c) Kossuth országos ülésben a Partium visszacsatolása tárgyában készült izenetről.
c)
Kossuth országos ülésben a Partium visszacsatolása tárgyában készült izenetről.
Kossuth országos ülésben a Partium visszacsatolása tárgyában készült izenetről.
A szavazás megtörtént és a tábla 31 szavazattal 19 ellenében változtatás nélkül elfogadta a szöveget, amely Kossuth indítványára még aznap országos ülésbe került és ott is többséget nyert.
Ugyanebben az országos ülésben került tárgyalásra a Partium visszacsatolása tárgyában készült kerületi izenet.* Az elnöklő személynök hosszabb felszólalásban igyekezett megvédeni a kormány magatartását ebben a kérdésben. Kossuth rögtön válaszolt neki:
Az izenet szövegét l. Iratok, 64. s köv. l.
Magam is reménylem, hogy ezen izenet, melly a tek. KK és RR közös megegyezésének kifolyása, meg fog maradni.* Nem akarok a mélt. Személynök úr által előadottakra hosszas válasszal kiterjeszkedni – különösen azért, mert azt gondolom, hogy nagyobb részére azoknak, miket ő méltósága mondott, maga ezen izenet megfelel. Hanem csak azért szólalok fel, hogy ez alkalommal is kijelentsem: miszerint egy átaljában nem ismerhetem, és nem fogom soha elismerni azt, hogy a törvény teljesitésének a kormány részéről már közel 12 éven át történt elmulasztását akármivel is mentene lehetne. Én azt gondolom, hogy ha az 1836-ik országgyűlést nyomban követő időszakban, az 1839-iki országgyűlésen tett volna a kormány illyes valamit, s akkor mondotta volna: „ime megkisértettem a törvény végrehajtását, de ezen és ezen nehézségeket látom fenforogni, én ugyan végrehajtom mind e mellett is a törvényt, de jobban, s helyesebben fog a dolgog történni, ha ezen és ezen intézkedések még hozzá járulnak” – mondom – ha ez történik: akkor lehet vala arról szó, valjon az 1836: 21. czikknek, és a törvényhozás azon elvének épsége, miszerint a sanctionált törvényt uj sanctiotol függővé tenni nem lehet, megengedi e, s mennyiben, hogy a visszacsatolás valóságos végrehajtása előtt uj intézkedések tárgyalásába bocsátkozzunk? De midőn a meghozott törvénynek, az ország annyi sürgetéseinek, és az annyiszor adott királyi szónak ellenére, 12 év mulva mondják az embernek, hogy vannak nehézségek: ezt csakugyan a nemzet sohasem fogja helyes mentségnek elismerni, – nem ollyannak, melly a kormány e részbeni mulasztását legkevesebbé is enyhithetné. Nem tagadom: hogy a részekbeli megyéknek szinte, mint más magyarországi törvényhatóságoknak beligazgatási körében sok javitásnak szüksége foroghat fen; de azt tagadom, hogy azon állapotban, mellyben a részekbeli megyék jelenleg vannak, a visszacsatolási törvényt végrehajtani nem lehetett volna; mert azok most az erdélyi kormányszék alatt léteznek, szintugy létezhetnek tehát a magyar helytartótanács alatt is, pereik felebbvitetnek az erdélyi királyi táblához, szintúgy fellebbvitethetnek a magyar királyi táblához is. Ez a kettő az, mit a kormánynak tennie kell, a többi, magán viszonyokba vág, s a törvényhatósági intézkedések javitásától nem függ. Azt gondolom tek. RR, hogy ezen országgyűlésen teljesen végbemehet a dolog; s ha ugy van, mint ő méltósága a Személynök úr mondotta, hogy a kormány a törvényt végrehajtani akarja, tehát hajtsa végre, 14 nap alatt is megteheti, és nyujtson módot, hogy láthassuk, miszerint egyenesen csak a jobb és helyesebb végrehajtásnak eszközlése tartóztatta a kormányt eddig is vissza a végrehajtástól; vagy pedig nem akarta a törvényt végrehajtani. Én ezen utóbbi véleményben vagyok, s meggyőződésem az, miszerint nem azon nehézségek, mellyeknek eloszlatására a kormány törvényjavaslatai irányozva vannak, okozták a végrehajtásnak eddigi elmulasztását, és nem is valami alkotmányos szellemnek eredménye az, hogy ezen javaslatok hozzánk küldettek, hanem csak abból ered az egész dolog, hogy a kormány nem olly független, mint annak az 1790: 10 t. czikk értelmében lenni kellene.* – Erdély e részben panaszkodott, de már 100 és annyi év alatt eléggé meg vannak a panaszok czáfolva; – s végre is azon hatalom, melly mind a magyar, mind az erdélyi kormányra több befolyással bir, mint a törvény szerint birnia kellene,* nem engedte meg a visszacsatolási törvénynek végrehajtását. Ez nekem erős meggyőződésem, s csak akkor fogom ezen meggyőződésemet változtatni, ha tapasztalandom, hogy a kormány nyomban, a lehető legrövidebb idő alatt megteszi azt, mit tennie kell t. i. hogy a melly hatóságot gyakorol jelenleg az erdélyi kormányszék és kir. tábla a részekbeli megyék fölött, azt gyakorolja ezután a magyar Helytartótanács, és a magyar kir. tábla Magyarországban. Ha ezt a kormány megteszi, meg leszek arról győződve, hogy a javaslatok* nem halasztás végett terjesztettek előnkbe, hanem a közigazgatás javitás végett, a részekbeli megyékben. És akkor örömmel járulok a javaslat tárgyalásához, – annyival inkább, mivel fájdalommal vesszük, hogy a részekbeli követek itt nincsenek, és az ő közremunkálásukkal nem dolgozhatunk az előnkbe terjesztett törvény czikkek czélszerü tárgyalásán. Kijelentem még azon meggyőződésemet: miszerint abban, hogy a részekbeli hatóságok itt nincsenek, nagy része van a 12 évi elmulasztásnak; mert két országhoz tartozni csakugyan nehéz dolog, s miután a nevezett részek semmit sem tapasztalták, hogy a kormánynak valóságos szándéka volna a törvényt végrehajtani, – ámbár juridicus szempontból nem menthetem őket, – de moralis és psychologiai szempontból véve, nem csudálkozom rajta, hogy azon t[örvény] hatóságok nem rohantak a tek. RR karjai közé, azon törvényhozás karjai közé, melly nem képes kieszközölni, hogy náluk csak a kétség is megszünjék az iránt: valjon a törvény végre fog-e hajtatni, vagy sem. Ennyinek megjegyzésével ezuttal megelégszem, mert reménylem, ha ugy van a dolog, mint a méltóságos úr mondotta, akkor fölséges urunk királyunk legközelebb meg fog bennünket örvendeztetni, hogy a valóságos végrehajtás eszközölve lesz, s ez által mód lesz nékünk szolgáltatva, hogy a részekbeli törvényhatóságok állapotának javitása iránt sikeresen intézkedhessünk.
Az előzményekre l. előbb, 110. sz., 445. s köv. l.
V. ö. e kötet 314. l. 10. jegyzet.
T. i. az udvari kamarilla.
A kormány a királyi propoziciókhoz mellékelve négy törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé a Részek területi viszonyainak rendezéséről, adó- és törvénykezési rendszerükről s vallási viszonyaikról. (L. Iratok, 36. s köv. l.)
Az alsótábla többsége az izenet szövegének változatlan megtartása mellett döntött.
Az országgyűlés országos üléseinek naplója, 160. s köv. l.
