18. Pest, 1847 március 15. Kossuth beszéde a március 15.-i ellenzéki konferencián*
18.
Pest, 1847 március 15.
Kossuth beszéde a március 15.-i ellenzéki konferencián*
Pest, 1847 március 15.
Kossuth beszéde a március 15.-i ellenzéki konferencián*
E fogalmazvány rendeltetése nem állapítható meg pontosan. Vörös Antal másolata e címet viseli: Kossuth Lajos töredékes jegyzeteiből. 1847. martius 15. A magyarországi ellenzék tanácskozmányában. Az különben is megállapítható a szövegből, hogy a márciusi konferenciával kapcsolatban készült. Kossuth ceruzafogalmazványa lap aljáig terjed s így lehet, hogy eredetileg jóval hosszabb volt, mert hiszen az előző szám alatt közölt titkos jelentés szerint Kossuth a konferencián jóval többet mondott. Lehet azonban az is, hogy ez a fogalmazvány csak bevezetésül szolgált s Kossuth felszólalása további folyamán azt a szöveget ismertette, amelyben az előző tárgyalások után az ellenzék vezetői megállapodtak. (L. előbb, 15. és 16. szám alatt.)
A Conservativek párttá alakították magukat. Bevallott czímmel, bevallott pártjellemmel s vezérelvekkel kiléptek a nyilvánosság terére, s mind ezt egy nyilatkozványba foglalták* olly czélból, miszerint egységet hozzanak be párttagjaiknak közéleti működéseibe.
A konzervatív párt 1846 nov. 14.-i nyilatkozatára l. előbb, 116. l. 1. jegyzet.
Ezen cselekedet azért veszélyes, mert míg nyilatkozványuk összes szelleméből s egyes specialitásaiból szembetűnő, hogy czéljuk teljeséggel nem az 1790: 10. czikkben meghatározott magyar, országos önállás terén az alkotmányos élet kifejlesztése és biztosítása, külszinleg mégis ollyformákat affectálnak, mellyek oda számítvák, hogy a felületes ítélő tehetséget mystificálják, mintha ők alkotmányszerű ösvényen járnának.
Illyen az: hogy országos pártot organisálnak; illyen az, hogy bevallják, mikép ezen organisatio által a mostani kormánynak eddigi tetteiben s mulasztásaiban nyilatkozó politicájára többséget akarnak csinálni, ekkép kormánypolitica alkotmányszerűségét kívánván a nemzettel elhitetni, mivelhogy a többség általi, vagy legalább többség szerinti kormányzás ép az alkotmányos kormány ismertető jelleme.
Ámde ennek a mi viszonyaink közötti illy felállításában fallacia s mystificatio van. Mert a melly kormány vagy kormánypárt a többség általi kormányzás elvét vallja magáénak, annak, hogy alkotmányos legyen, a többségből kell erednie, s ha elveszti a többséget, le kell lépnie. De a conservativek ezt nem ismerik el, mert nem olly kormány gyámolítására szövetkeztek, melly a nemzet többsége akaratának kifolyása, s melly a maga lételét a többség pártolásától függőnek elismeri, hanem olly kormánynak pártolására szövetkeztek, melly nem alkotmányos eredetű, melly a többség akarata előtt nem hajlik meg, hanem melly a monarchius elvtől kölcsönzött hatalmát arra akarja használni, hogy magának mindenáron többséget is szerezzen a nélkül, hogy magát attól függésbe tegye. Így tekintve pedig ezen többségszerzési eszme merő ellentéte az alkotmányosság eszméjének.
Illyen fallacia a conservativek részéről maga a párt organisálás eszméje is, mert ez a mi közéleti institutioinkkal össze nem egyeztethető, s végczélban egyenesen oda van irányozva, hogy az ellenzék azon emberei, kik mint csak országgyűlési követek vehetnek közvetlen részt a törvény hozásban, lehetetlenekké tétessenek, s ezen befolyásból kirekesztessenek. Nem kell ugyanis felejteni, hogy a megyék helyzete különböző, mit egy megyében akarni lehet, azt más megyében szintolly kiterjedésben akarni annyit tesz, mint magát lehetetlenné tenni, s így azoknak eszközölhetéséből is kizárni, a miket akarni azon megyében is lehetett volna, azaz a győzelmet ezen kérdésekben is az ellenfél kezébe adni.
Ezen tacticát, – bár az minden egyéb csak conservativ nem, – a magát balul conservativnek nevező rész czéljának veszélyezése nélkül kisértheti meg, mert a kormány, mellynek pártolására szövetkezett, állani fog, bár ha ezen párt kevesebbségben marad is, mivel az ellenkező párt elveinek sikerét a főrendek táblájánáli közvetlen befolyása, s utóbb sanctionalási joga* által akadályozhatja; de az ellenzék csak ön maga által állhat s a melly ellenzéki tag magát eleve olly nyilatkozványhoz kötötte, mellynek absolut becsére nézve saját nézete szerint egyetért ugyan, de mellynél megyéjének vagy városának, kerületének véleményi állása tekintetbe nem vétetett, s természetesen nem is vétethetett, az magát azon perczben, mellyben törvényes hatósága eme nyilatkozvány minden pontjaiban, vagy lényegökre, vagy kiterjedésökre nézve egyet nem ért, mindenre nézve nullificálta.
A korábbi országgyűléseken gyakran volt példa arra, hogy a főrendek táblája, az ellenzék és nemzeti közvélemény nyomása alatt hozzájárult bizonyos reformjavaslatokhoz abban a biztos tudatban, hogy a kormány úgyis meg fogja akadályozni a királyi szentesítést.
És ezt akarják a conservativek pártorganisatiojuk által elérni, a mi bár mi külszint mutasson is, bizonyosan nem alkotmányszerű cselekvés.
Magyarországban az ellenzék olly párt, mellynek gyüjtő magva a kormány irányábani ellenőrködés s az alkotmány kifejlesztésére s biztosítására törekvés; de ezen gyüjtő pont körül nem minden kérdésben mind ugyanazon tagok egyesülnek, s mihelyt a megyék divergentiaira való tekintet nélkül az ellenzék magát minden kérdésbeni egység terére szorítaná, magát mint párt bizonyosan a lehető legkisebb számra szorítaná. Ebbe gondolák a conservativek pártorganisatiojuk által az ellenzék ezen czélzatukat átlátva fallaciajuknak nem fogja magát oda vetni áldozatul.
S azért mi, kik az ellenzékhez tartozunk, midőn a conservativek nyilatkozata által felhíva érezzük magunkat, viszonylag nyilatkozni kívánjuk, hogy elvbarátink e nyilatkozatot az említett szempontból tekintsék, s politicai állásuk és befolyásuk fentartásában a párt országos alakulásának azon módjáról, mellyet a gyakorlati élet a megyei institutio természetéből kifejtett, meg nem felejtkezve, törvényhatóságuk körülményeiből merítsék eljárásuk körét s határát.
Kossuth ered. ceruzafogalmazványa, O. Lt. Vörös Antal-gyüjt. 360. sz.
