311. Budapest, 1848 július 19. Kossuth átirata Baldacci Manóhoz, az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnökéhez: helyteleníti a mo…
311.
Budapest, 1848 július 19.
Kossuth átirata Baldacci Manóhoz, az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnökéhez: helyteleníti a mozgóvá tett nemzetőrség havonként történő váltogatását a táborban.
Budapest, 1848 július 19.
Kossuth átirata Baldacci Manóhoz, az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnökéhez: helyteleníti a mozgóvá tett nemzetőrség havonként történő váltogatását a táborban.
Többször nyilvánítottam már abbeli véleményemet, hogy azon intézkedést, miszerint a hon külön vidékein mozgóvá tett nemzetőrségek a táborba úgy rendeltetnek, hogy egy hónap múlva másokkal felváltassanak,* ollyannak tekintem, mellyhez csak azon kénytelenség parancsolhat nyúlni, ha más fegyveres erőnk, teljességgel nincs. Úgy látszik, hogy a kitűzött czél, az az a hon megvédésének elérésére nézve aligha e mód sikeres lesz, másrészről pedig annyi bizonyos, hogy a teher, melly a nemzetőrség ezen mobilisatiójával a kincstárra háromlik, csak alig hogy megbírható.
A nemzetőrségről szóló 1848: XXII. tc. 22. §-a szerint a nemzetőrség csak a saját községe határain belül köteles szolgálatot teljesíteni. Ha azonban valahol a helybeli nemzetőrség a rendet nem tudja helyreállítani, felhívására más községbeliek kötelesek segítségére menni. Ezt a törvényt alkalmazták, amikor nemzetőrseregeket rendeltek a délvidékre. Batthyány L. miniszterelnök július 5-i rendelete (Közlöny, július 7., 28; szám, 109. 1.) kimondta, hogy több megye és város nemzetőrsége már otthonától távol teljesít szolgálatot és a jövőben továbbiakra kerül a sor. A kimozdított nemzetőrcsapatok mindaddig kötelesek rendeltetési helyükön maradni, míg, újonnan kirendelt csapatok nem váltják fel őket. A mozgósított nemzetőrség költségeit az rszágos pénztárból fedezik. Vö. Herendi J.: A Jászkun-kerületek a függetlenségi harcz alatt 1848- és 1849-ben. Czegléd, 1901. 34. s köv. l.
És ha most már egy hónap múlva azon nemzetőrségi zászlóaljak, mellyek egy hónapon át amennyire annyira legalább is a tábori zajjal ismerkedének meg s ellenséget látva, az előtt állani megtanultak, haza bocsátatnak s helyettük ismét újak, következőleg teljesen gyakorlatlanok szállítatnak, lehet-e reményünk ahhoz, hogy a legnagyobb részben fegyverforgatáshoz szokott, harcz vészeiben megedzett ellenséggel szemközt nemzetőreink diadalt vihassanak ki nemzetünknek? – Felette aggódom, hogy azon roppant költség mellett, mellyet a nemzetőrségi zászlóaljak ezen változkodása megkíván, – a drága hon megvédve nem leend.
És azért miután aggodalmamat, melly nehéz súllyal nehezedik rám, elmondottam, kérem Elnök Báró Urat, legyen szíves javaslatomat figyelembe venni, mellyet e tekintetben czélravezetőnek hiszek.
Szerte a hazában még tetemes katonaság van, – Budapesten is van. Nem volna-e czélszerűbb ezt mindannyit a táborba parancsolni; – ellenben a hon belsejébeni mindazon szolgálatokat, mellyeket a rendes katonaság végezett, a nemzetőrökkel teljesíttetni, olly formán: hogy ha valamelly helynek nemzetőrsége a helybeli szolgálatra nem elegendő, oda rendeltetnék máshonnan is az evégett mobilisálandó nemzetőrség, melly ezen szolgálatában aztán hónapról hónapra fel is váltathatnék mások által, ellenség elibe azonban a nemzetőrségből csak azok küldetnének, kik nem egy hónapra, hanem amennyi időre szükség van, arra önként vállalkoznának, magában értetvén, hogy a már táborban lévő nemzetőrök a harcz teréről semmi esetben sem vonassanak el.
Ismétlem tehát kérésemet, méltóztassék Elnök Báró Úr fenebbi mai napról a hadügy minister úrral is közlött javaslatomat s egyszersmind aggodalmamat is, a mennyire lehet, figyelmébe méltatni.
Egyébiránt az esetben, ha javaslatom el nem fogadtatnék s a táborban lévő nemzetőri zászló aljak újakkal felváltatni fognának – aminthogy, mint értesítve vagyok, a Bihar megyei nemzetőrség már megindíttatott – arra kérem Elnök Báró Urat, hogy azt: mennyi pénzt, mikor és kinek utalványozzak, eleve tudomásomra juttatni szíveskedjék.
A pénzügyi minister
Rákóczy J. fogalm.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 1523/1848.
Tisztázat Kossuth s. k. aláírásával.
O. Lt. Orsz. Nemzetőrs. Haditan. Elnök
393/1848.
O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 1523/1848.
Tisztázat Kossuth s. k. aláírásával.
O. Lt. Orsz. Nemzetőrs. Haditan. Elnök
393/1848.
Hasonló átiratot küldött Kossuth Mészáros Lázár hadügyminiszterhez. (O. Lt. Pénzügymin. Elnöki 1537/1848. Tisztázata Rákóczy J. írásával, Kossuth s. k. aláírásával O. Lt. Ált. iratok, beadv. 4002.)
Baldacci július 22-én válaszolt; Kossuth álláspontját helyesnek tartja:
Én, meg kell vallanom, Pénzügyminister úrnak a mobilisatio eredménytelenségérőli nézetét katonai szempontból is tökéletesen osztom és félek, miként mi elvonatkozván az azzal összekötött, szembeötlő hátrányoktúl; csak katonai becsülésünket (Reputation) koczkáztatandjuk: és ellenségeinknek gyengeségünket, melly az igaz, csupán készületlenségünkből ered, felfedezendjük.
Én a mobilisatiót se nem javaltam, annál kevésbbé pedig járultam annak életbe léptetésére rendeletemmel; és mindenesetre Pénzügyminister úr észrevételéhez képest czélszerűbbnek tartanám az összes sorkatonaságot a vész helyére rendelni, a bátorság fentartására pedig az egész szolgálatot a nemzetőrökkel teljesítetni.
Miután azonban ezen tárgy mint strategicus kizárólag a Hadügyminister úr Hatásköréhez tartozik: egyebet nem tehetek, mint Pénzügyminister úrnak nézeteit Hadügyminister Urral közölni, és azokat saját egyező véleményemmel támogatni, mit ezennel teljesíteni hazafiúi kötelességgel sietek. (O. Lt. Pénzügymin. Elnöki, nem ikt. 134.)
