285. Pest, 16. April. 1847.
285. Pest, 16. April. 1847.
Wegen des Mangels an Geldmitteln dürfte das projektirte Ellenzéki kör könyve (Buch des Oppositions Kör) vielleicht schwer und langsam zu Stande kommen, da die Schriftsteller ohne Honorar keine Aufsätze in dasselbe liefern wollen. Indess wird doch gemeldet, dass Kossuth bereits drei Aufsätze: Adó (Steuer), Örök-Váltság (ewige Ablösung) und Képviseleti rendszer (Repräsentativ Sistem) für dasselbe verfasst,* dann der Borsoder 2. Vizegespan Szemere einen Aufsatz über das Indigenat,* und Karl Nagy, dann Moriz Perczel, Franz Pulszky,* Hunfalvi,* Michael Vörösmarthy,* Alexander Petőffy* ect. Beiträge versprochen haben; so wie diesem Vereinsbuche auch ein Aufsatz Kisfaludy’s „die Insurrektion von 1809”, der bisher im Druck nicht erscheinen durfte,* eingeschaltet werden soll.
Az Ellenőrben Kossuthnak két nagyobb cikke jelent meg: az Adó címü és Deregnyei álnév alatt A magyar politikai pártok értelmezése. Az Örökváltság című Kossuth-cikk a Hetilapban jelent volna meg, de a cenzura betiltotta. (Mindhármat újra kiadta Viszota, i. m. II. kötetében.) Népképviselet cím alatt az 1847-ben külföldön megjelent Magyar Szózatok c. kötetben jelent meg egy nagyobb névtelen cikk, ez azonban aligha Kossuth műve.
Szemerétől három cikk jelent meg a kötetben: Az esküdtszékekről, A honosításról és A halálbüntetésekről címűek.
Nagy Károlytól, Perczeltől, Pulszkytól nincs cikk az Ellenőrben.
Országgazdászati tájékozás Hunfalvi Pál cikkének a címe.
Vörösmartynak Mi baj? c. költeményét és Forget not the field c. műfordítását közölte a kötet.
Petőfitől két költemény, a Dalaim és A majtényi síkon című, jelent meg a kötetben.
Kisfaludy Sándort a nádor a császár utasítására, 1809-ben, megbízta a nemesi felkelés történetének megírásával az elkészült munka azonban nem jelenhetett meg. Kisfaludy többízben megkísérelte, hogy a nemesi felkelés védelmében fellépjen, de a cenzura mindannyiszor útját állta. Végre három évvel a halála után Kossuth kívánságára az Ellenőr leközölte a költőnek e tárgyban Batthyány Fülöp herceghez és Kossuth-hoz intézett hosszú leveleit.
Um der in diesem Verein verherrschenden Geldnoth abzuhelfen, beabsichtigt der bekannte statistische Schriftsteller und Vizepräses des Oppositions Kör, Alexius Fényes einen „Könyv kiadó egyesület” (Bücher herausgebenden Verein) ins Leben zu rufen, und den hiezu erforderlichen Fond von 24.000 fl. CM. durch 24 Aktien a 1000 fl. CM. aufzubringen. Aufgabe dieses Vereins wäre: fertige Werke, insbesondere oppositioneller Schriftsteller zu kaufen, selbe drucken zu lassen, und dann weiter zu verkaufen. Fényes hofft durch die Ausführung dieses Planes das Monopol der Buchhändler über den Haufen zu werfen.
