203. Budapest, 1848 június 17. Kossuth szerződése a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal bankjegyek kibocsátására.
203.
Budapest, 1848 június 17.
Kossuth szerződése a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal bankjegyek kibocsátására.
Budapest, 1848 június 17.
Kossuth szerződése a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal bankjegyek kibocsátására.
Szerződés
melly egy részről a magyar álladalom nevében a pénzügyi minister, más részről a Pesti Magyar Kereskedelmi Részvényes Bank társulat* megbízásából, annak igazgatósága közt kölcsönösen eszközlendő bankjegyek kibocsátása, kezelése és biztosítása végett köttetett.
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tervét Ullmann Móric pesti nagykereskedő vetette fel 1830-ban. A pesti nagykereskedők támogatták, és bár maga József nádor is mellette állott, csak 1841-ben kapott a bank királyi szabadalomlevelet. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1842. április 30-án tartotta első közgyűlését, alaptőkéje 1 millió forint volt, ezt azonban csak 1847–48-ra fizették be egészen. A bank kezdetben leszámítoló üzletekkel foglalkozott, 1847-ben jelzálogkölcsönök folyósítását is megkezdte. A banknak fontos szerepe volt az első önálló magyar bankjegyek kiadásában és forgalombahozatalában. Vargha Gy.: Magyarország pénzintézetei. Budapest, 1885. 33. s. köv. l.
Először.
A magyar status nevében a pénzügyi minister a Pesti Kereskedelmi Banknál valóságos aranyban és ezüstben öt milliom forintot teszen le. Ezen alapon tizenkét és fél milliom forint* fog bankjegyekben mind a statusnak, mind a banknak alább körülírt biztosítása mellett kibocsáttatni.
A Habsburg-birodalomban arany és ezüst fémpénz is forgalomban volt. Aranyból verték az osztrák (császári) és a magyar dukátot. Az aranydukát hivatalos értéke ezüstben 4 frt 30 kr volt. Az ezüstpénz konvenciós pénzláb szerint verték. A konvenciós pénzrendszer Mária Terézia 1753. szeptember 20-i pénzügyi egyezményén alapult. Konvenciós értékű ezüstpénz volt a tallér, a féltallér (forint), a 20 krajcáros (huszas), az 5 krajcáros és a 3 krajcáros (garas). Egy ezüstforint 14,03 g ezüstnek felelt meg. Az Osztrák Nemzeti Bank 1816. július 1., vagyis alapítása óta bocsátott ki bankjegyeket szintén konvenciós pénzrendszerben. Huszár L.: i. m.
Másodszor.
Ezen arány az érczalap és bankjegyek közt oly változhatlanul állapíttatik meg, hogy a mennyiben az öt milliom csak részenkint tétetik le, a bankjegyek kibocsátása is a mondott arányban szinte csak részenként történik, s a pénzügy minister kötelezi magát, hogy oly kibocsátást, mely az érintett arányt meghaladná, sem maga nem eszközöl, sem illyenre megegyezését nem adja, úgy hogy netalán ezen arány áthágása esetére akár a bankigazgatóságnak ahhoz járult tagjai, akár más személyek egyenkint s egymásért minden vagyonukkal felelősökké tétetnek.
Harmadszor.
A letett arany és ezüstből a banknak akár kikölcsönöznie, akár más módon saját, vagy a status részére kiadnia semmi szín alatt nem szabad, hanem ahhoz csak egyedül azon esetben s azon mennyiségig engedtetik nyúlnia, a midőn s mely mennyiségben az azok alapján kibocsátott jegyekből némelyek beváltás végett előmutattatnak.
Negyedszer.
Az arany és ezüstért beváltott jegyeket, vagy ezek helyett másokat a bank újólag teljességgel ki nem adhat mindaddig, míg az azokért kifizetett arany vagy ezüst ismét be nem foly, vagy a status által be nem tétetik.
Ötödször.
A bankjegyek készíttetése, az egyes jegyek értékének, hogy t. i. egy, két vagy több forintot* képviseljenek-e? megállapítása a pénzügyi minister rendelkezése alá tartozik, továbbá a készítés költségei, úgy szinte egy részt netalán a hamisítás és utánzásból eredhető baj és kár, más részt a bankjegyeknek a forgásban elveszte vagy megsemmisülte után származó haszon is a statust illeti.
Kossuth elsősorban 1–2 forintos bankjegyeket akart kibocsátani, hogy az ércpénz eltűnésével előállott aprópénzhiányon segítsen és az Osztrák Nemzeti Bankkal az ellentétek végső kiélezését kerülje. Az Osztrák Nemzeti Banknak ugyanis 10 forintosnál kisebb bankjegyei Magyarországon nem forogtak. De már a szerződésben fenntartotta magának a jogot, hogy másfajta címleteket is kibocsáthasson. Ld. a szerződés 16. pontját.
Hatodszor.
Noha a bankjegyek készítésére szükséges minden műszer és készület a status költségén szereztetik s tulajdona marad, mind a mellett, míg a jelen szerződésből eredett viszony tart, azon készület a status és banknak külön és saját zárjaik alatt s kellő őrizettel ellátott helyen fog felállíttatni, és csak mind a két fél által külön megbízott felügyelők jelenlétében használtathatni oly módon, hogy a bankjegyeknek kellő mennyiségbeni elkészítése után mindkét részről oly intézkedések tétessenek, hogy úgy az egyik, mint másik félnek valóságos és tettleges hozzájárulása nélkül további jegykészítés semmikép ne eszközöltessék, sőt lehetetlenné tétessék.
Hetedszer.
Mihelyest a bankjegyeknek közös akarattal meghatározott mennyisége elkészíttetett, azon öszveget, melly a letett aranyat és ezüstöt képviseli, vagy is az egész öt milliomnyi alapon készített 12 és 1/2 milliom forintból az öt milliom jegyet a status a maga szükségei fedezésére fordítatja, vagy átvéteti, négy milliom pedig a statusnak alább, a kilenczedik pontban körülírt további rendelkezése végett fentartatik.
Nyolczadszor.
Egy milliom forint jegyekben a kereskedelmi banknak kamat nélküli kölcsön fejében adatik saját javára, hogy annak jövedelme őtet, – mivel a status részéről a bankra bízandó működések ennek mind hivatalnokai számát s fizetéseit tetemesen szaporítandják, mind pedig újabb s terjedelmesebb szállást igénylendenek, e mellett újonnan elvállalt munkálatait s kiterjesztett üzleteit némi károsodások is követhetik, – a szaporított kezelési költségek s nagyobbodott felelőség és biztosítási teher tekintetéből fedezze, illetőleg kártalanítsa; két és fél milliom forint pedig szinte jegyekben ugyan a banknak kamatos költsön fejében száztól hármas kamat fizetésének kötelessége mellett oly végből adatik, hogy mind ezen öszveg, mind a föntebbi egy milliom segítségével a kereskedést, ipart és kereset egyéb ágait szabályszerűleg elegendő biztosítékok alapján gyámolítsa,* s élénkítse, azonban csak oly rövid időre adandó kikölcsönzések által, hogy szükség esetében a bankjegyek beváltása akadályt ne szenvedjen. Ezen 3 és 1/2 milliomnyi kölcsön biztosítása a banktársulat minden vagyonát a status irányában ezennel leköti.*
Kossuth a rendkívüli helyzetben sem feledkezett meg az ipar, kereskedelem, a gazdasági élet támogatásáról. Kifejezetten erre a célra adta kölcsön a banknak a kibocsátásra kerülő bankjegyek 20%-kát, – sőt ha a kamat nélküli kölcsönként adott egy milliót is hozzászámítjuk – a 28%-kát.
A szerződés a bank számára igen kedvező volt. A technikai felszerelés költségeit az állam viselte, és a bank a bankjegyek kezeléséért előnyös feltételekkel jutott kölcsönhöz. Viszont az állam számára a szerződés nem jelentett nagy anyagi előnyt, mert csak annyi bankjegyet kapott, amennyi aranyat és ezüstöt fedezetként letett. A szerződést emiatt bírálták is. (Vö. a 411. számmal.) A bankjegykibocsátás tervét sem tudták egészében megvalósítani, hiszen 1 és 2 forintos bankjegyet összesen 4 189 970 forint értékben bocsátottak ki. (Ld. Vörös A. összeállítását a 799. lapon). A kamatos kincstárutalványok értékesítése és a bankjegyek kibocsátása átmenetileg mégis könnyített a kincstár helyzetén.
Kilenczszer.
Az öt milliom felül még a status részére fentartott négy milliomról a status úgy a bank, mint a közönség irányában, részint ezen egész pénzügyi munkálatért magára vállalt azon kötelességével kezeskedik, hogy azokat minden közpénztáraiba fizetéskint elfogadja, részint azon négy milliom akár egészben akár részben csak oly biztosítékok szerzése mellett adathatik ki, melly a beváltási kötelességgel járó bankjegyeket fedezni képes leend, s ily biztosítás nélkül a nevezett öszvegnek kiadására a bank megegyezését nem adhatja s ellenkezőre őt kötelezni vagy kényszeríteni nem lehet.
Tizedszer.
Ezen négy millióra nézve a status elvállalja a szavatosságot a bank irányában mindazon esetekben, mellyekben a bank, jóllehet az álladalom által reáruházott dolgokban szabály és szerződés szerint járt el, azonban saját vétke, s hibája nélkül vagy hatalmát felülmúló események miatt netalán veszélybe bonyolódott, s kárt vallott.*
Nem világos az állam részére fenntartott 4 millió kibocsátásának és biztosításának módja. A szerződésnek ez a pontja nem valósult meg, a 4 millió forint nem szerepelt a pénzügyminisztérium költségvetésében. Ezt a képviselőházban szóvá is tették. (Ld. a 411. számot.)
Tizenegyedszer.
Köteles még a bank nem csak e szerződésből folyó viszonyaira nézve a statussal, külön könyveket és pénztárt tartani és kezelni, és így külön számviteleket vezetvén, azokból időnkint, sőt a pénzügyi minister minden kívánatára, bármikor kimutatásokat terjeszteni elő; hanem a statusnak minden ezen kibocsátásán s jelen szerződésen alapuló pénzbeli dolgait is akár egyes személyekkel, akár testületekkel, a mennyire a pénzügyi minister rendelendi, teljesíteni; kamatokat és visszafizetéseket elfogadni s mindezekről számolni; végtére, ha kívántatnék, a teljes beváltást vagy törlesztési eljárást is elvállalni a nélkül, hogy azért valamelly újabb kedvezményt vagy ellátást követelhetne.
Tizenkettedszer.
Mivel pedig a föntebbiek szerint a status közvetőleg a bankot mint részvény társulatot, közvetlen pedig a bankigazgatóságot nagy fontosságú pénzügyi teendőkkel bízza meg, miknek kellő végrehajtása és kezelése iránt teljes belátást és biztosítást kívánni a status tökéletesen jogosítva van, ehezképest a status nevében a pénzügyi ministernek joga lesz, míg ezen szerződési kölcsönös viszony tart, a részvényes társulat által tovább is választandó 12 igazgatóhoz még külön 4 igazgatót saját választása szerint nevezni, kik a bank szabályszerű vezetésében és üzletei kezelésében a többi igazgatókkal egyenlő jogot és befolyást gyakorlandanak. Ezen kívül noha a kormányzó megválasztása, valamint díjazása is a banktársulat jogaihoz tartozandik, azonban a megválasztott kormányzó hivatalába csak úgy léphet s működését érvényesen csak akkor kezdheti el s folytathatja, ha választása az álladalom részéről a pénzügyi minister által is megerősíttetik.
Tizenharmadszor.
Egyébiránt a kereskedelmi bank azon alapalakját, miszerint ő részvényes társulat kifolyása, tovább is megtartván és az eddigi – csak törvény és saját szabályai által korlátolt – függetlenségét megőrizvén, üzletét, mennyire az a statussal kötött viszonyban nem alapszik, vagy arra nem vonatkozik, szabadon folytatandja; mihezképest tizenkét tagból álló igazgatóságát ezután is választja; a vizsgálók kinevezésébe befolyand; neki fog az igazgatóság akár köz- akár választmányi gyülésekben az üzlet és kezelésről számolni, s a nyereség hováfordítása és miképeni felosztása iránt ő határozand.
Tizennegyedszer.
Ha a 12 és fél milliom egészen kibocsátva s a banknak a fentkitett 3 és fél milliom használatára kölcsön adva leszen; miután ezen összeg a banknak a végett is adatik, hogy annak segítségével a kereskedést és ipart ápolja, élessze, s átalában a forgalmat élénkítse, köteles lesz a bank, külföldi pénzviszonyoknak s kamatlábnak is tekintetbevétele mellett a mostani kamatlábat leebb szállítani.
Tizenötödször.
Ha a magyar álladalom az ezen szerződésbeli öt milliomnyi alapon túl újabb alapon is kívánna bankjegyeket kibocsátani, a kereskedelmi bank az 1-ő és 2-dik pontban megállapított vagy azt megközelítő arány szerint a status kívánságát teljesíteni ígérkezik; az avval járandó részletes kötelességei és terhei, valamint az ezek irányában neki adandó kedvezések is külön szerződés tárgyául szolgálandván.
Tizenhatodszor.
Ha a pénzügyi minister időjártával más alapon, az e szerződés folytán készítendő bankjegyektől különböző bankjegyeket bocsátana ki, s amazokat ezekkel átcserélni s beváltani rendelné, ezen esetben a kereskedelmi bank az illy módoni beváltást maga részéről is elősegítendi, és az új, neki átadandó bankjegyekért a régiebb bankjegyeket, azon öszvegre nézve is, melly neki kölcsön adatott, be cserélni fogja.
Tizenhetedszer.
Ha a status a kereskedelmi banknak kölcsönadott 3 és fél millió ftot visszavonni kényteleníttetnék, annak visszafizetésére a banknak öt évre terjedő határidőt fog adni, olly módon, hogy minden félév lefolytával az egésznek egy tizede letörlesztessék, a kamat nélküli egy milliónak visszafizetése utoljára hagyatván. –
Tizennyolczadszor.
Ezen szerződés minden benne foglalt viszonyok kötelességekkel és kedvezésekkel megszűnik akkor, midőn az annak alapján kibocsátott jegyek egész mennyisége beváltva és megsemmisítve leszen, következőleg a szóbanlevő jegyekre nézve a bank által elvállalt kezességnek minden szüksége és tárgya elenyészett.
Jelen szerződés két egyenlő példányban van aláírva, s mindenik félnek egy egy példány kiadva.
Kelt Budapesten, junius 17-kén 1848.
a pénzügy minister
Kossuth Lajos
Kossuth Lajos
A pénzügyminisztérium
viaszpecsétje
A bank viaszpecsétje
viaszpecsétje
A bank viaszpecsétje
Magyar Kereskedelmi Bank nevében
Havas Jósef
Bank alelnöke
Havas Jósef
Bank alelnöke
Valero A.
Bank igazgató
Bank igazgató
Liedemann Frigyes
Bank igazgató
Bank igazgató
Kívül (Kossuth s. k. írásával):
Szerződés
a Pénzügy Ministerium s a
Pesti Kereskedelmi Bank
között magyar papirospénz
kibocsátása iránt.
a Pénzügy Ministerium s a
Pesti Kereskedelmi Bank
között magyar papirospénz
kibocsátása iránt.
Tisztázat Kossuth s. k. aláírásával.
O. Lt. Contractus, conventiones et transactiones
T. 20. Nr. 120. – (Pü. sz.: 980 P. M.)
Egykorú nyomtatvány. O. Lt. Arch. Regnic
Lad. XX. 22. Fasc. 2A. No. 313a.
Közli Faragó M.: A Kossuth-bankók kora.
93–97. l.
O. Lt. Contractus, conventiones et transactiones
T. 20. Nr. 120. – (Pü. sz.: 980 P. M.)
Egykorú nyomtatvány. O. Lt. Arch. Regnic
Lad. XX. 22. Fasc. 2A. No. 313a.
Közli Faragó M.: A Kossuth-bankók kora.
93–97. l.
