e) Pozsony, 1848 márczius 2.
e)
Pozsony, 1848 márczius 2.
Pozsony, 1848 márczius 2.
Amig a horvát ügyben kiküldött deputatio tegnap este Kossuthnál vala, hét órakor megjelent Batthyányi Lajos gróf, igen sietett és nagyon izgatott volt. Kihivatta Kossuth Lajost a mellékszobába. Nemsokára Teleky László gróf és Szentkirályi is megjelentek, s miután egy ideig („ziemlich heftig”) beszéltek, Kossuth visszament a deputatiohoz, s bocsánatkérés mellett a tanácskozást az estére bezárta, mivel – mint mondá – igen fontos ügyekben más conferentiára kell mennie. El is ment azonnal Batthyányi Lajos lakására, a hol később az ellenzék minden matadorja megjelent. Szóba került itt Győrmegye mótioja a bankóczédulák ügyében, a magyar katonaságnak visszahivása Olaszországból, az örökös tartományoknak adandó alkotmány és végül az adó megtagadása, ha az uj systhema ügyében kedvezőbb döntés nem történik. Mindezekről éjjjel 11 óráig tanakodtak.
Ma délelőtt Kossuthnál volt conferentia, amelyen az ellenzék részéről Széchenyi István gróf, Pázmándy, Andrássy Gyula és Bónis, conservativ részről pedig Somsich, Babarczy és Balogh vettek részt.
Széchenyi István gróf azt ajánlotta, hogy követséget küldjenek Bécsbe: „S. Majestät die innigste Erhaltung und Sicherung der Dynastie zu betheuern, und so von der Loyalität der Regierung das für das Wohl Ungarns wünschenswerthe zu erlangen; sich hiebei jedoch von allem Forciren ferne zu halten!”*
Széchenyi naplója szerint ez a javaslat már a Kossuthnál lefolyt tanácskozást követő általános konferencián hangzott el, a betegeskedő Széchenyi helyett Vidos vasmegyei követ olvasta fel. (Széchenyi naplói, V. k. 738. s köv. l.)
A debatte alatt e javaslat oda modosittatott, hogy az országgyűlésre kormánybiztosok kiküldését követeljék, hogy a propositio-tárgyak hamarabb bevégeztessenek. De ezt a javaslatot megváltoztatták, s elhatározták, hogy még ma este deputatiot menesztenek a nádorhoz s interventióját fogják kérni Őfelségénél. Végül kimondották, hogy délután 4 órakor a hallgatóság kizárásával ülést tartanak az országházban.
Ezen ülés eredménye a következő volt: A körülmények fenyegetők. A nemzet a trónt védeni akarja, de tehetetlen, ha az adózó nép terhei nem könyittetnek. Ez megkivánja, hogy ezen országgyűlésen a következő javaslatokat elfogadják:
a) a nemesség ossza meg a terheket,
b) a robot és a tized megváltását életbe kell léptetni,
c) az élelmezés ügyét,*
T. i. a katonai élelmezés és beszállásolás megváltásának régóta húzódó ügyét.
a) a szabad kir. városokat,
b) e honvédelmet,
c) a népnek politicai jogokkal való felruházását.
Mindezeket – a bankkérdés érintésével együtt – repraesentatio alakjában azon kéréssel terjesztik Őfelsége elé, hogy mindezen ügyek gyors elintézést kivánnak; ezen szükségességnek pedig a mostani tárgyalási mód nem felel meg. A végleges döntés czéljából tehát teljhatalmú egyének kiküldése kivánatos. „Diese Individualitäten sollen einstweilen in der Eigenschaft von Statthalterei Räthern ausgeschickt, und nach dem Schluss des Landtages mit verantwortlicher Vollziehung beauftragt werden.”*
V. ö. Kossuth márc. 3.-i beszédével és az általa előterjesztett felirati javaslattal, 619. s köv. l.
Takáts S. kivonatai, M. Országgyűlés Levt. 11.220/c., 11.317., 11.221/b., 11.223/d., 11.224/f. sz.
