b) 1833 október 10, 11, 12 A főrendek ülései Tárgy: Az úrbéri törvénycikkelyek másodszor a főrendek előtt.
b)
1833 október 10, 11, 12
A főrendek ülései
Tárgy: Az úrbéri törvénycikkelyek másodszor a főrendek előtt.
1833 október 10, 11, 12
A főrendek ülései
Tárgy: Az úrbéri törvénycikkelyek másodszor a főrendek előtt.
A M[éltósá]gos Fő RR October 10-ik, 11-ik és 12-ik napjain nyomban tanácskozásba vették a K és RRnek czikelyenként által küldött válasz izenetét,* s ekövetkezendőkben állapodtak meg:* Az 1-ő t. cz. iránt az 1-ő §-ra nézve elfogadták a RR javallatát, világosság okáért hozá tétetni javalván hogy: a jobbágyi kapcsolat intuitu discedentis coloni szünik meg az elköltözés vagy el mozditás által. – A 3-ik §-ban a három hónapi idő szakot ezen szavakkal „sine dilatione” felcseréltetni nem ellenzik. – A 4-ik §-ban a hatalomkarnak specificus megemlitését szükségesnek nem tartják. – A csoportos elköltözés iránt elfogadják a RR javallatát azon szavakhoz consilium L[ocumtenentiale] R[egium] dispositiones facere teneatur ezeket javalván hozzá tétetni: in sensu legis. A 6-ik §. iránt megegyeznek a RR javallatában, de a ZEMPLÉNYI FŐ ISPÁN inditványára izenetjökben kijelentik azon értelmöket, hogy mig meg nem határoztatik in specifico, mellynek legyenek a jobbágy telken lakó nemesek által viselendő terhek? addig az usufructuatio szabad adás vevését elhatározó törvény a nemesekre nézve foganatba ne mehessen.* – Ennek következésében a FŐ H[ERCEG] NÁDOR is nemvárt reméntelen esetek közbe jötte miatt minden szándék és feltétel ellenére is lehetségesnek tartván, hogy minden operatumok egyszerre el nem végeztethetnek, – ezen esetre a TÁRNOK azon következést húzta, hogy a nemesek nem fognak vehetni jobbágy telkeket, a NÁDOR azonban nem ezt, hanem azt következtette, hogy azon esetben per excerpta kellene a kérdése terhek meghatározását pertractálni.
Az alsótábla második izenetének (Iratok, I. k. 350. s köv. l., azonban az országos ülések egyes módosításaival) I., II. cikkét október 9-én, III., IV. cikkét pedig okt. 12-én küldte át. (Jegyzőkönyv, V. k. 142., 195. l.)
A végzésekről a főrendek második válasza részletesen tájékoztat. (Iratok, I. k. 387. s köv. l.)
Erről a fontos feltételről a főrendek válaszukban így emlékeztek meg: A rendek javaslatát „olly értelemben és olly óvással veszik: hogy a jelen törvény tsak akkor lehet foganatos, miután a kérdésben lévő köz terhek eránt tökéleletes határozás fog tétetni”.
Az inprothocollatio taxájának nem kivánása iránt előbbi értelmök mellett maradtak, de a 14-ik §-ban a sz[olga]biróra szabott büntetést elfogadták.
A 2-ik t. cz. 5-ik s 7-ik §§-ban a Köz gyüléshez ragaszkodnak, hasonlót tesznek a 3-ik t. czikely azon pontjaira is, mellyben a törvény szék elő fordúl. – Egyébiránt hogy az irtványokat tárgyazta §-ban ne via juris hanem sua forma tétessék, – hogy H[orvát] Országnak a házankénti bormérés meg engedtessék, – hogy a vidéki bornak apró mértékben behozatala csak az országos küldötség javlallata szerint legyen szabad, – hogy a pálinka égetés kolompérbol sem engedtessék, – hogy a jobbágyi állomány elkülönözésének, s egy tagban kiadásának kérdése a községek elrendelése idejére halasztassék, – hogy a tulajdon idaeájábol indulván, a gyümölcs szedés, az uraság erdejében tilalmas legyen, – mindezekre nézve előbbi végzéseik mellett meg maradtak. – Ellenben a K és RRnek az inditványok tárgyában tett többi észrevételeit el fogadták. – Az épületi fajzás ingyen adásátol pedig szintén elállottak.
A IV. t. czben a vadászatig haladván, – többnyire a RR véleményét – nevezetesen arra is hogy az ugarbol kilenczed ne kivántathassék, hahogy az „praeter debite cuttivatas ordinarias calcaturas miveltetik, – valamint arra is hogy 3 nap alatt kell a kilenczedelésnek megtörténni, elfogadták. Csupán a sürgetős munka meghatározására nézve maradván előbbi véleményöknél, s a makacs jobbágynak büntetéseül szabott 2 nap munkát egyedül kárpotlásnak vévén, a vétséghez képest más, annak rendjén s módján megszabandó büntetést is szükségesnek itélvén.
