100. Pozsony, 1847 december 22. Szentkirályi és Kossuth harmadik követjelentése Pest megye rendeihez
100.
Pozsony, 1847 december 22.
Szentkirályi és Kossuth harmadik követjelentése Pest megye rendeihez
Pozsony, 1847 december 22.
Szentkirályi és Kossuth harmadik követjelentése Pest megye rendeihez
Tekintetes Karok és Rendek!
Folyó évi December 2-kán kelt alázatos tudósitásunk folytán ezennel van szerencsénk hivatalos jelentésünket tenni az azótai országgyűlési történetekről.
December 2-kán tartott kerületi ülésben a harmad nap előtt megszavazott közös teherviselés tárgya folytatván, az ez iránt szerkeztendő izenet tartalmára nézve utasitásunk szellemében oda kivántunk munkálni, hogy a nemesség adómenteségerőli lemondása egy részt a honpolgárok különböző osztályainak érdekegyesitését közelitse meg, más részt pedig rendezett status financialis állapot felé vezessen. Mivel pedig az, ha az országos pénztár subsidialis uton a nemesség bármi nagy áldozatával létesitettnék, sem egyik, sem másik czélt nem eszközölné, sőt mind kettőtől elvezetne, mivel továbbá a közös teherviselési alapon, tehát az eddig minden rendes köz terheket egyedül viselt adozó nép hozzájárultával az ország sürgető köz szükségei végett országos pénztárt cak ugy lehetne alkotni, ha viszont az adózó nép eddigi terhei a közös teher viselés által megkönnyitetnek, – oda igyekezénk a KK és RR figyelmét forditani, hogy ezen egész tárgybani intézkedés ne csak a puszta fizetés, hanem a közös teherviselés alapjára fektessék, s e végett az országos pénztár körüli tanácskozás a házi adó együtt viselésével válhatlan kapcsolatban hozassék. – Ezen szempontból felvilágositottuk a kir. kincstár által kezelt közállományi jövedelmek jelen állapotát, mellyek a hadi adón s katona élelmezési terheken kívűl, s a bányászati jövedelmek ide számlalása nélkül is 24 millió p. fnál nagyobb tiszta jövedelmet mutatnak, míg ellenben a kir. kincstár által fedezett összes közigazgatási költségek 1.648.000 p. ft-nál többet nem tesznek, s a kiadások első pontját 8.341.300 p. fnak a birodalmi közép pénztárba kész pénzben átszolgáltatása képezi; az erészbeni számvétel alkotmányos jogát, mint a rendezett statusfinanciálsi állapot mellőzhetlen kellékét fentartva, azonban ezen alkotmányos jog valósitásától a sürgető köz szükségek ellátását felfüggeszteni nem akarva, azt kivántuk, hogy az országos pénztár alapitására főképen indirect kutfők használtassanak, a direct kivetés pedig csak ezek elégtelenségének szükséges pótléka gyanánt tekintessék, annyival inkább, mivel csak igy lehet az országos pénztárnak állandó, folytonos jövedelmeket biztositani, tehát a nemességet is az eddigi subsidionalis fonák rendszer azon nyomasztó terhétől megóvni, miszerint ekkorig azon helyzetben valánk, hogy az élő nemzedék egy bizonyos közszükség örök fedezésére szolgálandó kamatnak tőkéjét vala kéntelen letenni, mi mellett még is aztán, ha ezt a tapasztalás elégtelennek bizonyitá, köz intézeteink félben vagy pangásban maradtak. – Mind azért tehát, hogy az érdekek kiegyenlitéséhez közelitsünk, mind azért is, hogy kevesebb áldozattal több czél ne csak eszközöltessék, hanem egyszersmind biztositassék is: a szerkeztendő izenet alapelveiül következőket inditványozánk: 1-ször, hogy a nemesség közteherviselésének alapjául a közös teher viselés, tehát a többség határozata szerint a házi adóbani részvétel tekintessék. 2-szor, hogy tehát a házi adó s országos pénztár kérdése összefüggőnek jelentessék ki. 3-szor, hogy amarra nézve minden megnyugtató, de a kérdés megoldását impracticábilissá nem tevő biztositékokra a RR kézségöket nyilatkoztassák, de az országos pénztárra nézve a felelősséget s országgyűlési intézkedést és ellenőrzést feltételül kössék. 4-szer, hogy azon esetre ha a Méltóságos Fő RR ezen elveket elfogadják, a részletek kidolgozására országos választmány küldessék ki. 5-ször, hogy az országos pénztár alapja főképpen indirect forrásokban kerestessék, s a direct kivetés csak pótléknak tekintessék. 6-szor, hogy a választmány az ellátandó közczélok kijelölésébe – mint mellyek a kivilágositandó s részint megajánlandó pénzerőtől függenek – további utasításig ne ereszkedjék.*
Mindezekre l. Kossuth dec. 2-i beszédét, 348. s köv. l.
Mind ezen inditványaink közakarattal, s Baranya vármegye követe részéről azon nyilatkozattal fogadtattak el, hogy nem lehet kételkedni miként az ellenzéknek illy iránybani loyalis készségét méltányolni s a sikert maga részéről is előmozditani a kormány kötelességének ismerendi.
December 3-án ker. ülés.
Szentkirályi mint ker. jegyző az elfogadott inditványok értelmébeni izenet javaslatát felolvasván, az nyomtatásra bocsátatni rendeltetett.
Ezután Szabó Miklós mint ker. jegyző felolvasá Zágráb megyének a Kapcsolt Részek közgyűlése, törvénytelenül történt követválasztás, s általában a horváth bonyodalmak ügyében beadott kérelmi levelét, mellyben gyökeres orvoslati módul Zágráb, Varasd és Kőrös megyéknek országgyűlési külön képviseltetése jelöltetik ki. Az (ekkorig hibássan többnyire horváthországiaknak nevezett) kapcsolt részek követei ez ellen óvásukat, a Turopolyai követ pedig ellen óvást jelentvén, a kérelem levél tárgyalásul a horváthügyi választmánynak kiadatni határoztatott.
Majd ismét bemutatatott a Kisfaludy Társaságnak sajtótörvények iránti kérelem levele, melly szokottan a petitionalis választmányhoz utasitatott.
Ezek után Zemplén vármegye követe, Lónyay Gábor inditványt tőn az urbéri örökváltság tárgyában, melynek alapja: kötelezettség az eddigi engedélyező sikertelen törvény helyett és a közállománynak segélyező közbenjárása.
Részünkről az örökváltsági inditvány következő alapeszmék felállitásával pártoltatott:
1-ször: Intézkedjék az országgyűlés, hogy az urbéri adózások és szolgálatok pénz értékre kiszámítva, összegszerüleg is evaluáltassanak, és pedig a vidéki különbségek tekintetéből helységenként a nép befolyásával; az evaluatio állandó urbéri törvény szék által megvizsgáltassék, s a Helytartótanácsnál felvisgálat végett önállóan müködő szakosztály alapítassék, és mindezekről a jövő országgyűlésnek jelentés tétessék, miszerint az urbéri tartozások összes pénzértéke tudva legyen.
2-szor: Addig is azonban törvény által mondassék ki, hogy ezen evaluatióval az urbéri viszony adóssági viszonyá változván át, ha valamelly földesur egy helységbeni jobbágyainak töbsége, a már pénzben meghatározott urbéri tartozásoknak tőkéjét letenni ajánlkozik, a földesur azt felvenni köteleztessék, s az örök váltságot ne akadályozhassa.
3-szor: Az örökváltsági tőke letevésének könnyitése végett váltság bank állitassék fel, mellynek segitségével a földesur egyszerre teljesen kármentesithethessék, a jobbágyság pedig a szükséges tőkét részletes törlesztésre kölcsön vehesse. Ezen váltság mód azonban más nemű alkunak lehetségét a felek költsönös egyezésével ki ne rekessze, p. o. földben, bizonyos maximum meghatározásával legalább ott, hol még az urbéri rendezés, s legelő elkülönözés véghez nem ment.
4-szer: A hol pedig a jobbágyság a tőke letételére még nem ajánlkoznék, az urbéri tartozásoknak evaluált pénzértékébeni fizethetése iránt optionalis intézkedés tétessék.
5-ször: Hogy a földesur kötelezetségének, s tellyes kármentesitésének alapján, az örökváltsági törvényt kerületi választmány dolgozza ki.
6-szor: Hogy ezen választmány figyelmét arra is kiterjessze, miszerint ott, hol örökváltság történik, a birtok elkülönözése is egyszersmind véghezmenjen, s ezen elkülönözés általában is sikeresitessék, de az örökváltsági törvény az elkülönözésnek országszertei végrehajtásától függésbe ne tétessék.
7-szer: Elszámláltuk azon vezérelveket, miket a Te[kinte]tes RR az evaluatióra nézve utasításukban elénkbe szabtak, s azokat nem ugyan jelenleg mindjárt az izenetbe tétetni, hanem a választmány által az uriszék megszüntetésével egyetemben figyelembe vétetni ajánlottuk.*
Kossuth dec. 3-i beszédét az örökváltság tárgyában l. 369. s l.
Ezeknek ellenében Csongrád vármegye részéről az inditványoztatott, hogy a robot és kilenczed természetbeni adása megszüntessék ugyan s a jobbágy az elsőt pénzben, a másodikat szemben adni tartozzék, de a tőkének felvételére a földesur törvény által ne köteleztessék.
Az ülést tanácskozás huzta ki. – Végzés ez napon nem alakult. December 4-én némi teremrendezési tatarozások miatt ülés nem tartatván, a kiküldött választmányok kezdték meg munkálataikat. Ez napon kezdetett meg a méltóságos Fő RR-nél a válasz felirat iránti tanácskozás.
December 5-én vasárnapi szünet.
December 6-kán kerületi ülés:
Hitelesitetett a közös teherviselés tárgyábani izenet, melynek eredeti javaslatát, a 45., megálapitott szerkezetét pedig a 46. szám alatt mellékeljük.
Folytattatott ez után az örökváltság kérdése, s a rendek szavaztak e kérdés felett, vallyon a földesurra nézve kötelezetség alapján alkotassék e az örökváltsági törvény, vagy csak permissiv alapon? A 47. szám alatt iderekesztett szavazat kimutatás szerint, a kötelezés ellen csak 13 szavazat esett, és igy a földesur kötelezése igen nagy szótöbséggel el lőn fogadva.
Némelyek most azt is sürgeték, hogy az örökváltsági kényszerités a jobbágyságra is terjesztessék ki, de több oldalról kifejeztetvén, hogy ha a közállomány eszközölné a földesurak kármentesitését, a jobbágyságot felesleges volna arra kényszeriteni, hogy robotra ne járjon, ha pedig maga erejével lesz kéntelen magát megváltani, ezen esetben a kényszerités annyit tenne, mint hontalanságra, telekveszitésre, s megsemisitésre kárhoztatni a jobbágyságot. – E kérdés tehát voksolás nélkül mellőztetett el.
Végre még kérdés volt arról, vallyon kerületi, vagy országos küldöttségre bizassék e az örökváltsági törvény kidolgozása? – A többségnek – ugyan csak a 47. szám alatt látható szavazat kimutatás szerint – tetszett országos választmányt határozni.
December 7-kén országos ülés a Karok és Rendeknél.
Tárgy: A közös teherviselés iránti izenet. – Azon megyék részéről, mellyek vagy a közös teherviselés ellen, vagy pedig a kerületi határozaton tul, a hadi adó közös viselésére is utasiták követeiket, előadattak az igazolási nyilatkozatok, de a többség a 46. szám alatt közlött izenetet egész kiterjedésében megerősítette.
A kerületi elnökség a RR-ek megbizásából hivatalos tudósitást kívánt a kir. személynöktől az iránt, minő kimenetele lett a mult országgyűlésre meg nem jelent részekbeli törvényhatóságok ellen folyamatba tett pereknek? – Mire a kir. Személynök azon felvilágositást adá, hogy a kérdéses perek az alperesek elmarasztalásával befejeztettek, a végrehajtás eszközlésére itélőmester küldetett ki, de eljárásában erőhatalommal meggátoltatott, jelentését beadta, s az Ő Felségének felküldetett. A RR e jelentést közöltetni kivánván, a kir. személynök azt megigérte.
Kihirdetett még a megválasztott naplóbirálók névjegyzéke, mellyet a 48. sz. alatt ide rekesztünk.
December 8-kán ünnep.
December 9-kén kerületi ülés.
A kir. városok ügyében 16 megyei s 6 városi követ kiküldetése lévén November 17-kén elrendelve, de csak 12 megyei követ lévén választva, a választmány immár munkálkodását el is kezdvén, részünkről a még hiányzó 4 megyei követ pótolólagos megválasztása, valamint szinte a szabad kerületek rendezési ügyének ugyan ezen választmányra bizása inditványoztatott, s mind két inditvány elfogadtatott.*
V. ö. előbb, 375. l.
Ezután Baranya vármegye követe, Somsich Pál előleges bejelentése nyomán megtette az ősiség eltörlésére, s illetőleg módositására inditványát. Kivánván határozatilag kimondatni „Hogy korunkban a ősiség, és abból eredő bonyodalmak a nemesi birtokot megfosztják a szabad vagyonnak azon kellékeitől, mellyek nélkül az, sem tökéletes értékére ki nem fejlődhetik, sem pedig hitel alapjául biztossan nem szolgálhat, s ennélfogva már ma inkább kárára, mint hasznára van a nemesi osztálynak.”
„Ezeknél fogva küldessék ki egy választmány, melly a kir. előadásoknak e szempontból kiindult 2-ik pontjához csatolt törvényjavaslatokat* – figyelve a már e részben létező, mult országgyűlési munkálatokra* – megvisgálja és belátása szerint olly javaslatot terjesszen elé, melly által a nemesi birtok érintett bilincseiből kioldozva, a polgári szabad birtokok kellékeivel felruháztassék.”
L. Iratok, 30. s köv. l.
Azokra, amelyek a nemesi birtok bírhatását nemtelenekre is kiterjesztő 1844: 4. tc. meghozatalával voltak kapcsolatosak.
Ennek folytában Turócz vármegye követe Justh József inditványt tőn, hogy a mennyiben az ősiségi törvnyek eltörlése, vagy változtatása külföldiek birtok szerzésének könnyitését vonhatná maga után, s ebből a magyar nemzetiség gyengitése következhetnék, a RR-ek az ősiség tárgyalása előtt a honpolgárositás módja és feltételei iránt intézkedjenek.
Ezeknek következtében a tanácskozások a körül forogtak, vallyon a honpolgárositás kérdése az ősiségi választmányra bizassék e, vagy pedig választmányi tárgyalás nélkül vétessék tanácskozásba? s vallyon az ősiség tárgyában csak általánosságban történjék e a választmány kiküldése, vagy pedig részletes vezérelveknek utasitásba adásával?
Végzésbe ment szavazat nélkül, hogy az ősiség tárgyában kerületi választmány küldessék ki, a legnagyobb általánosságban csupán azon vezérelv kijelentésével, hogy a nemesi birtoknak az ősiségi törvényekből eredő bizonytalansága s ingatagsága olly bajt képezvén, mely az ország jólétére mulhatlanul megkivánt közhitel, és vele kapcsolatban álló viszonyok tekintetében, sarkalatos akadályul szolgál, ezen lényeges baj elháritása czéljából a kiküldendő kerületi választmány részletes javaslatot készitsen, a honpolgárositás tárgya pedig azon törvényjavaslat nyomán, melly a mult országgyűlés alatt választmányilag előkészitetett, de nem tárgyaltatott, azonnal kerületi tárgyalás alá vétessék.*
Kossuth felszólalását e tárgyban l. előbb, 376. s köv. l.
December 10-kén kerületi ülés.
Felolvastatott az ősiség iránt tegnap hozott határozat s nyomtatásra bocsátatott.
Hitelesitetett az örökváltság tárgyábani izenet, mellynek eredeti szerkezetét a 49-dik szám alatt ide csatoljuk.
Azon csekélyebb módositásokon kívül, mellyek az idézett mellékletben láthatók. Szabolcs vármegye követe, Bónis Sámuel által a szerkezetnek akkint állitása inditványoztatott, hogy a kiküldendő országos választmány figyelmét s véleményezését a nem szorosan urbéri természetü földeket müvelő lakosok bizonytalan sorsának biztositására is kiterjeszthesse. – Mire nézve abban lőn a megállapodás, hogy az izenet végére egy uj toldalék szakasz iktatassék, a kiküldendő választmányt arra is megbizó, hogy a birtokosok és azoknak földein létező nem urbéri lakosok közt jelenleg fenforgó viszonyok iránt is külön javaslatot készitsen. Minek folytában az izenet akkint lőn megalapitva, mikint az az 50 sz. alatt ide rekesztve olvasható.*
Ehhez a kérdéshez is hozzászólt Kossuth, l. 379. l.
Ezután felvétetett a honositásról s külföldiekről szóló törvényjavaslat, s e tárgy a December 11-ki (December 12-kén vasárnap lévén) 13-ki s 14-ki kerületi ülésekben is folytatatott.
A törvényjavaslatot, melly a tanácskozás anyagát képezé, az 51. sz. alatt ide rekesztjük. Marmaros vármegye követe, Asztalos Pál mint illető kerületi jegyző, az első napi tanácskozásban előadott nézetek kiegyenlitése végett tárgyalási anyagul egy uj szerkezetet terjesztett elé, melly az 52. sz. alatt ide csatolva olvasható. Mivel azonban ez a külföldiek honositásának tárgyán tul terjeszkedve, az ország lakosainak osztályozására, s jog minőségeiknek értelmezésére terjeszkedik, tehát a fenforgó czélon tul, részint szükségtelen, részint nagyon bonyodalmas codificatiora vezetne, a mi véleményünkel is* az első lőn tanácskozási alapul elfogadva, de azon kijelentéssel, hogy jelenleg csak az elvek és tartalom tekintetében vitessék a tárgyalás, a szerkesztési észrevételek akkora halasztatván, mikor majd a megálapítandó elvek nyomán fog a tárgyalás eredménye a jegyző által szerkesztésbe vétetni. E szempontból Borsod követe, Szemere Bertalan, kinek tollából folyt a mult országgyűlési javaslat, a külföldiekről szóló 3-dik fejezetre nézve, több rendbeli sarkalatos észrevételeinek fenforgását jelentvén, azoknak könnyebb tárgyalás végett, kinyomtatására felhatalmaztatott, melly nyomtatványt a 53. sz. alatt ide csatoljuk.
Kossuth megjegyzéseit l. 381. l.
Meg kell emlitenünk, hogy e tárgyalások közben, Horváth ország követei részéről (kiket mi, mivel Zágráb, Varasd, és Körözs megyék világos törvényeink tanusága szerint, nem Horváth országban hanem Slavoniában feküsznek, s a hajdani Horváth ország csak igen kis részben van a magyar sz. korona valóságos birtokában, helyesebben kapcsolt részek követeinek nevezünk,) olly igényeknek előadását tapasztalók, mellyek a magyar sz. korona dismembratiójára vezethetnének, mivel nem csak nyelv, hanem statusjogok tekintetében is külön nemzetiségi követelések felállitását, s a kapcsolt részek municipalitásának a közös törvényhozás felsőbbségétől egészen független ország álladalmi paritást látszattak igényelni, mi ezen irányt, mint a fenforgó bonyodalmak méltányos kiegyenlitésének lehetségével merőben ellenkezőt, visszautasitani kötelességünknek ismertük,* e mellett azonban figyelmünket oda terjesztettük, hogy itt a honpolgárositás kérdésében, olly ütközési kövek közbe ne vetessenek, mellyek vagy compromitáló kivételekre kényszeritsenek, vagy pedig a közöttünk fenforgó nagy és nehéz kérdések gyökeres kiegyenlitését már eleve is lehetetlenné tegyék.
Kossuth dec. 11-i felszólalásait e tárgyban l. 382. s köv. l.
Egyébiránt a honpolgárositási törvényjavallatnak még csak első fejezete, s ez is csak elvben tárgyalva, meg fognak a Te[kinte]tes RR-ek engedni, hogy az eddigi állapodásokat csak rövid sommázatba foglaljuk.
Meg lőn tehát állapitva: hogy a honpolgárositás két uton történhetik: 1-ször törvény hozás utján, 2-szor az illető törvényhatóságok által. Mind kettőre nézve elengedhetlen feltételekül állapitatott meg: 1. Hogy a honositandó tellyes koru legyen, 2. hogy a honban letelepedvén, itt lakjék állandóul, 3-szor hogy a polgári esküt letegye, 4-szer hogy a külhatalmasság alatvalója lenni megszünt legyen, 5-ször hogy elélhetési módot tudjon kimutatni. – A ki e feltételeknek eleget tesz, az folyamodására, ha érdemeinél fogva erre méltónak itéltetik, s a magyar nyelvet beszéli, – a törvényhozás által honositathatik. Lehet azonban az illető törvényhatóság által is honositatni, de erre a fentebbi elengedhetlen közös feltételeken kívűl még megkivántatik, hogy vagy letelepedésétől számítva 10 évig lakott légyen a honban folyvást és állandóul, vagy legalább 5 évig azon esetben, ha jeles találmányok behozatala, közhasznu intézetek alapitása, és gyárak vagy nagyobb iparmühelyek felállitása által a honnak kitünő szolgálatokat tett. – A magyar ajku moldvai csángók mindezen feltételektől felmentetvén, s még némely casuisticus részletességrekre különös intézkedések tétetvén.
A mind két módoni honositottak jogaira nézve következők mentek határozatba: 1-ször: Hogy a hon hasonló osztályzatu egyébb polgáraival egyenlő joggal, kötelességgel s képességgel birjanak, de 2-szor a törvényhozás tagjaivá külön törvény engedelme nélkül se nem neveztethessenek, se nem választathassanak. 3-szor ugy szinte azon jogokkal is, mellyek e honban különös kiváltságokhoz kötvék, a honositott külföldiek bármi czimmel, s ranggal birjanak is különben, csak ugy fognak birni, ha azon kiváltságokkal, vagy honositásuk alkalmával a törvényhozás által, vagy honositásuk után törvényszerinti uton megajándékoztatnak. 4-szer kivévén a jobbágy telket, mire nézve majd a gyarmatositási fejezetben intézkedendünk, kivévén a gyárak alapitása végetti telepet, fekvő birtokot még a honositott külföldi se birhasson, hanem csak az, ki már honfinak gyermeke, s az országban ben lakik. 5-ször rendőri, s büntetti esetekben gyárosok, kereskedők, és müvészek a megyékben és kerületekben a nemesekkel egyenlő bánásmódban részesüljenek; – végre még határoztatott, hogy külföldi zsidók nem honosithatók.
Ezekben pontosulnak össze a honositásra nézve a fentebbi napokban ugy szinte egy részben a December 18-ki kerületi ülésben több más fontos tárgyak közbe vetésével megálapitott határozatok.*
Kossuth további felszólalásait l. a 385. s köv. l.-okon.
Egyébiránt még következő tárgyalások jöttek közbe:
December 13-kán hitelesitetett az ősiség tárgyábani határozat, mellyet a kiküldött választmányi tagok névjegyzékével egyetemben az 54-dik sz. alatt ide csatolunk, azon megjegyzéssel, hogy e választmányban a tolvitelre alólirt Szentkirályi Móricz mint kerületi jegyző lőn megbizva.
December 14-kén kerületi ülésen kívűl még országos ülés is tartatott, mellyben a Méltóságos Fő Rendeknek következő válasz izenetei hirdettettek ki: 1-ször a királyi előadásokra teendő felírás tárgyában, mellynek eredeit javaslatát a 55-dik, a Fő RR által megállapitott szerkezetet pedig az 56-ik szám alatt küldjük. 2-szor a katonai élelmezés és szállásolás tárgyában, melly az 57-dik, 3-szor az országgyűlési tárgyalásoknak a Hírlapokbani szabad közölhetése iránt, melly az 58-dik, 4-szer az országgyűlési Hírlap iránt, mely az 55-ik, 5-ször főherczeg Jósef nádor ispán érdemeinek örökitése iránt, melly a 60-dik sorszám alatt jelentésünkhöz csatolva van; 6-szor szóbeli jelentés az iránt, hogy a Fő RR Gr. Rédey Ádám* meghivása iránti felírásban megegyeznek.
Elírás, helyesen: János.
Mind ezek kerületi tárgyalásra utasitattak.
December 15-dik, 16-dik és 17-dik napjain tartott kerületi ülésekben a Méltóságos Fő RR viszont izenete folytán a kir. előadásokra adandó válaszfelirat másodizben került tárgyalás alá:
A válasz felirat inditványunk szerint lévén a KK és RR által elfogadva, kötelességünknek tartjuk a Tekintetes RR előtt azon főbb szempontokat felvilágositani, mellyek által e tárgyban vezéreltettünk:
Baranya vármegye részéről olly válasz felirat inditványoztatván, melly szerint a jelen országgyűlés kezdetét jelölő örvendetes események miatti öröm és hála kijelentésével a mult országgyűlésekről felterjesztett sérelmek orvoslásának mellékes sürgetése mellett, a mult országgyűlés óta követett kormány politica, mellyben a Tekintetes Rendek olly sokszoros sérelmet találtak, halgatással mellőztetett volna: mi az illy nemü válaszfeliratot sem a sérelmek orvoslására sikeresnek, sem a kor szükségei által jelenben igényelt törvényhozói hivatáshoz alkalmazottnak, ellenben a fenforgó körülmények közt azért igen veszélyesnek találván, mivel a mult országgyűlés óta tapasztalt kormánypoliticának halgatással mellőzése, annak mintegy helyeslését foglalná magában, s azon kormányzási rendszert, melly 3 éven át a töbség szerinti kormányzás parlamentalis alapjának s követekzményeinek elismerése nélkül, ismeretlen czélokrai többség vadászatra intéztetett, mintegy folytatásra ösztönözné, s ez által a reformokbani alkotmányos irányt is veszélyezetné: más részről pedig szemünk előtt tartván, hogy a Tekintetes Rendek minket oda utasitottak, miszerint az országgyűlést az alkotmányosság magasabb álláspontjára emelni törekedjünk,* és ez álláspontról a kormányt jövőre irányoztatni, multra nézve pedig taglalat alá vétetni ügyekezzünk, – ugy vélekedvén, hogy a jelen körülményeknek – midőn a nemzet reformokat vár, s a folytonos sérvek elleni biztositást is ezektől reményli, és maga a kir. szándok is reformokra szólit fel, – olly válasz felirat meg nem felelhet, minőt Baranya vármegye követe inditványozott, hanem csak ollyan felelhet meg, melly nyilt véleményt mondva az ország s országlás állapotáról, a reformokra készséget jelent, de egyszersmind azt is kinyilatkoztatja, hogy ezeknek más, mint alkotmányos irányba vezetésében a nemzet meg nem nyughatik, ez alkotmányos irányt tehát a siker mellőzhetlen feltételének kijelentvén, az e részben fenforgó akadályokat kimutatja, és ezek között azt, hogy a törvényhozás és a kormány között irány egység és öszhangzás nincs, nem csak kimondja, hanem tagadhatlan tények elsorolásával be is bizonyitja: – s azért illy szempontból tevénk inditványunkat, mellyre nézve azonban már előlegesen is kinyilatkoztattuk, hogy mivel ezek szerint a válasz felirat speciális törvényalkotási anyagul nem szolgáland, annak tartalmát alkudozástól függőnek ép olly kevéssé ismerhetjük el, mint a minő bizonyos, hogy a nemzet képviselőinek az országlás álapotjáróli véleményét mások ellenkező puszta véleménye nem változtathatja. – Ezen utnak követésére ösztönözött minket a loyalitás is, mert csak igy vala lehetséges alkotmányos kötelességeink megsértése nélkül a kormánynak arra alkalmat adni, hogy a jövendőt biztositva, s a nemzet aggodalmait lenyugtatva, a multak sebeinek ingerültségét szülő felszaggatása a nemzet kára nélkül mellőztethessék.
Pest megye utasítása megszabta a követeknek, „hogy minden igyekezetöket oda fordítsák, miszerint az országgyűlés az alkotmányosság azon teljes álláspontjára emelkedjék fel, mellyről a nemzet mindenre nézve, a mi jelenét s jövendőjét érdekelheti, akarata sullyát elhatározólag mérlegbe vesse.” (E kötet 169. l.)
Igy tevők tehát inditványunkat, és azt, mikint már jelenteni szerencsénk vala, a KK és RR táblája elfogadá.*
A november 27-i kerületi ülésben V. ö. 331. s köv. l.
Az 56. sz. alatt közlött Fő Rendi válaszból azonban méltóztatnak a Tekintetes Rendek által látni, mikint a Méltóságos Fő RR-ek a válasz feliratnak ezen philosophiáját magukévá nem téve, a dolgot egészen más vágásba terelni jónak vélték, s ép azon térre utaltak, mellyet mi, mint a jelen országgyűlés megkezdésére legkevésbé alkalmast ugy siker és eredmény, mint loyalitás tekintetéből kerülni óhajtottunk.
Mi a válaszfeliratnak illy térre sodortatásához hozzá nem járulhatánk, s ellenkező irányok között az alkut lehetségesnek nem itélve, a Fő RR megegyezését, ujabb izenet váltásokkal megkisérteni czélszerünek már csak azért sem itélhettük, mert a módositások sikamlós terére sodortatás által, az önmagában consumált tényt képező nemzet képviselői véleményt lefaragásoktól kellett féltetnünk.
És azért szemünk előtt tartva, hogy az irányt, melly a KK és RR válaszfelirati javaslatában kimondva van, törvényhozási munkálatainkban követni csak önmagunktól függ, és tekintetbe véve, hogy az országgyűlés kezdetekori örvendetes események felett örömünket, s hálánkat alkotmányos nemzethez illően kifejezni az illető tárgyak felvételénél alkalmunk leend, legtanácsosabbnak véltük inditványozni, hogy 1-ször a válaszfelirat felküldésének további sürgetése mellőztessék el, 2-szor hogy a válaszfelirati elvek határozatilag megerősítessenek, 3-szor hogy a válaszfeliratban az alkotmányos kifejlődés akadályainak constatirozására elsorolt tények immár részint orvoslás, részint törvényes alkotás végett, speciális tárgyalás alá vétessenek, s ezek között: a főispán helyettesi rendszer minden egyes részeinek, s adatainak egybe állitása, s véleményező tárgyalása, ugyan azon kerületi választmányra bizassék, melly a horvát ügyekben kiküldve van.
Beregh vármegye részéről Lónyay Menyhért által inditványunkhoz azon hozzáadás kivántatott, hogy a magyar nyelvnek a kir. székre lett felemelése, s a Nádor választás megerősítése feletti öröme, s hálája a KK és RR-nek az inditványunk szerint hozandó határozatban különösen is kifejeztessék. – Mi ehhez, mint inditványunk második pontjában különben is benfoglalthoz, egész készséggel hozzájárulánk.
És inditványunk ezen hozzáadással 3 napig tartott vélemény harcz után a 61. sz. alatt ide rekesztett szavazati kimutatás szerint a többség által kerületi végzéssé emeltetett.*
Kossuth dec. 15-i és 17-i beszédeit l. 391. s köv. l.
December 18-kán kerületi ülés. Alólirt egyik követ mint kerületi jegyző* felolvasá a válaszfelirat tárgyában tegnap hozott határozat javaslatát. Kinyomatni rendeltetett.
Szentkirályi Móric.
N[agy]Bánya városa kérelem levele olvastatott, mellyben magát a kir. városok sorába beczikkelyeztetni kéri. – A kérelmi választmányhoz utasitatott.
Esztergom vármegye követe, Jagasits Sándor B. Baldaccy meg nem hivása miatt felírást inditványozott. Mi alkalmat vettünk ismételni, hogy a törvényhozásra jogositottak részvétét meghivástól feltételezettnek el nem ismerhetjük, s ugy ez iránt, mint általában a magyarhoni birtokos erdélyi mágnások meg nem hivatása, s különösen az előbb emlitett elvnek a részekbeli megyékre is alkalmazása, és a Részek meg nem jelenése miatti intézkedések iránt inditványt teendők, a verificationális választmány jelentésének beadását sürgetők,* melly is nyomban beadatott, s kinyomatni rendeltetett, – van szerencsénk azt a 62. szám alatt ide csatolni.
A sajtóban csak röviden közölt felszólalást l. 411. l.
Trencsén vármegye követe, Kubicza Pál inditványt tőn a magyar nyelv tárgyában, kivánván a mult országgyűlési felterjesztések nyomán a még tellyesitetlen nemzeti óhajtások iránt törvény czikkelyt alkottatni, s a kisérő felírásban egyszersmind a Nov. 12-kei örvendetes esemény iránt a nemzet háláját kifejeztetni. A tárgy érdeme köz helyesléssel fogadtatott tárgyalása pedig a szükséges irományok kéznél nem léte miatt a legközelebbi kerületi ülésre halasztatott.*
Kossuth ehhez a kérdéshez is hosszasabban hozzászólt. (L. előbb, 409. köv. l.)
December 19-én vasárnap.
December 20-kán kerületi ülés.
Hitelesitetett a válaszfelirat iránti határozat, mellyet a 63-dik sz. alatt ide rekesztünk.
Ugyan az nap országos ülés tartatott. – Tárgya volt a most emlitett válasz felirati határozat. A többség a kerületi állapodást országos végzés erejére emelte. A szavazatok akkint állottak, mint a kerületi ülésben, kivévén hogy az akkoron nem szavazott Bihar követei egymás voksát megsemisiték, Reviczky puszta hála feliratra, Papszász ellenben a kerületi határozat megtartására szavazván. – A szerkezetben csak egyetlen egy betű változott, végről a 3-dik §-ban, melynek kezdete „végre miután sat.” a szó helyett „meghagyják” tétetett „meghagyták”. Az eszerint megállapított határozatot 64. sz. alatt ide csatoljuk. – A kir. előadásokra tehát válaszfelirat ez országgyűlésről nem menend.
A katona élelmezési tárgyban meg lévén az egyeség a két tábla közt, a ker. elnökség bemutatá a RR részéről választott országos küldöttségi tagok névsorát, kikhez a kir. személynök a kir. Tábla részéről két, a jelen nem lévők részéről pedig egy tagot nevezvén, a névsort a 65. szám alatt közöljük.
Bemutatá még a ker. elnökség az örök váltság iránti izenet ker. javaslatát, mellyet már fentebb az 50. sz. alatt mellékelénk. – Tárgyalása másnapra halasztatott.
December 21-kén kerületi ülés.
Tárgy: A magyar nyelv. Végzés: Az 1844-ki Nov. 8-kai felírás szerint* számláltassék el – az ez országgyűlés elején közbejött kedvező események iránti hála előre bocsátása mellett – mind az, a mi e tárgyban a nemzet óhajtásaiból még hátra van, s ezen alapon terjesztessék fel az 1843-ki Dec. 11-kén felküldött, s jelenleg átvisgált, s némi módositással helybenhagyott törvényjavaslat.*
A felírást l. az országgyűlés Írásai-ban, V. k. 1. l.
A törvényjavaslatot l. az országgyűlés Írásai-ban, II. k. 98. s köv. l.
Később országos ülésben az örökváltság tárgya vétetett fel. A többség az izenet utolsó pontját, melly a nem urbéri természetü földek használóiról szól, e helyen az izenetből kihagyatá. Egyéb változtatás nem történt. A megállapitott izenetet a 66. szám alatt ide csatoljuk.
December 22-kén kerületi ülés.
Szabó Miklós, mint ker. jegyző felolvasá a magyar nyelv tárgyában készitett felírást s törvényjavaslatot, mellyeket a 67. és 68. sz. alatt ide rekesztünk. A hitelesitési változtatásokat jövő alkalommal közlendők.
A kik egyébiránt magukat a Tekintetes Karok és Rendek kegyeibe és kegyességökbe ajánlva alázatos tisztelettel maradunk
A Tekintetes Karok és Rendeknek
Költ Pozsonyban 1847. December 22-kén
alázatos szolgái s hü követei
Szentkirályi Móricz
és
Kossuth Lajos.
Ered., Kossuth sk. fogalmazványa, Pest megye levéltára 9793/1847. sz.
Szentkirályi Móricz
és
Kossuth Lajos.
Ered., Kossuth sk. fogalmazványa, Pest megye levéltára 9793/1847. sz.
