagyon alapos és kimerítő munkát készíthetnék, bizonyos levén az, hogy az adórendszert a világnak első talentumai sem dolgozták ki eddig tökéletesen; bármennyire is akarjam tehát a munkát egyszerűsíteni, tagadni nem lehet, hogy behozatalára egy pár hónap kellend; következésképen, ha most nem intéztetnék el az 1849-ki budget, hanem a télire prorogálandó országgyűlésre halasztatnék, az lenne a következés, hogy 1849-ben nem volna adó; ezt tehát el kell halasztani, de nem szeretném tőle felfüggeszteni a jelen szükségeknek tárgyalását, engedelmet kérvén arra, hogy a még ki nem nyomatott munkálat, a mikor a nyomtatás alul kikerül – 48 óra alatt készen van – kiadassék. Továbbá arról méltóztassanak intézkedni, kívánja-e a ház, hogy a munkálat, ha bemutattatik is, felolvastassék, vagy kíván-e bizottmányt rendelni, melly a dolgot előlegesen tárgyalás alá vegye? Én mind a kettőre készen vagyok. (Némellyek: olvastassák föl. Mások: menjen az osztályokhoz.) Úgy gondolom, hogy miután a háznak az a végzése, hogy a válaszfelirat ma nem fog tárgyaltatni, talán megtörténhetnék a bizottmány kinevezése, fenmaradván a háznak, ha úgy tetszik a felolvastatás.
Az ország védelmére szükséges katonai erőnek kiállításáról szóló törvényjavaslatot Mészáros hadügyminiszter július 21-én terjesztette elő, tárgyalását azonban csak augusztus 16-án kezdte meg a képviselőház. Ld. a 410. számot.
Debreczeni M., aki erdélyi megbízottként érkezett Pestre, a következőket jegyezte fel a költségvetés előkészületeiről: „Én Julius 18-án estve ide meg érkezvén, 19-tól kezdve minden nap több ízben próbáltam pénzügyminister Kossuth úrral beszélhetni, de a válaszfelirati heves viták, – ez és más tárgyak feletti gyakori conferentiák, hol a nádornál, hol pedig egyik vagy másik ministernél, valamint a pénzügyekrőli jelentés, és előszámítások kidolgozása olyannyira el foglalták Kossuthnak nappalait és éjjeleit, hogy csak Július 25-én estve levék szerencsés óhajtásomnak teljesülést szerezhetni”. Levele Mikó Imréhez, 1848 augusztus 4-én. Mikó gyűjtemény, Kolozsvár. jún.–okt. 89. sz.
Madarász László csákvári képviselő helyesli Kossuth javaslatát, hogy a ház ne kapcsolja össze a haza megmentésének kérdését a költségvetés tárgyalásával. Bónis Sámuel Szabolcs megyei képviselő is Kossuth javaslatát húzza alá, hogy ne az osztályok, hanem a ház válasszon bizottmányt a pénzügyek felülvizsgálására. Kossuth ismét kifejti álláspontját:
Bátorkodom még nehány szót a mást mondottakhoz hozzáadni. Ha napot kértem volna a háztól, mellyen az 1849. évi budget tárgyaltassék, akkor lehetne tenni azon indítványt, hogy ne tárgyaltassék; hanem alkotmányos országban, felelős ministerium mellett, az eddigi aristocraticus basison, és külkormányon fekvő rendszernek bevett szokását, miszerint elvül állíttatott fel, hogy az adót addig tárgyalni nem lehet, míg egyéb szükségesek el nem végeztettek, itten alkalmaztatni nem lehet, mert ezen eljárásnak, abstract véve a dolgot, a jelen körülmények közt, semmi teste nincs.* Itt minden kérdés úgy áll a képviselet előtt: a ministerium, vagy ha tetszik, a ház valamely tagja bejelenti indítványát s tárgyalására napot kér, a többség azt mondja reá: elfogadom s tárgyalni fogom, vagy pedig nem fogadom el, s elhalasztom a tárgyalást. A sorozatra nézve elv nem forog fen, hanem specialitás forog fen, s minden specialitásnál a ház többsége s bölcsesége határozza el, mellyik napot akarja kitűzni arra, hogy valami tárgyaltassék. Ha a ház úgy véli, hogy vannak sürgetősebb dolgok, azokat fogja tárgyalni, ellenkező esetben pedig a budgetet. – Az alkotmányos eljárásra nézve egy elvet ismerek a parlamentben, azt t. i. hogy a többség határozza el és intézkedik a felett, elővegye-e a budgetet vagy más tárgyat. És mindig az fog történni, mit a többség akar. Ez úttal nem kértem a budget tárgyalását, hanem azt, miben Madarász úr is megegyezik, t. i. hogy ezen tárgyalástól ne függesszük fel a jelen év szükségeinek ellátását, s hogy bizottmányt nevezzünk ki a tárgy megvizsgálására. Ezt pedig azért kérem, mert most idő van a bizottmány megválasztására, melly a ház szabályai szerint kétféle lehet, t. i. a ház által kiküldött vagy az osztályok által választott.* Ha az osztályokra hagyatik a bizottmány választása, én nem bánom, legyen meg; de ha azt határozná a ház, hogy maga válasszon bizottmányt, ez tüstént megtörténhetnék, mert ez által legalább időt nyertünk.
Sajtóhiba, a helyes szöveg: tere vagy helye. Kossuth F. az utóbbira javította ki. K. L. I. XI. 202. l.
A képviselőház rendszabályai szerint mind a két megoldás szabályszerű volt. A 20. pont szerint a képviselőket sorshúzás útján 9 osztályba sorozzák, törvény javaslatokat pedig az osztályok tárgyalják le (23. p.) és miután 5 osztály végzett a tárgyalással, a ház elnöke minden osztályból az illető ügy előadóit (osztályonként egy van) központi bizottmányba hívja össze (24. p.) A központi bizottmány újból megvitatja a tárgyat és előadót választ, aki a központi bizottmány véleményét a képviselőház elé terjeszti (26. p.). A ház az osztályok szerinti tárgyalás elkerülésével külön bizottmányt választhat valamely törvényjavaslat tárgyalásra való előkészítésére (27: p.). Ez a megoldás meggyorsította a tárgyalás menetét. A képviselőház rendszabályalt kiadta: Beér. J.–Csizmadia A.: i. m. 125–131. 1.
Kossuth javaslatai ellen elvi észrevétel egy sem hangzott el, csak a pénzügyi tárgyalások módja váltott ki vitát. Kossuth javaslatával szemben, hogy a ház nevezzen ki központi bizottmányt, amely a pénzügyi javaslatok tárgyalását előkészíti, a ház többsége azt az álláspontot foglalta el, ami elől különben Kossuth sem zárkózott el, hogy az osztályok tárgyalják le a pénzügyi javaslatokat.
Közlöny, 1848. július 21. (42. szám) 185. l.
Közli K. L. 1. XI. 200–203. l.
Pap D. Nemzetgyűlés I. 129–132. l.
Közli K. L. 1. XI. 200–203. l.
Pap D. Nemzetgyűlés I. 129–132. l.
