138. Pozsony, 1848 február 29. Szentkirályi és Kossuth hetedik követjelentése Pest megye rendeihez.
138.
Pozsony, 1848 február 29.
Szentkirályi és Kossuth hetedik követjelentése Pest megye rendeihez.
Pozsony, 1848 február 29.
Szentkirályi és Kossuth hetedik követjelentése Pest megye rendeihez.
Tisztelt Karok és Rendek!
Febr. 12-én kelt utolsó tudósitásunk folytán a Tekintetes KK és RR-nek a további országgyűlési történteket következőkben terjesztjük elő:
Mindenek előtt ide jegyezzük azon változásokat, melyek a városok rendezését tárgyazó választmányi törvényjavaslatba tétettek: Nevezetesen
A 21. §. következőleg állapittatott meg:
21. §. Magánjogi tekintetben a városi hatóság itél:
a) A város határához tartozó ingatlan birtokok és azokat bétáblázott követelések iránt bár ki ellen támasztott mindennemü követelések felett.
b) Minden állandó lakos, és telepedett nemes ellen bár minemü követelések felett a város határában elkövetett hatalmaskodási és becstelenitési magány kereseteket sem véve ki.
c) A városban ideiglen tartózkodók ellen azon árjegyzéki lak, és cselédbéri tartozásokra, nemkülönben hatalmaskodás és kártételekre nézve, mellyeket a városban tartózkodásuk ideje alatt valamely városi lakosnál tettek, vagy városi lakáson elkövettek, ha az azok iránti kereset ellenük a városbani tartózkodásuk ideje alatt megindittatott.
A 24-ik §. kihagyatott.
A 25-ik §-hoz azon szó után kiváltságaikra hozzá adatott: és birtok jogi viszonyaikra.
A 26-ik §-ban azon kifejezés helyett: adózási terheket, ezen kifejezés tétetett közterheket.
A 27. §-ban azon szó után keresettől, hozzá adatott: és ottani ingó vagyonától.
A 28-ik §. eleje következőleg változott:
28. §. Egyházak, lelkészlakok, zárdák, köziskolák, közintézetek, hadi épitmények, katonai laktanyák, vár környékek, közkormányi és itélőszéki épületek, ugy szintén a megyék székes házai csak oly esetben sat.
A 29-ik §. vége következőleg változott: a városi házi adó azon rovatainak viseléséhez tartozandnak aránylag járulni, melyek rendőri természetüek.
A 30-ik §-ban, és a czim sorban ezen kifejezés helyett érték ezen szó tétetett vagyon.
A 31-ik §-ban azon szó helyett: értékére, ezen kifejezés tétetett vagyonára.
A 34-ik §. után következő két uj szakasz rendeltetett beiktattatni:
F.) A bekebelezésről.
35. §. A város határán belől fekvő nemesi udvartelkek kiváltsági haszonvételeit, akár magány egyezkedés, akár az alispáni itélőszék előtt kezdendő, és a törvényszékre birtokon belől, onnan pedig birtokon kívűl fellebbezendő per utján, a birtokos teljes kármentesitésével kisajátithatja; az eképpen kisajátitott udvartelek a város hatóságába békebelezettnek tekintetik.
36. §. A békebelezett telkek és birtokok kiváltságos tulajdonságaikat a kebelezés által elveszitik, a város telek-könyvébe beiratnak, és minden tekintetben a város hatósága alá vettetnek.
A 37-ik §. kihagyatott, – ellenben ezen §. helyett következő két §. beiktatása rendeltetett:
G.) A közoktatásról.
§. Mig a törvény a közoktatás és nevelés tárgyában kimeritőleg rendelkezik, az 1790: 26. t. cz. 5-ik §-ának épségben tartása mellett a városban létező köz oskolákra és magány nevelő, vagy oktató intézetrkere az eddigi gyakorlat szerént és illetőleg szabály rendeletek értelmében a város felügyel.
§. A mely városban a bevett vallások bár melyikéhez tartozó lelkészek, egyházi szolgák, és közoskolák költségei egészen, vagy részben a házi pénztár által a város közjövedelmeiből, vagy adó kivetés utján fedeztetnek, a többi bévett vallás-felekezetbeliek hasonló költségeik szintugy a város házi pénztárából azon arányban fedezendők, melyben tiz évet véve fel számvetési alapul, az illető felekezetbeli lakosok a közterhek viselésében részesülnek.
A 38-ik §. eleje hozzáadás által a következőleg változik:
38. §. Oly városok, melyekben 12.000 állandó lakosnál kevesebb vagyon – kis városoknak, – melyekben 12.000 lakosnál több, de 30.000 lakosnál kevesebb sat.
A második részben azon kifejezés helyett választó polgárok, – ezen kifejezés tétetett választók.
A 39. §. következőleg változott:
39. §. A városi község mind azon tagjai, kik telyes korúak, sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom alatt nincsenek, választók, ha vagy:
a) A város határához tartozó, és a telekkönyvben tulajdon, vagy egyszersmind hitveseik nevére is különleg birt oly telket, vagy házat, egy év óta birnak, melynek értéke kis városban 300 forint – közép városban 700, nagy városban 1000 ft – különösen Pest városában 2.000 ft vagy
b) a város határában mint kézmivesek, bejegyzett kereskedők, vagy gyárosok egy év óta telepedve vannak sat. vagy
c) tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, accadémiai művészek, tanárok, a M[agyar] Tudós Társaság tagjai, kik a városban egy év óta telepedve vannak, és kis városban 40 for. sat. vagy
d) ezeken kívűl mind azok, kik a város kebelében két év óta telepedve vannak, és kis városban 200 sat.
A szakasz vége, melyben a pénz érték emlittetik, kihagyatott.
A 39-ik §. után a következő uj §. tüzetett:
§. A 39. §. a) pontja alatt kiszabott birtoklási idő nem kivántatik meg azon esetben, ha valaki a képesitő ingatlannak birtokába örökség utján jut.
A 40-ik §. b) pontja következőleg változott:
b) A 39. §. c) pontjának esetét kivéve Társulatok és Testületek tagjai e minőségben.
A 46.-ik §-ban azon kifejezés polgár-község – helyett ezen kifejezés tétetett városi község.
A 49. §. b) pontja következőleg változott:
b) hadi törvény alatt álló katona.
Az 52-ik §-ban a hitformából a 7-ik lapon az utolsó sornak utolsó szava u. m. ezen szó megtartom és, – kihagyatott.
Az 53-ik §. következőleg változott:
53-ik §. A képviselői testület kis-városokban legalább 30, – közép városokban legalább 82, – nagy városokban legalább 157 tagból áll.
Az 54-ik §. a) pontja, – kivévén a képviselőknek ott kitett 32 számát, mely az 53. §. szerént 30 számra változott – meghagyatott.
A b) és c) pont következőleg változott:
b) Közép városokban az első 12.000 számon felyül minden 400 lakos után, az első 82 képviselőhöz adatik egy képviselő.
c) Nagy-városokban az első 30.000 számon felül minden 800 lakos után, az első 157 képviselőhöz adatik egy képviselő.
60. §. után következő uj szakasz rendeltetett tüzetni:
§. A Tanács üléseinek jegyző könyvében azok, kik a hozott határozat ellen nyilatkoztak, ha a határozat hozatala előtt ellenkezésöket viágosan kijelentették, szavazataikat különösen feljegyeztethetik; különben ha felelősség esete álland elő, minden szavazati joggal bíró jelen voltak egyenlően fogják viselni a felelet terhét.
A 61-ik §. következőleg változik:
61. §. Minden gyűlést az elnök nyit meg, és oszlat el; ha mindazon által valamely tárgy felett a megkezdett tanácskozás még befejezve nem volna, ily esetben az ülést a többség beleegyezése nélkül eloszlatni nem szabad. A gyűlést az nap, melyben az ülés eloszlattatott, folytatni semmi esetben nem lehet.
A 67-ik §-hoz adatott: a gyűlésekbeni magok viseletéért sat.
A 68-ik §. eleje következőleg változott:
68. §. A halgatóságnak a tanácskozást bármi módon megháboritani vagy megzavarni nem szabad sat.
A 71. §. következőleg változott:
71. §. Kiürittetvén pedig a halgatóság helye, a többség fogja elhatározni, valyon azon tárgy felett, mely a kitörésekre alkalmul szolgált, még azon nap a tanácskozás folytattassék e vagy nem?
A 72. §. következőleg változott:
72. §. Ha a halgatóság a 70. §. esetében az elnök szavának engedni, és a termet felszóllitásra elhagyni nem akarná, eltávolitása a 73. §-ban emlitett csend-tisztek által eszközöltetik. Mielőtt azonban ez történnék, az elnök a jelen §-t sat.
A 74. §. következőleg változik:
74. §. A szavazatok a szóllók szerént vétetnek számba. Általános szavazás csak a tárgy telyes megvitatása után, és csak azon esetben történik, ha a szóllók egyenlő két részre oszolván, másképpen a többség ki nem tudathatnék, vagy ha azt a tagok közül legalább hárman kivánják.
A 77. §. következőleg változik:
77. §. Minden egyes tisztviselők, bizottmányok, és maga a tanács is eljárásaikról a közgyűlésnek felelősök; azért a közgyűlésnek joga van a tanács vagy bizottmányok jegyzőkönyveit akármikor maga eleibe terjesztetni, vagy arról tudositást és felvilágositást kivánni.
A 89. §. n) pontjához a végén következők adattak:
… a fenn álló szabályok és gyakorlat között.
Az o) pontnak vége következőleg változik:
… és a város pecsétje alatt minden nemü meghatalmazó levelek kiadása.
A q) pont következőleg változik:
q) közkereset megrendelése nemesek ellen az 1687: 14. t. cz. eseteit kivéve; ugyszinte hivatalbeli visszaélések, vagy hanyagság miatt a városi tisztviselők ellen.
A t) pont után a következő uj pontok adatnak:
u) a katonai ujonczok kiállitása körüli intézkedés.
v) A közoktatásrai felügyelés a (G) §. értelme szerint.
x) A város hadi és házi pénztárába befolyó pénzek havonként előterjesztendő részletes kimutatásának fölvétele.
y) A város ingó és ingatlan birtokának, és haszonvételeinek, mimódon leendő kezelése körüli intézkedés.
Egyébiránt az r) pontban a felsőbb kormányszékeknek a közigazgatást tárgyazó szabály-rendeleteik lévén emlitve: ezen pont hosszas vitatkozásra adott alkalmat, melyek a törvényhatósági közéletnek a fő kormányszékekhezi viszonyaira is kiterjeszkedvén, ezen pont meghagyatott ugyan, mindazonáltal a 17. § után következő uj §. rendeltetett tüzetni: nevezetesn
§. Minden, bár minémü felsőbb rendelet csak és kirekesztőleg a város közönségéhez intéztethetik, és csak határozat következtében hajtathatik végre.
Továbbá a 153. §. következőleg lőn megváltoztatva:
153. §. Minden a városhoz intézett felsőbb rendeletek, levelezések, vagy folyamodások, a városi polgármesternek adatnak bé, – intézkedés végett az illetőkhöz ez által utasittatnak, – és mind a beadmányokról, mind azoknak meginditásáról különösen ő felelős. – A város pecsétje is a városi polgármesternél leend.
A 92. §. a) pontjához a telepedés eránti megállapodások nyomán hozzá adatott:
…választói jog vagy telepedési engedelem megtagadása miatt.
A 95. §. A nyomtatványból egészen kimaradván kipótoltatik.
alább négy tanácsbeli, és egy jegyző jelenléte szükséges.
A 96. §-ban azon kifejezés helyett: jelen lehet, ezen kifejezés tétetett: jelen lenni köteles, – továbbá ezen szó legalább kihagyatott.
A 97. §-ban azon kifejezés: kormányzási kihagyatott.
A 101. §-hoz hozzá adatott azon szó után: tartozik … nem csupán előkészületi, hanem bár csak részben is sat.
A 102. §-ban azon kifejezés helyett: megérdemli, tétetett igényli.
A 103. §-ban azon szó után: jegyzőkönyvet, – hozzá adatott: a legközelebbi.
A 104-ik §. végén azon szavak: kik előadók is egyszersmind, – kihagyódtak.
A 105. §. következőleg változott:
105. §. A törvényszéken előadók a jegyzői hivatal tagjai, de határozó szavazattal nem birnak.
A 110. §. a mult országgyűlési megállapodás szerént következőleg változott:
110. §. A felyebbvitel, törvény által határozott esetekben, a kir. városok törvényszékeikről a királyi, és illetőleg a bánya, és ezekről a Hétszemélyü táblára történik. Ezen főtörvényszékekhöz ülnökök, születésre való tekintet nélkül, a királyi városokból is fognak neveztetni.
A 117. §. a) pontjához hozzá adatott: … nevelése és javaik kezelése körül.
Ugyan azon §-nak f) pontja pedig, mely a fennebbiekben már ki merittetett, – kihagyatik.
A 118. §-nak harmadik sorában azon kifejezés helyett: tanács, – tétetett: közgyűlés.
A 119. §-hoz egy uj pont adatott, mely következő:
c) A köz-szükségekre kivántató szereknek és eszközöknek bészerzése és világosságban tartása.
A 120. §. d) pontjához ezen szó után: gyámok hozzá adatott: számadásainak.
A 121. § vége következőleg változik: … és a közgyűlésen a levéltárnok, tiszti orvosok, sebészek, mérnökök, és minden tiszteletbeliek kivételével, határozó szavazattal birnak sat.
A 126. és 127. §§. egybe olvasztatván, következőleg állapittatott meg:
126. §. A 125. §-ban emlitett tisztviselők közül azon egyének, kik oly hivatalt viselnek, mely a jelen törvény hirdetése előtt, éltök fogytáig rendszerént ujitás alá nem esett, fizetésöket éltök fogytáig megtartják; ellenben, ha a jelen törvény kihirdetése után tartandó első tisztujitás alkalmával vagy az eddig viselt, vagy magasabb hivatalra megválasztatnak, a választást elfogadni kötelesek, különben nyugpénzöket elvesztik; és szinte ugy elvesztik akkor is, ha fenyitő közkereset utján, bár mikor valamely büntény miatt marasztaltatnak.
A 129. §. második sorában azon kifejezés helyett: telekbírói hivatal előtt, ezen kifejezés tétetett: telekbírói hivatalban.
A 134. §. harmadik sorában azon kifejezés helyett: értékének tétetett: vagyonának.
A 139. §. eleje következőleg változott.
139. §. minden városban legalább három külön pénztárnak sat.
A 153. §-nak változása fennebb a 89-ik §-nál elő adatott.
A 157. §. következőleg változott:
157. §. Szavazni közgyűlési választásokon csak közgyűlési tagnak, egyéb választásokon pedig csak annak lehet, ki a választók névkönyvébe feljegyezve vagyon.
A 158. és 159. §§. ezen kifejezés helyett: névjegyzék, ezen kifejezeés tétetett: név-könyv.
A 162. §-ban azonos kifejezés helyett: összes polgárság, tétetett: összes választók.*
Kossuthnak a városi törvényjavaslat vitája során elhangzott felszólalásait l. 134. szám alatt, 539. s köv. l.
A többi ez időközben előfordult tárgyak következők:
Febr. 14-én tartatott kerületi ülésben felolvastatott egy kérelem levél, a Sopron-Németujhelyi vasút-társaság nevében, egy Soprontól Kanisáig vezetendő vasút pártolása iránt.
Ezen kérelem levél a petitionalis választmányhoz utasittatott.
Febr. 16-án felolvastatott Báró Kemény Dienesnek a főrendi táblához meg nem hivatása tárgyában, a 109. sz. alatt ide mellékelt izenet és felírási javaslat. Helyben hagyattak.
Febr. 21-én tartatott kerületi ülésben felolvastatott Gróf Széchenyi István által a közlekedési ügyben az ország rendei elibe bényujtott folyamodás. – Ennek felolvasása alkalmával Szabolcs megye követe kérdést tévén, valyon ezen kérelem levél hivatalos alakban jelenik e meg? – a kerületi elnökök jelentették, hogy ezen iromány az ország nádorának, mint az országgyűlés elnökének adatván bé, a nádor által a kir. személynökhöz utasittatott, ez által pedig a kerületi elnököknek a Rendek eleibe leendő terjesztés végett adatott által. – A KK és RR a folyamodást, mely a közönségesen ismert, és nyomtatásban is kijelölt könyv alapu jelentéssel ugyan azonos,* a Fiumei vasút tárgyában müködő küldöttséghez utasitották.
Kevéssel előbb jelent meg a Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről c. röpirat, amelyet Széchenyi ösztönzésére Kovács Lajos írt. Széchenyi, Apponyival egyetértésben, a maga neve alatt nyujtotta be a javaslatot az országgyűlésnek s úgy látszott, hogy a középen álló erők, a kormánypártiak segítségével, most a közlekedési kérdések előtérbe állításával akarják Kossuth vezető szerepét megingatni. A párisi forradalom híre s Kossuth márc. 3.-i kezdeményezése azonban az egész kérdést háttérbe szorította.
Febr. 24-én tartatott kerületi ülésben felolvastatott a verificationalis választmánynak ide a 110. szám alatt mellékelt hivatalos jelentése, Somogy megye újonnan választott követének, Madarász Lászlónak meghivó levele iránt.* Tudomásul vétetett.
Madarász László Somogy megye egyik követe, Szegedy Sándor helyett jött az országgyűlésre.
Felolvastatott a kérelmezési választmánynak ide 111. szám alatt rekesztett véleményes jelentése, a Tiszán inneni koronai kerület részéről örökváltságának eszközlése végett bényujtott kérelem tárgyában. – Ezen véleményes jelentés tárgyalása elhalasztatott.
Végre ide mellékelve által küldjük a Tekintetes KK és RR-nek azon emlékiratot, mely a Vukovár–fiumei vasút társaság nevében bémutattatott,* – ugy szinte azon törvényjavaslatot, mely a Hajdú kerület tárgyában az illető választmány által előterjesztetett, – a 112. és 113. sz. alatt mellékelve.
Az emlékiratot Kossuth terjesztette be és valószínűleg az ő munkája is volt.
A kik egyébiránt magunkat kegyeikbe és kegyességükbe ajánlva, mély tisztelettel vagyunk, Posonyban Febr. 29-én, 1848.
alázatos szolgái és hüséges követei
Szentkirályi Móricz
Kossuth Lajos
Szentkirályi Móricz
Kossuth Lajos
3305. Felolvastatott 1848-ik évi Május 10-kén Pesten tartott választmányi nagygyűlésen.
Tudomásul vétetett.
Ered., Pest vm. levéltára, 3305/1848. sz.
