1. Kossuth Hírlapi és egyéb cikkei a legfontosabb reformkérdésekről az országgyűlés előkészületi szakaszában és az országgyűlés a…
1.
Kossuth Hírlapi és egyéb cikkei a legfontosabb reformkérdésekről az országgyűlés előkészületi szakaszában és az országgyűlés alatt. *
Kossuth Hírlapi és egyéb cikkei a legfontosabb reformkérdésekről az országgyűlés előkészületi szakaszában és az országgyűlés alatt. *
Az itt felsorolt cikkek általában – közvetlenül, vagy közvetve – az országgyűlésre való felkészülés céljait szolgálják. Közlésüktöl azonban – egy kivételével – eltekintettünk különböző okokból: egyrészük megjelent már használható modern kiadásban, másrészük tárgyánál fogva inkább abba a tervbevett kötetbe kívánkozik, amely Kossuth egyesületi és gazdasági szervező tevékenységének emlékeit fogja tartalmazni. Felsorolásuk azonban itt sem fölösleges, mert az olvasó csak így nyer megközelítően teljes képet arról az emberfeletti munkáról, amelyet Kossuth kifejtett, hogy az ellenzék reformterveinek a közvéleményben széles bázist teremtsen. A különböző helyeken – de elsősorban a Hetilapban – megjelent névtelen Kossuth-cikkek közül csak azokat említjük meg, amelyeknél Kossuth szerzősége már kétségtelenül bebizonyítást nyert. A többi – s ilyen nagy számmal van – Kossuth szerzőségének megállapítása után ugyancsak helyet kap más, Kossuth reformkori tevékenységével foglalkozó kötetben.
1. Késő! – A Hetilap 1846 március 26-i számában kellett volna megjelennie, de a cenzura nem engedélyezte megjelenését. A cikk egyes részeit Kossuth felhasználta Ne ámítsunk (1846 máj. 26.) és Akarat és siker (1846 jún. 25.) c. Hetilap-beli névtelen vezércikkeiben. (Kiadta Viszota Gy.: Széchenyi István gróf írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. Bp. 1930. II. k. 989–993. 1.) – Tárgya: A magyar mindig későn cselekedett; az úrbéri törvény 1790-ben jó lett volna, 1836-ban már sokkal több kellett volna; 1840-ben jött a tetszőleges örökváltság, kevés volt; 1843-ban jó lett volna a kötelező örökváltság, 1847-ben talán már az is késő lesz. Ugyanez a helyzet az adóval is: ami jó lett volna 1843-ban, kevés lesz 1847-ben, csak a teljes közteherviselés jöhet. A vámkérdésben hasonló a helyzet: nem a vámvonal megszüntetése, hanem a magyar ipar védelme szükséges.
2. Úrbéri viszonyok. – A Hetilap 1846 ápr. 3-i számában jelent volna meg, de a cenzura betiltotta. (Kiadta Viszota, i. m. II. k. 993–997 1) – Tárgya: Az úrbér kártékony, számtalan baj forrása, a fejlődés gátja, ki kell belőle bontakozni, még hozzá rövid úton, mert az idő nem vár. A megoldás: megváltás, még hozzá állami úton, közteherviseléssel egybekötve.
3. A teendők legfőbbike. – Megjelent a Hetilap 1846 július 28-i számában. Újra kiadva Kossuth Lajos iratai, XIII. k. 473–78. 1. – Tárgya: A legfontosabb teendő az úrbéri viszonyok rendezése, de nem magánjogi, hanem közjogi úton. A fennálló helyzet mind a paraszt, mind a földesúr, mind az állam szempontjából a legrosszabb. A galiciai parasztfelkelés és az azt követő kormányintézkedések a jobbágyok javára óva intenek, nehogy nálunk is – mint Mária Terézia idejében – ne a magyar országgyűlés, hanem a bécsi udvar hozzon megoldást ebben a feltétlen cselekvést sürgető kérdésben.
4. Kossuth Lajos orsz. védegyleti igazgató értekezése a Védegylet közgyűlésén 1846 augusztus 20-án. Megjelent a Magyar szózatok c. 1847-ben Hamburgban kiadott kötetben, 65–217. l. – Tárgya: A Védegylet keletkezése, célja, eddigi tevékenysége; a kizsákmányoló osztrák vámpolitika leleplezése hivatalos statisztikai adatok alapján; a kibontakozás útja: „Oda irányozni a jövő országgyűlés intézkedését, hogy a vámvonal köztünk és Ausztria között – mely ekkorig védvám volt, Ausztria javára mi ellenünk – a szerint szabályoztassék, miszerint kölcsönös méltányosság alapján védjen jövendőben minket is ő ellenök, s ekkint készítse elő annak lehetségét, hogy egykoron eltörlésébe romlásunk nélkül beleegyezhessünk.” Ennek a célnak az elérésére kell mozgósítani a Védegylet egész szervezetét.
5. Adó. – Megjelent a Hetilap 1846 dec. 15-i számában. Újra kiadva Kossuth Lajos iratai, XIII. k. 479–485. 1. és Viszota, i. m. II. k. 671–676. 1. – Tárgya: A teendők legfőbbike c. cikk gondolatmenetének folytatása. Az örökváltság csak állami úton valósítható meg, a parasztság maga nem tudná viselni a birtokosok kártalanításával járó terheket, szükséges tehát, hogy mindenfajta adóteher viselése közös legyen.
6. Adózzunk! – Megjelent a Hetilap 1846 dec. 25-i számában. Újra kiadva Kossuth Lajos iratai, XIII. k. 485–490. 1. és Viszota, i. m. II. k. 676–681. 1. – Tárgya: A ,,nem adózunk” jelszó hangoztatói a haladás ellen küzdenek, s adózni fognak, ha nem önként, akkor kényszerítve. Az ellenzékre vár a feladat, hogy élcsapata legyen a közteherviselésért folytatandó harcnak.*
A két utóbbi cikknek lett a következménye, hogy Széchenyi a Politikai programmtöredékek II. részét Kossuth elleni éles támadás formájában írta meg. A cikkek másik következménye lett, hogy a Hetilap ellen a cenzura kijátszása miatt eljárás indult. (V. ö. Viszota, i. m. II. k. CLXX. s köv. 1.)
7. Programm. – Meg kellett volna jelennie a Hetilap 1847 jan. 26-i számában, azonban a cenzor visszautasította.* – Tárgya: Programmot adott a konzervatív párt,* programmot adott Széchenyi a Jelenkor-ban,* de a népről, az úrbér ügyéről, a közteherviselésről egyik sem tesz említést. Pedig a kövélemény ezekre a kérdésekre határozott választ vár. Kossuth szembenéz a kérdéssel és kijelenti: Teljes közteherviselést akar, amit a nép így nyer, az fordíttassék az állam által a földesurak kártalanítására fordított tőke törlesztésére. Így a jobbágy azonnal megszabadul az úrbéri terhektől, 20–25 év mulva pedig a reá eső közterhek felétől is.
V. ö. 13. 1.
A konzervatív párt 1846 nov. 12-én kiadott programmját 1. Horváth M.: Huszonöt év Magyarország történetéből, 3. kiad. Bp. 1886. III. k. 184. s köv. 1.
Az 1847 jan. 1.-i számban.
8. Adjunk a szavaknak valódi értelmet. – Megjelent a Hetilap 1847 február 19-i számában. – Tárgya: Kevés, lényegtelen változtatással ugyanaz, mint a „Programm” c. cikké.
9. Kossuth válasza a Politikai Programmtöredékekre. – Meg kellett volna jelennie a Hetilapban, március elején, megjelenését azonban a cenzura nem engedélyezte.* Kiadta Viszota, i. m. (883–34. 1.) – Tárgya: Széchenyi írása „olygarchikus döjffel s keserű epével saturált betyáros gorombaság; s vagy ellenséges indulatú, vagy ha nem ez, úgy szánakozásra méltó vak rémlátás s revolutio szaglálás”. Kossuth betegnek, kedélyzavart szegény boldogtalannak tekinti Széchenyit s gondolkozni fog, hogy feleljen-e vádaskodásaira.*
V. ö. e kötet 110. 1.
V. ö. azzal a kis értesítéssel, amely a betiltott cikk helyett a Hetilap márc. 9.-i számában megjelent.
10. Kossuth válasza (Szentimrey álnéven) a Politikai Programmtöredékekre. – Megjelent a Jelenkor 1847 ápr. 15-i és a Hetilap ápr. 19-i számában. Újra kiadva e kötetben, 132. s köv. 1.
11. Ellenzék és Pecsovics. – Megjelent a Bajza-féle „Ellenőr” c. ellenzéki zsebkönyvben 1847 végén A magyar politikai pártok értelmezése címen, Deregnyei álnév alatt. Készült 1847 tavaszán. Újra kiadta Viszota, i. m. II. k. 835–875. 1. – Tárgya: A „konzervatív”, „fontolva haladó”, „kormánypárt”, stb. elnevezések fonákságának bizonyítása, a konzervatív programm kritikája; ellenzéki párt szükségessége, feladatai különösen a bécsi kormányrendszerrel szemben.
12. Adó. – Megjelent a Bajza-féle „Ellenőr” c. ellenzéki zsebkönyvben 1847 végén. Készült 1847 júniusban. Újra kiadta Viszota, i. m. II. k. 876–945. 1. – Tárgya: Érvelés a közteherviselés mellett a legközelebbi országgyűlésre; a nemesi adómentesség fenntartásának lehetetlensége, a megoldás módja, a megoldandó feladatok sorrendje: házi adó, országos pénztár; az utóbbinak történeti előzményei, szóbajöhető forrásai. „A kérdés nem az: fogunk-e adózni, vagy nem? mert ez kikerülhetetlen, ez olly bizonyos mint a fatum kérlelhetetlen ítélete; hanem a kérdés az: elég korán s elég önakarattal adjuk-e meg magunkat e fatumnak, miszerint magyar s alkotmányos nemzet maradjunk s nemzetiségünket, alkotmányos életünket, országos önállásunkat megszilárdítsuk, vagy pedig késedelmünk miatt ostorul legyünk kénytelenek azt elfogadni, mit áldás bőség szaruja gyanánt fogadhatánk, ha el nem késünk.”
13. Örökváltság. – Nyilvánvalóan ujságcikknek készült fogalmazvány, annak azonban nincs nyoma, hogy a cenzura elbírálása alá került volna. Készült 1847 nyarán. Kiadta Viszota, i. m. II. k. 998–1004. 1. – Tárgya: Rengeteg a tennivaló, de különösen három kérdés van, amelyek megoldatlansága végzetes következményekkel járhat. 1. Hogy az adót csak a nép viseli, 2. hogy a nép a nemesség jobbágya, 3. hogy a nép ki van zárva a politikai jogokból. Az orvosság: Közteherviselés, kötelező örökváltság, népképviselet. Az elsőről már többször elmondta véleményét, itt azt bizonyítja be Kossuth, hogy minél később történik meg az örökváltság, a földesúr annál kevesebbet kaphat a jobbágyszolgáltatások megváltása fejében.
14. A Pecsovicsok utolsó fortélya. – Névtelen röpirat 1848 márciusából. Kossuth szerzőségét bebizonyította és újra kiadta Viszota, i. m. 946–974. 1. – Tárgya: Széchenyi bírálata, aki Kossuth szerint évek óta a közteherviselés megbuktatásán dolgozik, s utolsó javaslatával a magyar közlekedésügy rendezéséről* ugyanezt a célt akarja elérni.
A javaslatot – amely nyomtatásban is megjelent – Széchenyi a febr. 22.-i kerületi ülésen nyújtotta be.
