Ezeket összefüggés tekintetéből így előadván, a barsi gyűlésnek többi nevezetesebb tárgyait kell még, bár ha csak röviden is, megemlítenem. A Törvényhatósági Tudósítások ügyében válasz érkezvén a fenséges nádortól, erre s a második tilalom miatt is a RR feleltek, s feleletjökben kiemelték: hogy a censurát (melynek sajtónk feletti ármánykodása csak kéntelenségből tűretik) kéziratokra is kiterjeszteni akarni, ollyas valami, ami a nép felett leginkább dévajkodó kormánynál sem jutott még egy keresztény országban is napirendre; mert hiszen (elmés hasonlaggal élve) az előző bírálat szabályait még ott is, hol ez törvényesen divatozik, a kézirati másolgatásokra szintolly képtelenség volna kiterjeszteni, mint a sebes postára nézve fennálló rendszabályokat a gyaloglókra alkalmazni. Aztán ami törvény biztosította közönséges jog, az királyi engedelem tárgya semmiképp sem lehet. Továbbá csudálkozásukat jelentik a RR, hogy a nádor, ki törvényeinkben annyira járatos, ő alkotmányunk közbizodalmú őrje, az 1790: 12-től és számos koronázási diplomáktól eltérve, törvények helyett felsőbb rendeletekre hivatkozott! Kérik is ő Császári Királyi Főhercegségét, hogy ezzel felhagyva, s a kérdéses nemzeti jussokat eme rendkívüli korlátozástól felmentve, a nemzet háláját maga iránt megörökíteni méltóztassék. Egyébiránt a Törvényhatósági Tudósításokat nem csak szabadoknak, de szükségeseknek, s még egyoldalúsággal is a kormány bitorolta censuránál kevésbé vádolhatóknak vallván, az állapot súlyosságától indíttatva határozottan kijelentik: hogy ezen intézet jótékonyságát hő keblökhöz szorítván, attól magokat megfosztani nem hagyják, sőt e nemzeti közügyet s érdeket minden kitelhető törvényes módon pártolandván, annak bármiként történendő elnyomása vagy szünete esetében folytatásáról s a tollnak más alkalmas kézbe juttatásáról rendelkezni, kifogyhatatlan igyekezettel párosult olly feltételök, mellynek pontos teljesítését nagyfeladású hazafi kötelességnek ismerik. Illy értelemben Felséges Urunkhoz is felírtak.
A tisztválasztási Normatívum tárgyában szinte felírtak Bars vármegye Rendei, s annak a törvényen túl ható rendeleteit, mint Mátyás 3-ik dekrétum 12-ik czikkelye 3-ik §-a, 1608: 6. értelme alá esőket az 1791: 12. ellenére el nem fogadták. – Végre felírásaik magyar nyelveni szerkeztésénél a tolnai okokkal élve újólag megmaradtak, s az 1805. törvényre utasító udvari decretum ellen ily értelemben felírtak.