112. Pozsony, 1848 január 16. Szentkirályi és Kossuth negyedik követjelentése Pest megye rendeihez
112.
Pozsony, 1848 január 16.
Szentkirályi és Kossuth negyedik követjelentése Pest megye rendeihez
Pozsony, 1848 január 16.
Szentkirályi és Kossuth negyedik követjelentése Pest megye rendeihez
Tekintetes Karok és Rendek!
December 22-kén kelt alázatos tudósitásunk folytán, ezennel van szerencsénk hivatalos jelentésünket tenni, az azóltai országgyűlési történtekről.
December 22-én, mint előbbi alázatos tudositásunkban emliténk, jegyző Szabó Miklós Vas megyei követ a magyar nyelv és nemzetiség tárgyában a már elébbi tudositásunk mellett megküldött felírási törvény czikkely és izenet javaslatokat felolvasta: ezen javaslatok még az nap hitelesittetvén a 69., 70., 71. számok alatt ide mellékelt alakban hagyattak helyben.
Ez megtörténvén, a kerületi elnökség kijelentette, hogy december 23-ól u. m. a holnapi naptól fogva január 6-ig ülések tartatni nem fognak, hanem ezen idő részint a közben jött karátsoni ünnepek miatt, részint a szükséges előkészületek végett a kiküldött kerületi választmányok ülésének leend szánva.
Eként az országgyűlésének ez évi nyilvános munkája berekesztetvén, fogadják a Tekintetes Karok és Rendek alázatos üdvözlésünket és buzgó óhajtásainkat, melyeket a Tekintetes Karok és Rendek iránt táplálni szivünk legédesebb érzelmei közé tartozik, mély tiszteletünk jeléül: és engedjék reménylenünk, hogy azon kegyességet, mely terhes pályánkon egyedüli gyámolitónk vala, tőlünk megvonni ez uj évben sem fogják.
Az 1848-ik évi január 7-kén tartatott az első országos ülés, melyben részünkről a magyar nyelvi kerületileg megállapitott törvény javaslat némely pontjai iránt észrevételek tétetvén,* Nemes Szabolcs megye részéről pedig azon inditvány adatván elő, hogy a felírásban azon részletek, melyek a kerületi ülés határozatához képest kihagyattak, megemlitessenek: az ország Rendei elhatározták, hogy mind az izenet, mind a törvényjavaslat, mind a felírási javaslat bővebb megrostálás végett a kerületi ülésbe vissza vitessenek.
Kossuth felszólalásait a jan. 7.-i országos ülésben l. 433. s köv.
Január 8-án tartatott kerületi ülésben tehát a magyar nyelv és nemzetiség tárgya ujabban tanácskozás alá vétetvén, miután Szabolcs megyének azon indiványa, hogy a felírásból a december 22-én tartatott kerületi ülés által kihagyatni rendelt részletek ujjolag betétessenek, elvettetett volna, azon inditványokra került a sor, melyek részünkről tétettek.
A Szabolcsi inditványra nézve megjegyezzük, hogy mi azt sem nem pártoltuk, sem nem elleneztük; nem pártoltuk azért, mert a törvényjavaslat általános lévén, ha Ő Felsége által jóváhagyatik, minden részletes kivánságokat magába foglalván, azoknak különös megemlitése a felírásban nem szükséges, ha pedig az általános törvény javaslat Ő Felsége által el nem fogadtatik, hanem a felírásra bocsájtandó kegyelmes resolutio ugyan azon módon, mint a mult országgyűlése alatt kibocsájtott, részletek körül fog forogni, az egyes kivánatok beiktatására, sőt azoknak nyomán egy részletes törvényjavaslat alkotására is akkor leend alkalom, de nem is elleneztetett, mivel bennünket, kik átalányos felírással megelégedénk, a részletek megemlitése éppen nem nyugtalanithatott.
Részünkről következő inditványok terjesztettek elő, – először a harmadik szakasznak módositása következőleg.
Harmadik szakasz: A tudományos köziskolákban és köznevelő intézetekben a közoktatási nyelv kirekesztőleg magyar légyen, az elemi iskolákban pedig, hol a magyar nyelv minden esetre kötelezőleg tanitassék, annak közoktatási nyelvül behozatala iránt a körülmények tekintetébe vételével az illető törvényhatóságok rendelkezendenek.
Ezen módositást tenni szükségesnek véltük azért, mert vannak Magyar országban számos helységek, melyekben a nép a magyar nyelvet tellyességgel nem ösmeri, és az iskolai tanitók sem tudják, melyekben tehát a magyar nyelvet a törvény kihirdetése után rögtön tanitási nyelvül alkalmazni legyőzhetlen akadályokkal járna. Miután pedig nincs e hazában egy törvényhatóság sem, mely a nemzetiség iránt buzgó törekvésének kétségtelen példáját nem adta volna, ugy vélekedénk, hogy a kivihetőséghez képest a további e részben szükséges intézkedést a törvényhatóságokra bizni telyes megnyugvással lehet.
A kerületi Rendek ezen inditványunkat elfogadták. – Második javaslatunk az volt, hogy a negyedik szakaszból, melyben Pozsega, Verőcze és Szerém vármegyék, ugy szinte a Tengermellék megemlitése hagyassék ki, és egy külön szakaszban foglaltassanak azon kivételek, melyeket a Karok és Rendek a nyelv dolgában a Tengermellékre nézve tenni szükségesnek vélnek, és e tekintetben szükségesnek láttuk megállapitani, hogy a Tengermellék minden Magyar országgali érintkezéseiben magyar nyelvel élni tartozzék, ellenben minden beldolgait illetőleg az olasz nyelvet használhassa.
Az okok, miért ezen intézkedést szükségesnek véltük, onnan merithetők, mivel a Tengermelléknek kereskedelmi viszonyai egy oly nyelvnek használatát teszik szükségessé, mely nyelv a világ kereskedésében esméretes, különben maga a tengerpartnak kereskedelmi tekintetben ohajtott kifejlődése is csökkenne, és a versenyző Triesztnek már csak e tekintetben is adna előnyöket. Ezen javaslat is a KK és RR által is lényegben elfogadtatván, a szerkezet a jegyzőre bizatott.
Harmadik inditványunk az volt, hogy 6., 7., 8. szakaszban azon kifejezések helyett, Kapcsolt részek vagy azon három megye emlitessék meg névszerint, mely megyék a jelen törvényjavaslatban ezen kifejezés alatt értetnek, u. m. Zágráb, Kőrös és Varasd vármegyék, vagy ezen kifejezés tartassék meg Horvát ország, hanem az izenetben előrebocsájtása mellett annak, hogy a territorialis kérdést e helyen megelőzni a Rendek nem szándékoznak, – tetessék ki, hogy a fenemlitett kifejezés alatt u. m. Horvát ország e helyen azon tér értetik, melyet Zágráb, Kőrös és Varasd vármegyék foglalnak el.
Ezen inditványunk nézetünk szerint azért volt szükséges, mert a Kapcsolt részeknek követei a nevezetek öszezavarodásából országgyűlésről országgyűlésre uj igényeket támasztanak, követelvén nem csak azt, hogy Pozsega, Verőcze és Szerém vármegyék a Kapcsolt részekhez és illetőleg Horvát országhoz, hanem azt is, hogy a tengermellék Magyar országhoz Horvát ország által és mint ennek része tartozik, nehogy tehát akár a Horvát ország akár a Kapcsolt részek kifejezésének használása által az ország és Részek között fenforgó territorialis kérdés bár mi részben praejudicáltassék, szükségesnek tartottuk, hogy világosan kijeleltessék nem az öszvegnek, hanem az öszveget képező egységeknek előszámlálása által nem az, mi tartozik Horvát országhoz vagy a Kapcsolt részekhez, hanem az, amire a jelen törvénynek rendeletét alkalmazni kivánjuk.*
A vitában mindkét pestmegyei követ többször felszólalt. Kossuth felszólalásait l. 436. s köv. l.
A KK és RR mindazonáltal hosszasabb vitatás után is ezen javalatot el nem fogadták, különösen azon szempontból, hogy mind Pozsega, Verőcze és Szerém vármegyékről, mint a Tengermellékről külön szakaszokban tétetvén emlékezés, mit ért a törvény azon kifejezés alatt, amely használtatik, magában világos.
Ezen három inditványon kivül még következő két inditvány tétetett u. m.:
1-ör Selmecz városa követe inditványozta, hogy a Selmeczi bányász iskolára nézve, hova a világ minden részeiből szoktak tanulók öszve seregleni, tétessék kivétel, és hagyassék oktatási nyelvül az eddig gyakorlatban volt német nyelv.
Ezen inditvány a KK és RR által el nem fogadtatott azon oknál fogva, mert a német nyelvet annak, aki nem tudja, megtanulni szinte oly terhes, mint a magyar nyelvet.
2-or. Szabolcs vármegye követe inditványt tett, hogy a 7-ik szakaszban a főhivatalnokok között megemlitett megyei főkormányzók helyébe azon kifejezés tétessék – megyei elnökök.
Ezen inditvány lényegben elfogadtatott, miután mindazonáltal a megyei hivatalnokok különösen megemlitetnek, következőleg az alispányokat mint elnököket ujra megemliteni nem szükséges, a javaslott kifejezés helyett a főispányok rendeltettek világosan megneveztetni. – Voltak ugyan, kik nem örömest látták, hogy az administratorok ki legyenek rekesztve, részint azért, mert ezeket is kivánták a magyar nyelveli élésre kötelezni, részint azért, mert megelőzve vélték az administratorok iránt fenforgó kérdést az által, ha e helyen már csupán főispányok emlittetnek. A KK és RR mindazonáltal részint éppen azon oknál fogva, ne hogy az administratoroknak e helyen bécsuztatása által a kérdés helyeslőleg előztessék meg, részint azért, mert főhivatalnoknak csak az tekintetvén, ki egyszersmind az országgyűlésen szavazati joggal bir, tehát az administratorok a fő hivatalnok kifejezés alatt nem értethetnek, az emlitett inditvány mellett megmaradtak.*
A lapok tudósításai szerint ez a kérdés nem jan. 8.-án, hanem 10.-én került szőnyegre. (Kossuth hozzászólását l. 442. l.)
Ekép igazittatván ki a magyar nyelv iránti törvény javaslat, az igazitásokkal együtt kinyomtani rendeltetett és a 72-ik szám alatt ide mellékeltetik.
Január 10-én folytattatván a magyar nyelv feletti tanácskozás, a 72. szám alatt mellékelt törvény javaslat hitelesittetett, és helybe hagyatott. Egyszersmind a kir. városok ügyében kiküldött kerületi választmány munkálását bemutatván, azt ide a 73-ik szám alatt mellékeljük.
Azután az igazolási választmány tudósitása olvastatott,* melyet ide a 74-ik szám alatt mellékelünk. A kerületi elnökség pedig jelentette hogy az erdélyi Részek követeinek meg nem jelenésére vonatkozólag egy kérelem adatott bé. Továbbá bemutatta a mult országgyűlése által ezen törvény hatóságok ellen meginditott perekben hozott itéletek végrehajtására szóló bizonyitványt. Mind a kérelem levél, mind az emlitett bizonyitvány kinyomatván, 75. és 76. számok alatt mellékeltetnek. A kérelem levél folytában részünkről inditvány tétetett, hogy a követek meg nem jelenésének kérdése a reincorporatio kérdésétől elkülönözve ne tárgyaltassék, hanem mint ezen vissza csatolási kérdés egyik árnyéklata, a többi kérdésekkel együtt vétessék fel a tárgyalás alá. Ezen inditványunk elfogadtatván elhatároztatott, hogy a verificationalis többi kérdések tanácskozás alá vétetvén a partiumbeli megyék meg nem jelenése iránti intézkedés akkora halasztassék, midőn a visza csatolási kérdés egész terjedelmében fog tárgyalás alá vétetni; ez pedig azonnal elővétessék, ha a fennebb emlitett kérelem és végrehajtási levél kinyomva lesznek.*
A lapok tudósításai szerint ez a tárgy január 11.-én került sorra. (L. Pesti Hírlap, jan. 20. szám.)
V. ö. 443. l.
Január 11-ik napján kerületi ülés tartatott. Ezen ülésben részünkről bemutattatott a Vukovár–fiumei vasuttársaságnak ide 76-ik szám alatt mellékelt kérelem levele, mely miután törvényhatósági követ által mutattatott bé, azonnal felolvastatván, és kinyomatni rendeltetvén, azon kerületi választmányra bizatott, mely az adó tárgyában mint országos választmány van kiküldve.*
A peticiót, amely Kossuth munkája, l. a röpívek között, 76. sz. alatt.
Továbbá a kerületi elnök bemutatta kérelem levelét a Pesti polgárságnak, mely hozzá, mint elnökhöz a kérelmezők részéről kiküldött bizottmány által adatott bé. Ezen kérelem levél, miután nem országgyűlési követ által adatott bé, előleges átnézés végett a kérelmezésekkel foglalkozó választmányhoz utasittatott.
Tanácskozás alá vétetett az igazolási választmány tudósitása és ennek folytában következő határozatok hozattak.
1-ör. A Vágujhelyi prépost és Pozsony városa, mint kik ez országgyűlésen megjelenni, és illetőleg követeket küldeni elmulasztották, megidézni rendeltettek.
2-or. Kijelentetett, hogy a jelen nem lévők követeinek megbizó leveleik általvizsgálásába a KK és RR ez uttal sem bocsájtkoznak ugyan, hanem fentartják, hogy azon esetben, ha a fő rendi tábla valamelyik tagjának meg nem lett hivatása tudomásukra jő, a szükséges lépéseket megtenni fogják; egyszersmind pedig, hogy azoknak az országgyűléseni megjelenhetése, kiknek törvény és gyakorlat szerint meghivatni kell, a meghivó levelet kézhezvételétől fel nem függesztetik.
3-or. Selmecz és Bélabánya városa, noha külön törvényhatóságok, követeket együtt küldvén, miután megjelentek, noha Bélabánya városa meghivó levelet nem kapott, a meghivó levél kiadatása eránt a KK és RR felírást tétetni feleslegesnek vélték, azonban miután az 1836-ki országgyűlésen megállapitott elv szerint két törvényhatóságot ugyan azon követeknek képviselni nem lehet,* ezen kérdésnek a Selmecz és Bélabánya városi követek közbejöttével leendő tisztába hozatala a kérelmezési választmányra bizatott; végre alább
A kérdés 1833-ban szerepelt az országgyűlés előtt, amikor a Borsodban erőszakosan kibuktatott ellenzéki vezért, Ragályi Tamást időközi választáson egyszerre két megye, Torna és Heves küldte be az országgyűlésbe. (V. ö. Kossuth: Országgyűlési Tudósítások, II. k. 668. s köv. l.)
4-er. A bemutatott névjegyzék az országgyűlési iratok közé tétetni rendeltetett.
Ezen ülésben általunk inditvány tétetett.
1-ör Hogy a sérelmek öszve szedése végett egy küldötség választassék. Elfogadtatott, az izenetnek a fő Rendekhezi által küldése akkorra halasztatván, midőn a küldöttség tagjai megválasztva lesznek.
2-or. Emlékezetbe hozatván, hogy a mult országgyűlésen a bánya törvénykönyv iránti javaslat ugyan csak felterjesztetett; ha nem az országgyűlés végóráiban Ő Felségétől azon kegyelmes választ is érkezett, miszerint ezen országgyűlésre e tárgyban a kir. válasz ki fog adatni, inditványoztuk, hogy ezen kegyelmes kir. válasz kiadatása szorgalmaztassék. Elfogadtatott.
3-or. Emlékezetbe hoztuk, hogy a válaszfelírásban a KK és RR azon kivánságukat fejezték ki, miszerint Pesten évenként országgyűlés tartassék. – Miután pedig, hogy ez megtörténjék, kettő szükséges, 1-ör kötelező törvény, 2-or országház, inditványoztuk, hogy a törvény javaslat elkészitése végett egy kerületi választmány küldessék ki, mely egyszersmind a mult országgyűlésének határozata következtében történt felszóllitásokra bémutatott épitészi terveket megvizsgálja. – Elfogadtatott és a törvényjavaslat elkészítése a sajtó ügyében kiküldött választmányra bizatott.*
Mindhárom indítványt Kossuth tette. (L. 443. l.)
Turocz megye követe a legközelebb lefolyt két éveknek különösen a felsőbb megyékben tapasztalt inséges körülményeit előterjesztvén inditványt tett, hogy a KK és RR e tekintetben intézkedjenek, és mivel a teendők két felé oszlanak, u. m. a jelen évben is már már mutatkozó szigoru körülmények elháritására, és hasonló eseményeknek jövőbeni megelőzésére, javasolta, hogy egy felírás által Ő Felsége megkéretessék, méltóztassék kegyelmessen hova hamarébb intézkedni, hogy az inséggel küzdő vidékeknek annak idejében segedelem nyujtassék, egyszersmind pedig, hogy egy választmány küldessék ki, mely a legczélszerübb ovóintézkedések iránt tervet készitsen. Mind a két inditvány elfogadtatott.*
Justh József indítványához Kossuth is részletesen hozzászólt. (L. előbb, 443. l.)
Január 12-én kerületi ülés.
1-ör. Buda városa követe kérelem levelet nyujtott bé a Budai polgárok nevében, hogy a városok rendezése a szavazat kérdésétől elválasztassék, és ezen kérelem levélnek az illető kerületi választmányhoz utasitását kérte.
2-or. Hitelesittetett a verificationalis választmány tudósitására kelt határozat és az ide 77-ik szám alatt mellékelt alakban helyben hagyatott.
3-or. A kerületi választmány kijelentette, hogy holnap, boldog emlékezetü Jósef nádor halálozása napján gyász mise fog tartatni és erre a KK és RR meghiván, egyszersmind kinyilatkoztatta, hogy kerületi ülés tartatni nem fog.
4-er. Szinte a kerületi elnökség kijelentette, hogy az országház eránt beadott tervek az ország házánál letéve vannak, és azokat bár ki megtekintheti és illetőleg a küldöttség megvisgálhatja.
5-ör. Szinte a kerületi elnökség emlékeztette a KK és RR, hogy az adó tárgyában inditványozott országos választmányhoz tagokat válaszanak, és a választottak jegyzékét következő napon adják be.
6-or: Folytattatott a honositási törvények feletti tanácskozás a harmadik rész 18-ik szakaszáig.
Január 13-án ülés nem volt.
Január 14-én Marmaros vármegye követe, Asztalos Pál mint kerületi jegyző felolvasta az izenetet a sérelmek öszveszedése tárgyában kiküldendő országos választmány eránt.
2-or. Az izenetet és felírási javaslatot a bányászat eránti kir. válasz sürgetése tárgyában.
3-or. Az izenetet és felírási javaslatot a közinség tárgyában, mind ezek kinyomatni rendeltettek.
Az elnök figyelmeztette a Rendeket, hogy az inség tárgyában kirendelt küldötséget válaszák meg.
Az elnök felolvasta az adó tárgyában kiküldött választmány névsorát és ez kinyomatni rendeltetett.
Vas vármegye követe, Szabó Miklós olvasta az izenetet a Vágujhelyi prépostnak és Posony városa megidéztetése tárgyában. – Meghitelesittetett és akként, mint a 78. szám alatt ide mellékeltetik, helyben hagyatott.
Az Erdélyi Részek visszacsatolása tárgyában beadott kérelem és végre hajtási levél már kinyomatva lévén, részünkről inditvány tétetett a Partium iránt.*
Kossuth nagy beszédét l. 445. s köv. l.
Előterjesztvén ezen részeknek Magyar országtól miként lett elszakasztása, hogy t. i. Kraszna, Középszolnok és Zaránd vármegyék hajdan, mikor a magyar korona az Austriai házhoz került, az akkori zavaros időkben az erdélyi fejedelmeknek az ország több részeivel együtt béke kötések által engedtetett birtokába, bébizonyitottuk történeti adatok által, hogy ezen részek Erdélynek soha kiegészitő részeiként nem tekintettek, hanem az ottani fejedelmek által mint Magyar ország részei birtokoltattak, idővel pedig, midőn az erdélyi fejedelemség is a magyar királynak hódolt, ezen Részek önként visza csatolódtak; a minek következése az lett volna, hogy azonnal magyar törvény és a magyar főkormányszék igazgatása alá vétessenek. Előterjesztettük az ezen Részek iránti törvények által tett intézkedéseket az 1836. évben alkotott 21. törvényczikkelyig, különösen kiemelvén azon körülményt, hogy Kővár vidéke a magyar országgyűlésekre az Erdélyi fejedelemségnek a magyar koronához csatolása után is meghiva volt, vagy is az 1729. évi országgyűlésen a megyék között szavazott. Taglalás alá vettük a kormánynak e kérdésben különösen a legujabb időkbeni eljárását; kiemeltük azon viszás helyhezet menthetlen ellentételeit, melyekben a Részek különösen az 1836-ik évi törvény alkotása óta léteznek, megemlitettük azon mesterséges akadályokat, melyek az erdélyi főhivatalnokok által a visza csatolás ellen gördittetnek: és mind ezekből azon következtetést huztuk ki, hogy mind addig, míg ezen részek az erdélyi főkormányszékeknek alá vetve maradnak, a törvény azon részének telyesitését sem lehet biztosan remélhetni, mely a Részekbeli megyénknek és Kővár vidékének a magyar országgyűlésen megjelenését rendeli; mert midőn a mult országgyűlésen a meg nem jelenés miatt köz kereset indittatott és e mellett felírás intéztetett Ő Felségéhez, azon választ nyertük, hogy a kérdés törvényes utra lévén vezérelve, a bírói ítéletet bevárni szükséges, midőn pedig a bírói ítélet meghozatott, és ennek végrehajtása akadályoztatva lőn, a karhatalom iránt Ő felségéhez intézett kérés sikeretlen maradt.
Általmenve már a kir. előadások mellett kiküldött törvényjavaslat bonczolására, pontonként megmutattuk, hogy azon törvény javaslatban törvényhozási intézkedést kivánna, mert annak tárgyai részint ollyanok melyek a biztosság által elintézhetők lettek volna, például a perek fellebbvitele, az adónak hova fizetése, sat., részint ollyanok, melyek az illető törvény hatóságok jobb létét tárgyalván, a visza csatolás után is tisztába hozhatók, például a territorialis kérdés, részint olyanok, melyek az 1836: 21. törvénnyel tisztán ellenkeznek, p. o. Kővár vidékének békebelezése. – És általában miután 1836: 21. törvény meghagyja, hogy a Részek viszacsatolásokig mostani állapotjukban meghagyandók, azon kérdések felett, melyek szorosan a viszacsatolás munkába vételét nem tárgyazzák, idő közben intézkedni nem is lehet.
A törvényjavaslatnak taglalásából tehát azon következtetést huztuk ki, hogy abból azon szándékot látjuk kitünni, miszerint az 1836: 21. törvény ujólag tractatus tárgyául tétetvén, maga a visszacsatolás pedig ezen tractatustól függesztetvén fel, ismét bizonytalan időre elhalasztathassék.
Ily helyzésében a dolognak, midőn felírásaink sikertelenek maradtak és törvényeink végre hajtása a magyar és az erdélyi Cancellária közötti játék tárgya, midőn törvényesen hozott itéleteink végre nem hajtása által törvényszékeink tekintélyét is kigunyolva látjuk, egyéb mód czélhoz jutni fen nem forog, mint azon eszközökhöz folyamodni, melyet a törvény hasonló esetekben nyujt, u. m. a nádori közbenjáráshoz; javaslottuk tehát izenetet küldeni a fő Rendekhez, hogy a nádor kerestessék meg, miszerint eszközleni méltóztassék, hogy a Részek törvény hatóságai az erdélyi kormányszékek hatósága alól azonnal kivétetvén, a Helytartó Tanács hatósága alá állitassanak, és hogy a perek is a magyar országi felsőbb törvényszékekhez tétessenek által, mely szerint a visszacsatolás megtörténvén, a Részek követeiket akadály nélkül megválaszthassák. – Egyszersmind miután az előterjesztettekből bebizonyul az is, hogy a kérdéses törvényhatóságoknak ezen országgyűlésen meg nem jelentöket a visszacsatolásnak eddigi elmaradása okozta, ezen törvényhatóságok megidéztetése a nádori közbenjárás sikeréig függesztessék fel.
Első, ki ezen inditványunk mellett pártolólag felszóllalt, Csongrád megye követe volt, és elő terjesztvén, hogy noha indokainkat minden tekintetben magáévá nem teheti, különösen pedig nem ösmérheti el, hogy a visszacsatolásnak semmi akadályai nem lettek volna, és hogy a kormány a vissza csatolást kész akarva hátráltatta volna, kijelentette még is, hogy ezen kérdésben lényeges alkotmányos sérelmet lát.
Ekként inditványunk minden szinezet által helyeseltetvén határozattá lőn.
Január 12-én kerületi ülés.
1-ör. Marmaros vármegye követe Asztalos Pál felolvasta az inség tárgyában készitett izenetet és felírási javaslatot akként, mint itt 79. szám alatt mellékelve vagyon. Ezen izenet és felírási javaslat, némely változtatásokkal megállapittatván ujra kinyomatni rendeltetett.
Szinte Marmaros vármegye követe felolvasta a bánya törvény könyv iránti sürgető felírási javaslatát. Ezen felírási javaslat az izenettel együtt akként állapittatott meg, mint itt a 80-ik szám alatt mellékelve olvasható.
Nyitra vármegye követe jelentette, hogy Báró Horeczky Antal kir. meghivó levelet nem kapott.
Felírás tétetni rendeltetett. Folytattatott a honositás törvény feletti tanácskozás.
Ugyan ezen a napon 12 órakor országos ülés tartatott, ebbe
azon küldötség, mely a fő Rendekhez uj évi tisztelgés végett rendeltetett, eljárásáról jelentést tévén, hasonló küldöttség jött a Fő Rendek részéről. – Továbbá a kerületi elnökség következő tárgyakat mutatott bé, u. m. a nemzetiség tárgyában izenetet, törvény és felírási javaslatokkal együtt, a bánya törvény könyv iránt izenetet és felírást, a Vágujhelyi prépost és Posony városa idéztetése iránti izenetet és felírási javaslattal együtt.
Továbbá olvastatott a Fő Rendeknek válasz izenete az országggyűlési Hírlap tárgyában, mely ide a 81-ik szám alatt mellékeltetik, és a Fő Rendek részéről a katonai élelmezés tárgyában kiküldött választmányi tagok névsora, végre a magyar nyelv tárgyában készült izenet és törvényjavaslat a felírással együtt felolvastatván, a szerint, mint ide a 82-ik szám alatt mellékeltetik helybe hagyatott.
Ezeknek bejelentése után magunkat a Tekintetes KK és RR kegyeibe ajánlva alázatos tisztelettel maradunk
Költ Posonyban Január 16-án 1848.
alázatos szolgái és hü követei
Szentkirályi Móricz
Kossuth Lajos.
Szentkirályi Móricz
Kossuth Lajos.
Felolvastatott 1848-ik évi Jan. 16-án tartott közgyűlésen.
Előleges megfontolás végett kiadatik az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó küldöttségnek.
3306. Felolvastatott 1848-ik évi Május 10-kén Pesten tartott választmányi nagygyűlésen.
Tudomásul vétetett.
Ered., Pest vm. levéltára. 1114/1848. sz.
