c) A népképviseleti törvényjavaslat országos ülésben.
c)
A népképviseleti törvényjavaslat országos ülésben.
A népképviseleti törvényjavaslat országos ülésben.
A kerületi ülés után az esti órákban még országos ülés is volt, amelyben számos tárgy közt elsőnek a népképviseleti törvényjavaslat jóváhagyása került sorra. Itt a 2. § a) pontját Békés megye követe, Tomcsányi József úgy kívánta módosítani, hogy ne egynegyed telek legyen a kvalifikáció, hanem pénzben kifejezett vagyon, mint a városoknál. Sok hozzászólás után Kossuth közvetítő indítványt tett:
Részemről csak annyit kivánok kijelenteni, miként ha a határozat ugy értetik, hogy mind a megszoritást, mind a tágitást kivánók módositásai egyiránt el vannak vetve; akkor nincs szóm, de ha ne talán ugy értetnék a kimondott határozat, hogy csak azon vélemény van elvetve, melly ezen qualificatiot megszorittatni kivánja, ezen esetre kijelentem, hogy Békés s több más megyék követeinek azon aggodalmát, miszerint a fertály telek qualificatio sokkal szükebb, mint a 300 frt., részemről méltányolván, hajlandó volnék hozzá tenni a szerkezethez: „fertály telek, vagy 300 frt.” És a compatibilitást ugy értem. a kinek fertály telke van, nem tartozik bizonyitni, mennyit ér, az azt mondja: van fertály telkem, tehát van szavam, hanem van eset, hogy valakinek egy szőlője van, s ha meg tudja bizonyitani, hogy az megér 300 forintot, voksa van, (Helyes.)
A többség mégis megtartotta az eredeti szöveget. A d) és f) pontoknál viszont elfogadták a vasmegyei Vidos Józsefnek Kossuth által támogatott javaslatát, hogy az értelmiségi foglalkozásúak tekintet nélkül arra, hogy mennyi lakbért fizetnek, szavazati jogot kapjanak.* Ezután Kossuth a törvényjavaslat pontjainak sorrendjétől eltérő indítvánnyal állott elő:
Az eredeti javaslat évi legalább 100 forint lakbér fizetéséhez kötötte az értelmiségiek szavazati jogát.
Bocsánatot kérek alázatosan. Csak a rendkivüli körülmények menthetik azon bátorságot, hogy a rendtől kénytelen vagyok eltérni. Igénybe vétetvén más fontos dolgok által, mellyek nem várhatnak, részemről ezen törvényjavaslatra nézve három észrevételt vagyok bátor előterjeszteni, minek még nem jött el ugyan ideje, de közbejött dolgok miat nem várakozhatom. 1-ször. Miután Horvátország félti a maga territorialis épségét, ki kell jelentenem, miként azt senki megtámadni nem akarja, s Horvátország jogai e tekintetben teljes elismerésre találnak. Azért a szerkezetbe, hol az mondatik: „Horvátország küld 16 követet”, kivánnám eleibe tétetni: „Azon két követen kívül, kiket Fiume, Bukkari és Vinodoli kerületek küldenek, küld 16 követet.” Remélem, ezzel Horvátország követe megelégszik. (Horvátország követe Bunyik József: Megelégszem.) – Második észrevételem az, miszerint mind Sopron, mind Posony megyékre nézve, a kebelökben levő sz. kir. városok választási helyül kitüzessenek; mert ha már a törvényhatósági követküldés eszméje megszünik, némi tekintetet a királyi városok állása is érdemel, s ha már mint királyi város, külön követet nem küld; legalább választási hely legyen. Ennél fogva kivánom Sopron megyére nézve kimondani, hogy Kismarton legyen az egyik fő választóhely, mellyhez Ruszt is, mint közelfekvő város tartozzék. – Posonyra nézve szinte óhajtanám kimondatni: hogy választóhely Nagyszombaton kivül a választó kerület főhelye Bazin legyen, mellyhez Modor és Szentgyörgy is tartozzék. (Elfogadjuk.)
A Horvátországra vonatkozó inditvány Josipovic kivánságára úgy módosult, hogy Buccarit és a vinodoli kerületet Horvátországhoz számították és így Horvátországnak 16 helyett 18 szavazata lett. A királyi városokra vonatkozó inditványt szintén elfogadta a tábla.
Az országgyűlés országos üléseinek naplója, 205. s köv. l.
