a) Az adminisztrátori válaszfelirat elfogadott szövege.
a)
Az adminisztrátori válaszfelirat elfogadott szövege.
Az adminisztrátori válaszfelirat elfogadott szövege.
Felséges! sat.
Minél nyugtalanitóbbak azon aggodalmak, mellyeket a megyei szerkezetnek, s főispáni hivatalnak az 1723: 56. 58. ugy az 1536: 36. t. cz-ben megállapitott rendszere körül, a törvényhozás mellőzésével, mult országgyűlés óta közbejött intézkedések a nemzetben okoztak; annál mélyebb hálával értettük Felségednek folyó évi Jan. 30-ról kelt kegyelmes királyi Leiratából, hogy ezen aggodalmak eloszlatására királyi gondjait, atyai szivének saját ösztönéből kegyelmesen kiterjesztve, a megyei szerkezetet az 1723: 56. t. cz. értelmében gyakorlandó főispáni őrködés mellett, teljes törvényes épségében megőrizni, s magát a főispáni hivatal méltóságát mindenütt törvényes állásába helyeztetni határozott királyi akarata legyen.
Azon hálás bizalomnál fogva, mellyel Felséged k. elhatározása iránt viseltetünk, örömest mellőzük ezuttal azon részletek fejtegetését, mellyekből a Felséged által kegyelmesen eloszlatni szándékolt aggodalmaink származtanak: hanem kir. szavának szentségébe vetett legőszintébb bizalommal reményelve: hogy e kir. szándoknak gyakorlatilag megfelelő végrehajtás bekövetkezik: alattvalói hüséggel jelentjük ki Felséged előtt: hogy a felhivott intézkedéseknek az 1790: 10. s 12. sarkalatos t. cz.-kek által igényelt valóságos megszüntetését, a közigazgatásnak, a m. k. Helytartótanács utján, az 1790: 14. t. cz. értelmében, olly módoni kormányzását, miszerint a megyei szerkezet körébe tartozó felsőbb rendeletek, csak a megyék által, ugy felírási, mint egyéb törvényes hatóságuknak az 1712: 58. t. cz. értelmében is sértetlen épségben tartásával foganatositassanak, – nem különben a főispáni hivatalnak, minden tekintetben törvényes állásába helyeztetését – s nevezetesen annak is sikeres valósitását, hogy a főispáni hivatal a megyei közigazgatásra, s igazságszolgáltatásrai gondos örködésnek, az 1723-diki 56-dik törvény czikben meghatározott körén tul ne terjeszkedjék, – s végre pedig a Felséged b[oldog] e[mlékű] édes Atyja által 1827. Majus 28-dikán kiadott kegyelmes királyi válaszban is sérelemnek elismert főispánhelyettesi kinevezésekre nézve az ország Rendeinek 1827. Aprilis 3-ai alázatos felírásunkban kifejtett törvényes nézeteik figyelembe vételét: tekintjük a végrehajtás azon feladatának, mellyet Felségednek, a nemzet megnyugtatására irányzott kegyelmes királyi leirata czélba veszen – a mellyel, ugy Felséged kegyelmes szándokának sikeresen meg lesz felelve, mint mi is az e tárgybani sérelmek részleteinek fejtegetésétől magunkat felmentve érezhetendjük.
Felséged dicső uralkodásának kezdete óta meg voltunk arról győződve: hogy ősi alkotmányunk s ennek szilárd oszlopait képző megyei szerkezetünk fenállásának egyik legnagyobb biztositékát, Felségednek a törvények megtartása iránt tanusitott vallásosságában találjuk.
S e meggyőződéstől áthatva, igaz hüséggel esedezünk Felségednek: méltóztassék fentebbi igazságos kéréseinket, az 1790: 13. t. cz. rendeletéhez képest teljesedésbe vétetni, s minket ez iránt hováhamarébb kegyelmesen megnyugtatni.
Melly igazságos kérésünk teljesitését törhetlen bizalommal reménylve, Felségednek a törvény és alkotmány épségben tartása iránt tett ujabb kegyelmes királyi biztósitásáért hálás köszönetünket nyilvánitani annál kedvesebb kötelességnek ismerjük, minél nagyobb örömmel értettük Felséged kegyelmes királyi Leiratából: hogy a jelen törvényhozás komoly feladatainak szerencsés megoldásában, valamint az ország jövő boldogságának alapját, ugy atyai szive élénk ohajtásának teljesitését találja; mire részünkről minden igyekezettel közremunkálhatni legszentebb hivatásunknak ismerjük.
A nemzetek bizalma és szeretete a trónok erőssége. – A királyok bizalma és szeretete a nemzetek dicsősége. – A nemzetek és királyok akaratának egybeolvadása az országok hatalma.
Felséged kegyelmes királyi Leirata egy felleg eloszlatására van irányozva, és zálogul szolgál, hogy a kor halasztást nem szenvedő kérdései, megoldatni alkotmányos irányban fognak, és a nemzetnek soha nem hülő hódoló szeretete meg fogja nyerni legédesb jutalmát – midőn Felséged meg lesz győződve: hogy ha Magyarországa valamint eddig, ugy jövőre is, trónjának mindenkor rendithetlen és szilárd támasza lenni meg nem szünt.
Eként történend, hogy a királyi szándok, és a nemzet ohajtásai egybeforrván, az ország szabad és erős, Felséged uralkodása hatalmas és dicső leszen.
Akik egyébiránt stb.
Iratok, 63. l.
