b) 1835. február 18. Kerületi ülés. Tárgy: A városi biróságról szóló III. tc. 2. §-a; a honoratiorok kérdése.

Teljes szövegű keresés

b)
1835. február 18.
Kerületi ülés.
Tárgy: A városi biróságról szóló III. tc. 2. §-a; a honoratiorok kérdése.
Február 18-án immár magának a 2-ik §-nak érdeme került vitatás alá. Itt abban van a két tábla véleménye közötti különbség, hogy a KK és RR általában csak azt javallották eme §-ban kifejeztetni, hogy a városi itélőszék birói hatósága a városbeli házakra és földekre nézve nemes és nem nemes személyek közötti különbség nélkül maga épségében meghagyatik, annak tehát a polgári házak és földek eránt való teles viszahelyheztetés tekintetében kerekedő kérdések iránt, a nemesek is alája lesznek vettetve.* – Ez vala első része a §-nak, mellyben a honoratiorokrul semmi emlités sem vala, mert ámbár az 1834 ápril 11-én tartott országos ülésben VÁGHYnak azon inditványa, hogy a városokban lakó úgynevezett honoratiorok városi biróság alá tartozzanak, voxok többségével félrevettetett,* erről azonban leginkább azon oknál fogva nem történt a szerkeztetésben emlités, mivel a honoratiorok osztálya jelenleg igen határozatlan cathegoriájú, sőt úgyszólván törvénykivüli megemlitésök tehát az irántoki intézkedést anticipálná.
Vö.: Iratok, II. köt. 330.
A kérdés vitáját és a szavazás eredményét l.: Országgyűlési Tudósitások. III. köt. 54. kk.
A fő RR ellenben azon elvből indulván: hogy a törvény világos értelének tekintetéből előbb általánosan kelletik megemlittetni, kik tartozzanak városi biróság alá? s ugy aztán a kivételeknek utánna tétetni, a §. első részét eként javallák szerkeztetni: „Ezen biróság előtt lesznek valamint eddig, ugy ezentúl is ellátandók és megitélendők a polgároknak, vagy a városban lakó nem nemes személyeknek (ide értvén az ugy nevezett honoratiorokat is) minden akár személyes akár vagyonbeli, s akár magok között, akár mások által ellenök inditandó pereik. A város határában helyheztetett városi házakra és földekre nézve pedig, ugy szinte a városi haszonvételek iránt a nemesek szintén a városi biró hatóság alá tartozandanak; ez olly kérdésekre is kiterjesztetvén, mellyek az előadottak eránt való teljes viszahelyheztetés tekintetében kerekednek”.*
A főrendek javaslatát és annak indoklását l.: Iratok. III. köt. 60. kk.
Ennek következésében, az 1723: 64. czikkelyre támaszkodva, melly még a nemességöket bé nem bizonyitott kétséges nemeseket is városi biróság alá veti, BUDAHÁZY inditványt tőn, hogy az úgynevezett honoratiorok szintén azon biró hatóságnak alája vettessenek.
Inditványát többek között NAGY PÁL pártolá. Leginkább azon szempontból indulván, hogy ha a honoratioroknak nevezett amphibiumok mindennemű kiváltságokkal felruháztatnak, ebből az adózó népnek nagy rövidsége támad. Maholnap számosabb lesz ezen amphibiumok serege, mint a valóságos nemeseké. Akinek csak posztó ruhája van, már honoratior akar lenni, s ha lop és rabol, s emiatt a város büntetni akarja, honoratiori cathegoriáját veti ellen, ha pedig a vármegye tömlöczébe viszik, azt mondja, hogy polgár; ha adót kérnek tőle, ő honoratior s nem fizet, ha subsidiumot, akkor ő nem nemes, és ismét nem fizet.
Azonban FEKETE azon elvet vélé az inditvány elfogadásával veszélyeztetni, hogy birájának választásában lehetőleg mindenki részt vegyen, s nem is lát a fő RR javaslatának alatta egyebet annál, hogy a kir. városok egészen alája lévén a kormánytóli függésnek vettetve, általok mentől több lakosokra terjedjen a kormánynak határtalan hatalma. SOMSICS hasonlókép a választás szabadsága elvének el nem fogadása tekintetéből ellenzé az inditványt, hozzá adván, hogy mindaddig el sem is fogadja, mig a Contributionale, és a Banderiale* munkálatok sorában ezen embereknek minő tekintetbe jövetelök el nem határoztatik. – BERNÁTH pedig azon oknál fogva, mert liberalis elvnek azt tartja, melly a szabadságit mentől többekre kiterjeszti, már pedig ugy hiszi, hogy a szabadság inkább megvan a nemeseknél; a honoratiorokat is tehát inkább magunkhoz csatolni, mintsem a szabadságtól eltaszitani kivánja, s midőn erre PFANDSMID megjegyzé, miképen ebből az következnék, hogy Ungh v[árme]gye követe még a nemteleneket is nemesi szabadsággal kivánná felruházni, BERNÁTH igenlőleg válaszolt.
A Banderiale Operatum az utolsó volt a tárgyalásra kitűzött kilenc munkálat között.
Mondatott ugyan az inditványnak támogatására, hogy a választásbani béfolyás tekintetéből nem lehet a honoratiorokat vármegyei hatóság alá vonni, mert hiszen a birák választásában itt sincsen szavuk, – mondatott, hogy ha megkülönböztetésre méltatjuk ezen személyeket, talán ön személyeiknek bátorsága is erősb kezességet találand a városi rendezett tanács itéletében, mintha egy fiatal szolgabiró törheti el a pálczát felettök s ennek hajduja álland hátok megett, – megemlittetett az is, hogy azon függés, mellyel a kir. városok széltében vádoltatnak anélkül, hogy függetlenségök eszközöltetnék, magokban a kir. városokban is erősebb ellenszegülésre találand, hahogy érdekökbe mások is, és különösen az értelmiségök miatt figyelemre méltatott honoratiorok bévonatnak, – mondatott, hogy boldogtalan hazánkban ugyis kártékonyan temérdekek a közfalak, melylyek hazafit hazafitól elválasztanak s a nemzeti morális erőt egyesülni nem engedik, kár lenne tehát ismét ujabb és ujabb néposztályzatot teremteni; – mondatott hogy hazánk kifejlődés nagy részben a kir. városok kebeléből reménlhető, azokat tehát nem kell magunktól eltaszítani, nem kell tekintetöket lealacsonyitani, – mondatott végre, hogy a territorialis biró hatóság polgári társaságban a jó rendnek első feltétele, még inkább az pedig városokban, kivált a népessebbekben, hol az ilyes kiváltságok a jó rendtartást majdan lehetetlené teszik, a kereskedés üzésével öszekötött élénk mozgásra, s külföldieknek is (vajha mentől nagyobb számmal) honunkban megjelenésére szükséges személyes biztosság felőli kezeskedést gyanus szinbe helyheztetik, szóval a jól elrendelt köztársaság fennállásával meg nem férnek.
Mindezek mellett is a fő RR véleményének elfogadására csupán Sopron, Nógrád, Zala, Liptó, Bars, Baranya, Veszprém, Fejér, Zólyom, Mosony, Tolna, Árva, Posega, Szerém, Zemplén, Szabolcs, Szepes, Borsod, Bereg, Bihar, Csanád, Torontál, összesen 22 megyék s a Jászkun, Hajdú kerületek szavaztak. – Nyitra a honoratiorok osztályát el sem akará ösmerni, Békés, és az Egyházi Rend nem szavaztak, Honth, Bács és Sáros jelen nem voltak, s igy a többi 23 megye voxával a főrendeknek ezen véleménye félre vettetett, s az elébbi szerkeztetés megmaradt.
BALOGH azonban bármennyire sajnálja is, hogy a végzés eként ütött ki, mindazáltal a városokbani szokás különböző voltából eredő surlódásoknak, s minden zavaroknak eltávoztatása tekintetéből világos törvényt óhajt, s a végzés következésében nyilván kitétetni kivánja, hogy a honoratiorok vármegyei biróság alá tartoznak.
Ezt B. PRÉNYI s vele sokan mások ellenzék, okul adván, hogy systematice kellene elhatározni, kik legyenek a honoratiorok? mert itt közbe vetve általánosan történendő megemlitésök csak zavart okozna. – EÖTVÖS MIHÁLY és BÁRCZY pedig azon okát adák ellenzésöknek, hogy épen most lőn szótöbbséggel a RR szerkeztetésének megmaradása elhatározva, abban pedig a honoratiorokrul nincs emlékezet. – A Balogh inditványát töbnyire azok ellenzék, kik előbb a honoratiorokat városi biróság alá adni nem akarták. Ugy látszott, attól tartottak, hogy ha ezen biróság alóli kivételök a törvénybe nyilván betétetik, végzésök megállásához nem nagy reménységök lehet. – NAGY PÁL tehát csudálkozását jelenté, hogy a győzedelmesek félnek azt, amit nyertek, világosan kimondani. MARCZIBÁNYI pedig azon csudálkozott, hogy a vesztesek meg nem elégszenek a veszteséggel, hanem ex professo akarják a csatát elveszteni. – Mire viszont válaszul kapá, hogy akik vesztettek, hódolnak a többségnek s világos törvényt akarnak, nem pedig a zavarosban halászni.
A kérdés voxolásra tétetvén, 29 voxal 18 ellen végzésbe ment, hogy a honoratioroknak a városi biróság alóli kivételök a szerkeztetésben nyilván kitétessék. – Ezután felkiáltással abban egyeztek meg a KK és RR, hogy az ezen végzésből eredett következéstekintetéből a holnapi ülésben elfog határoztatni, kik értessenek honoratior név alatt?

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem