Az október 1–3 között tartott kerületi ülések részletesebb ismertetése.
Az október 1–3 között tartott kerületi ülések részletesebb ismertetése.
Az 1-ő Octoberi kerületi ülésben* az örökös kiváltsági urbarialis kötések kérdésében igy szóllottak még:
V. ö. e kötet 256. s köv. l.
BENCSIK: Utasitása következésében elfogadja ugyan a fő RR javallatát.* úgy látja mindazonáltal hogy az izenetjökben felhozott okok nem elegendők a tárgy érdeménék támogatására. Nevezetesen ő nem gondolja hogy egyes polgárok pazarlása a Statusnak különös nagy kárára válnék, mert hol nincs pazarló, nincs acquisitor is. Azt sem gondolja hogy az ország boldogsága egy két nemzetségek nevéhez lenne csatolva, nemzetségek enyésznek el, más nemzetségek támadnak, ha nem lesz Grassalkovics,* lesz más, ez különbséget nem tesz. – De végre magok a fő RR is megnyúgodván hogy a jobbágyi adózások felváltása iránt szerződések köttethessenek, czélt nem érnek a fő RR, mert azon adózások közt ott van a füst pénz is, mellyet csak pénzel, t. i. a tőke letételével lehet felváltani.
Iratok, I. k. 338. s köv. l.
A pazarlásairól hírhedt gr. Grassalkovich Antal (1771–1841), a család utolsó férfitagja, ekkor már óriási adósságokkal terhelte meg uradalmait.
BORCSICYKY: A fő RR által felhozott okok igen képesek az embert capacitálni, hogy itt az adózó nép elnvonásával, a haza romlásával egyedül az olygarchia java irányoztatik. Már mások által is emlitetett, hogy a szóban forgó kötések ennekelőtte is mindég divatoztak, különben hol vették volna magokat a K[irályi] Városok? hiszem! azoknak is meg kellet előbb magokat váltaniok földes uraiktol, mert a privilegiumok ereje csak salvo jure et aere alieno lehet foganatos. Ily példát látván magunk előtt, még csak árnyéka is eltünik minden félelem okának, mert hogy a királyi városok polgári alkotmányunknak nem gyengitésére, sőt erősitésére szolgáltak, s hogy függetleneb önállás mellett a közjó véghetetlen elősegélléssének magvait rejtik kebelökben, azt csak ugyan tagadni senki sem fogja. – Mit akarnak tehát a M[éltóságos] fő RR? az oligarchiát akarják e itélet napig feltartani? azt akarják, hogy örökké fenáljanak azoknak neveik, kik temérdek gazdagságuk mellett naponként nagyobb számmal szorúlnak zárlatokra, s jó lelkü hitelezők csalásával concursusokkal tartogatják fel érdemetlen gazdagságaikat, melylyekből a hazának kétségkivül nagyobb haszna kerekednék, ha középszerü értékü, több munkás iparkodó hon polgárok kezei közt eloszlanának. Egyébiránt is, nagyon helyesen jegyezték meg az előtte szóllók, hogy az örökös kötések tilalmával nem lesz a pazarlásnak utja be vágva. Felmaradnak igen is több utjai a vesztegetésnek, mellyekről semmi haszon sem fog a hazára szivárogni, holott a jobbágyi községek felszabaditásával ösze kötött pazarlás a közönségre nézve is kevésbé káros, sőt hasznos talán, mert a köz elő menetelen munkás iparral munkálló független földmivelőkkel ajándékozza meg a hazát. A mi végre a fő RRnek azon kivánságát illeti, hogy ezen tárgy a törvényes munka körébe utasitassék, az előttem úgy hangzik, mint ama korhely diák cselekedete, aki tanúlni nem akarván, órárol órára halasztotta a tanúlást, végre becsengettek, oskolába ment és semmit sem tudott.
RAVAZDY jelenti, hogy küldői készek a népnek többet adni, t. i. engedelmet a nemesi jószág birhatására. Nem is gondolják hogy alkotványunk állandósága, némelly nemzetségek fentartásához lenne köttetve. Hajdan ősi szerkezetünk szelleme szerint harczba ment a nemes, védeni a hazát, ott a csata veszélyei közt elhúllott, s javai más érdemesnek adattak. – Igy váltották fel egymást a nemzetségek, de mióta a mixta donatio* lábra kapott, a nemesség állapotja egészen meg változott. Azonban küldői az örökös kiváltsági szerződéseket itt s ez úttal meg nem engedvén, azon fontos inditó ok által vezéreltettek, hogy azon szabadságban általánosan minden jobbágyok nem részesülhetnének, mivel a püspöki, Coronalis, Majoratusi, s több ehez hasonló joszágoknak jelen helyzetével elannyira ösze nem fér a kiváltás engedelme, hogy ha az megengedtetnék, két különböző urbariomot kellene alkotni
Ily esetben az adományos pénzt is ad a birtokért.
CLAUZÁL: A fő RR által felhozott okoknak öszvesen csak azon irányát látja, hogy a szolgaság örökösitessék. Nem is lehet a RK végzésének más nyomos okot ellene vetni, mint mellyet a Bihari követ felhozott. De valjon azért mivel itt az urbariomban a majoratusok s az egyházi rend javai felől nem tehetünk intézeteket, meg kell e az ország lakosinak törvényhozói gondoskodásunkat leginkább megérdemlő számos osztályátol természeti jussait tagadni! Ajtó előtt van egyéb iránt a törvényes munka felvétele, ott a mint jónak látandják a RR tehetnek az egyházi rend javainak, s más ehez hasonló birtokoknak természetével meg egyező intézeteket, p. o. hogy a jobbágyokkal kötendő örökös kiváltsági kötésekből eredendő tőke pénzt el ne költhessék, s csak a kamatokban részesüljenek.
TARNÓCZY: Hol sok a Criminalis törvény, ott rosz lábon kell az erkölcsiségnek állani, hol az urbarialis viszonyok a törvényhozás előtt gyakran megfordulnak; ott a vagyonnak zavarban kell lenni, hogy ezen zavarbol kivánczoroghassunk, mint legártatlanabb módot a KR szerkeztetését elfogadja.
DÓKUS végre, – ha többet, t. i. nemesi jószág birhatását adni nem engedtetik, legalább ezen keveset ohajtja meg nem tagadtatni.
Voxolásra kerülvén a tárgy, jelen nem voltak Zala, Liptó, Hont, Veszprém, Fejér, Sáros, Tolna vármegyék, s a Jász Kún Hajdúkerületek. Nem voxoltak Abauj, Torontál, Horváth Ország. A fő RR véleményére voxoltak: Nyitra, Vas, Esztergom, Thúrócz, Gömör, Beregh, Bihar, Marmaros. A jobbágyi adózásoknak csak felében megváltására Pest vármegye. A többi 31 megye az Egyházi Rend s a Kir. Városok közül küldőik nevében, de azon hiedelemben, hogy véleményökben minden k[irályi] város osztozik, Pest és Buda városai.
Az V-ik t. cz. 3-ik és 4-ik §-ussai iránt semmi észrevételt sem tévén a fő RR – az 5-ik §-hoz* ezeket kivánták hozzá tétetni: „fennmaradván a kir. felségnek a Helytartó tanács utján leendő felügyelési jusa”.
Az 5. art. 5. §-ával kapcsolatos főrendi indítványt l. Iratok, I. k. 338. l. és fentebb 266. l.
BORCSICZKY úgy vélekedik, hogy miután ezen szakaszban az évenkénti tartozások felől kötendő szerződések a törvényszéknek rendeltettek bémutattatni, a törvényes birónak tettét csak felsőbb biró vizsgálhatja meg. A legfelsőb felügyelés jusát pedig a mi illeti, az eddig is fenállott annyiban: hogy a perek lajstromai felmutattattak, hasonlót lehet e részben is tenni, de a felügyelés örve alatt, magánosok közötti szerződéseket kormányszéki befolyásnak alája vetni nem lehet. – Erre TÖRÖK azt jegyzi meg, hogy azon perlajstromok nem a Helytartó tanácsnak, hanem a Cancelláriának szoktak bémutattatni, BEZERÉDY pedig csak azon kérdést látja felforogni, hogy miben áll a suprema inspectio? Constitutianalis országban ez nem lehet egyéb, mint: felügyelés, hogy az adiminstrationalis tisztviselők kötelességökben törvény szerint eljárjanak. De addig terjeszteni az inspectio jusát, hogy a Concessák hatalma jöjjön bé, hogy a kormány a tisztviselőket supleálja, s hogy akár ők; akár magános polgárok semmit se tehessenek, mig a placetum meg nem adatik; ez a legdurváb absolutismusra vezetne. – ÖTVÖS MIHÁLY itt is csak azon erányzatát látja a fő RRnek, hogy az uriszék, s a Helytartó Tanács önkényes hatalma fentartassék, a mire ő reá nem áll. – BUSÁN ellenben egyenlőséget kiván minden urbarialis keletkezésekre behozni, s azért ohajtja a Helyt[artó] Tanács felügyelését épségben tartani: BENCSIK pedig azért: mivel a Helyt[artó] Tanács jobban felügyelhet az adó fundusának csonkitatlan épségéré. – Ellenben GYERTYÁNFY a legfelsőbb felügyelésnek mind határát, mind hatalmának körét az 1791: 12-ik czikelyben elegendőleg ki szabva látván, semmi további magyarázatokat szükségesnek nem itél. – RAVAZDY végre ott, hol szabad szerződésről van szó, nem látja helyét a feljebb visgálatnak, s az egész urbariomban csak annyit kiván a Helytartó tanácsrol érinteni, hogy eddig gyakorlott béfolyása törvény által megszüntetik.*
A rendek indokolását, amely jórészt a felszólalók érveinek összefoglalása, l. Iratok, I. k. 376. l.
A RR 22 voxal 17 ellen előbbi végzésök mellett maradtak.
*
October 2-án Kerületi ülés. Előlülők a voltak,
Miután mint már megirám* Kegyelmes Királyunk közelgő nevenapjára hódoló felirást határoztak a K és RR, s az utolsó Septemberi végzések szerkeztetése megrostáltatott, az 1-ő Octoberi pedig köz leiratra bocsájtatott, napi renden következék az urbéri VI-ik t. cz.
L. e kötet 260. s köv. l.
Ennek 1-ő §-át* ugy kivánták a fő RR megtartani, mint az országos küldötség szerkeztetésében* foglaltatik. A RR szerkeztetésének lényeges különbsége abban áll, hogy nem a határozatlan régi szokást tartották meg, hanem minden lakosnak, legyen az jobbágy, vagy házas, vagy házatlan zsellér, a helység előljáróinak választásában fejenkénti szavazatot engedtek.
Ua. 267. l.
Modificationes, 12. l., Proiectum, 33. l.
Egyszerü voxolás által döntetett el a kérdés, s a RR 29 voxal 9 ellen előbbi végzésök mellett maradtak. – Mellyet aként támogattak: BORCSICZKY: Nem látja okát annak a mit a fő RR állitanak, t. i. hogy az egymástol mind kiterjedésökre, mind minémüségökre nagyon különbző helységek belső igazgatását egy alakba önteni lehetetlen,* mert a RR épen az óhajtják, hogy a lehetségig mindenekben egyenlőség állitassék fel.
Iratok, I. k. 339. l.
PRÓNAY: Nem kiván ezen gyámokkal élni, mert p. o. Kecskemétnek csakugyan más tekintetbe kell jönni, mint más, 2, vagy 3 száz lakosú községnek. Hanem abban látja a RR állapodásának adapját, hogy a földes úr béfolyt a község előljáróinak választásába, elmozditásába, e részben sok visza élések divatoztak, ezeket kivánták a RR elháritani, s az úr, és község közötti viszonyt elintézni. – CSÁSZÁR a fő RRnek azon ellenvetésére hogy a községek belső igazgatásának tárgya az adó, s biztoságbeli munkára tartozik, feleletül adatni kivánja: hogy a RR nem praeoccupálták az adó biztasi munkálatot, mert maradtak azon körben, minő béfolyással lehet a földes uri viszony ezen kérdésekbe? – BENCSIK pedig úgy vélekedik hogy az adó biztosi munka körébe tartozik a helység előljárói kötelességeinek meghatározása, de nem a választás rendje, s elmozditás módja, – SZENT PÁLY végre azon két czélt látja a K és RR végzésében: 1. Hogy megszüntessék azon kormányi béfolyás, melly ellen Borsod oly igazságosan panaszkodott,* 2. hogy a községnek bizodalma neveltessék azon előljárók iránt; kiket szabad szavazattal választott.
Palóczy szept. 7-i felszólalását olv. 176. s köv. l.
A 2-ik §-ban azt rendelték a KK és RR hogy a községek köz haszon vételeinek rendes igazgatására, haszonbérbe adására a földes úr szorithatja a községet,* – s jusa van a bérbe adások vagy árverések esetein, minden alattomosság megakadályoztatása végett jelen lenni, s a történteket meghitelesiteni. – A fő RR ezt azon esetre is kiterjesztni kivánták, midőn a község valamelly köz haszonvételét adás vevés utján más valakire ált akarná ruházni.* A RR azonban ezt el nem fogadták, mert ha csak a közhaszonvételek jövedelmeit értik a fő RR, úgy elegendő ellátás van a szerkeztetésben, elenben ha valóságos elidegenitést értenek, ezt a RR földes uri jóvá hagyás mellett sem kivánják megengedni.
„ne hogy... egyedül a tehetősebb lakosok javára szolgáljanak” (Iratok, I. k. 299. l.)
Mivel az úrbéri törvényjavaslat főrendi vitájának utolsó szakaszáról az Országgyűlési Tudósítások nem számolnak be, a VI. tc. 2. §-ától kezdődően a felsőtábla végzéseiről egyedül az alsótáblához intézett üzenet nyujt tájékoztatást. (Iratok, I. k. 339. s köv. l.)
A 3-ik, 4-ik §-usok iránt nem lévén fő RRnek észrevételök, az árvák felől rendelkező 6-ik §-ust* az országos köldötség javallata* szerint kivánták megtartani, mert hogy a szegényeb sorsú földes urak, kik a törvényekben járatlanok, vagy a gazdagok, kik gyakran hivatalbeli foglalatosságaik miatt távol laknak, részint járatlanságuk, részint tisztjeik vétsége miatt lakoljanak, sem a honni törvényekből kinyomozhatónak, sem a jus, és kötelesség közt létező erányhoz alkalmazhatónak nem vélték. Különben majd az következnék; hogy a nemesi árvák vagyonában eredendő kárt a gyámatya vagy tiszt meg nem térithetvén, a megyebéli felügyelő biztoság tartozzék pótolni.*
Iratok I. k. 301. s köv. l., valamint e kötet 194. l.
Proiectum, 33. s köv. l. (V. ö. Országgyűlési Tudósítások, I. k. 356. l., 11. jegyzet.)
Iratok, I. k. 340. l.
GYERTYÁNFY ezen utolsó ok épen nem mozditja, mert annak idejében sürgetni fogja hogy a megyebéli orphanalis bizotságok is felelet terhére köteleztessenek. – CSÁSZÁR pedig törvényeinkben igen is sok nyomát találja annak, hogy a földes ur, tisztje vétsége miatt lakolni tartozik. Egyéb iránt igen természetesnek találja a RR végzését, mert csak annyiban háritják a felelet terhét a földes urra, a mennyiben vétkes, hogy pedig a vétkes büntetessék, az csak ugyan természetes is igazságos is.
BENCSIK: Attol tart hogy midőn a RR a nagy urakat legszentebb patriarchalis kötelességökre szoritani akarták, a szegény nemest nagyon megterhelték. Meglehet hogy ennek csak egy jobbágya van; s talán vagyonosabb mint ön maga, a miatt jegyző könyveket nem vihet. Kivánná tehát legalább azt is kitétetni, hogy a ki a jobbágy árvákra való felügyelés jusával élni nem akar, a kötelességtől is felmentessék.
TARNÓCZY ellenben kivánja megtartani a RR szerkeztetését, mert just kötelesség nélkül, kötelességet sanctio nélkül logice képzelni sem tud.
SZENTPÁLY végre igy nyilatkozott: A ki tartozó kötelességét teljesiteni szándékozik, bármi nagy sanctiótul sem irtódzik, s ki irtódzik, már előre abban töri fejét, hogy kötelességét ne teljesitse. Nem csudálkoznék a szólló követ, ha hogy szegény nemesektől jött volna a fő RR izenetében foglalt ellenvetés, de másként áll a dolog, a nagy uraktol jön, s ők adják okúl, hogy jószágaik nagykiterjedésüek, s hivatalt is viselnek, azért nem teljesithetik az árvák gondviselésének legszentebb kötelességét. A szólló követ úgy vélekedik hogy a ki nem képes két kötelességet teljesiteni, mondjon le az egyikről, már ő nem bánja akár jószágaikrol, akár hivatalaikrol tetszik is lemondaniok. – 30 megyének, s e Hajdu Kerületeknek voxával 13 megye s az egyházi rend ellen, a RR előbbi végzése tovább is meghagyatott.
A 8-ik §-ban azt határozták a RR hogy a gyámság alatt lévő gyermekek „mig a tökéletes kort el nem érik”, gyámattyoknak a földes uraság által helybehagyandó megegyezése nélkül vagyonaikrol nem rendelkezhetnek.* – A fő RR ki hagyatni vélték ezen szavakat: „mig a tökéletes kort el nem érik”. – Mert mi előtt a gyámság alóli felszabadulás kora a törvényes munka körében rendszeresen fel van véve meghatároztathatnék, bajos lenne a jobbágyokra azt határozni, hogy tökéletes t. i. 24 esztendős korig gyámság alatt legyenek. – A fő RRnek ezen észre vétele egyes akarattal elfogadtatott.
Iratok, I. k. 303. l.
Következett a VII-ik t. cz. s itt mindjárt azon első kérdés, ha megálljanak e az uriszékek mint eddig hatóságuk egész kiterjedésében vagy csak a jobbágyoknak egymásközti, s idegeneknek a jobbágyok ellen inditandó kereseteiben biróskodhassanak? A RR előbb ezen utóbbit,* a fő RR pedig az elsőt határozák,* okúl adván: hogy az igazság kiszolgáltatásának ezek főfeltételei: 1. Hogy szaporán munkálódjék, 2. kevés kölcségbe kerüljön, 3. az elővett tárgyat tökéletesen kimeritse.* – A RR egyszerü voxolás utján dönték el a már igen ki meritett kérdést, s 24 voxal 18 ellen előbbi végzésök mellett maradván, Pálóczy kerületi jegyzőre bizták a végzés támogatásában annak megmutatását, hogy az uri székek az igazság kiszolgáltatásának emlitett 3 feltételei közül egynek sem felelnek meg.*
V. ö. e kötet 199. s köv. l.
Mint az országos bizottság is javasolta. (Modificationes, 13. l.)
Ehhez a három elvhez kapcsolódva a főrendi izenet részletes fejtegetések kíséretében igyekszik „az ország alkotmányával majdan egykoru” intézménynek, az úriszéknek „hasznos és czélerányos” voltáról meggyőzni a rendeket. (Iratok, I. k. 390. s köv. l.) „Az uriszék – állítják a főrendek – egy böltsen elrendelt ősi intézet, melly az uj alkotmányokba béfogadott előkészitő biróságokat még abban is felhaladja: hogy abban a megyebéli ügyész s a törvényes bizonyság részint mint közben járók, részint mint ellenőrök jelennek meg és utóbb a törvényszéken is pártolhatják még az elnyomott félt.”
A cáfolatot olv. Iratok, I. k. 378. s köv. l.
Az 1-ő §-ban, nehogy a megye kiküldése a Fő Ispányra is tartozónak mondassék* – ezen szót „illetőleg” kivánták a fő RR betétetni. Ezt a RR köz értelemmel elfogadták, ellenben a 2-ik §-ban kivánt azon változtatást, hogy a jobbágynak ön birálatára ne bizassék az ügyvéd választás, a RR egyes értelemmel félre vetették, s előbbi értelmök mellett maradtak. Végre a fő RR javallották, hogy az országos küldötség munkájában 3-ik számmal jegyzett szakasz, melly az igazság kiszolgáltatását halasztó, vagy hátráló földes urra fenyitéket rendel* megtartassék PALÓCZY most az egyszer ugymond a fő RRkel tart, mert az urbarialis perek el vonatván az uri székektől, ha sanctio nem tétetik, soha sem lesz uri szék. – SZENTPÁLY szintén úgy vélekedett hogy sanctiót nem tenni annyit tesz, mint elhatározni hogy a jobbágyok pörös kereseteikben igazság ne szolgáltassék. Némellyek ugyan ugy vélekedtek hogy az uriszékeknek az urbéri viszonyok iránti megszüntetéséből ezen szakasznak ki hagyása, s a Juridicumra utasitása magában következék, a RR mind az által 31 megyei voxal 8 ellen a fő RR javallatát elfogadták.
A törvényjavaslat szerint a jobbágy panaszával „a szolgabiróhoz vagy az al- vagy fő-ispányhoz folyamodjék, ki a megye gyüléset vagy maga kiküldettetését” sem várván be, nyomban meg vizsgálja a panaszt. (Iratok, I. k. 304. l.)
Modificafiones, 13. l. (V. ö. Országgyűlési Tudósítások, I. k. 421. l.)
October 3-án kerületi ülés. Előlülők a voltak. Az ő felsége neve napjára határozott felirás,* s a tegnapelőtti végzések szerkeztetése megrostáltatván, a tegnapi pedig felolvastatván, s köz leiratra bocsájtatvan – a VII. t. czikelyt tárgyazta észrevételek fontolgatása folytattatott. Ezen egész nap igen kevés vitatás történt, részint egyszerü voxolás által döntetvén el a fenforgó kérdesek, részint pedig már az előbbi végzések után logicai követeltséggel magában következvén némelly állapodások – nevezetesen:
V. ö. e kötet 260. l.
A 3-ik §-usbol azt hogy csak „személyeik sértése nélkül” lehessen a jobbágyokat világos folyó kötelességeik teljesitésére szoritani,* a fő RR vagy elhagyatni, vagy pedig ezen ki fejezéssel: „szokott urbéri úton” felcseréltetni kivánták.*
Uo. 203. l.
Iratok, I. k. 344. l.
BORCSICZKY és SOMSICH ezen szokott urbéri mód alatt a botozást vélték lappangani, minthogy az urbariam hatalmat ád a földes úrnak arra, hogy 12 botot osztogattathasson.* Idejét látják immár, hogy a civilis vétségek criminalis büntetéssel ne fenyitessenek, nem is gondolják hogy a rendes adózások béhajtására botra lenne szükség, különben majd az adósokat is bottal kellene fizetésre szoritani. Voxolván a RR 34 megye a Clerus és sz[abad] kerületek voxával 9 megye s Horv[át] Ország ellen tovább is előbbi végzésök mellet maradtak s a jobbágyokat személyeik sértése ellen biztositni kivánták.
VIII. pont 14. §. (Pauly i. m. 374. l.)
Hasonlókép a fő RRnek azon észrevétele, hogy az urbéri tartozmányaibol kivetett jobbágy visszatételét eszközlendő szolgabirónak vármegye ki küldésére legyen szüksége, s jelentését csak végre hajtás után, s nem a törvény széknek, hanem a Megye köz gyülésének adja bé,* 37 voxal 5 ellen el nem fogadtatott, helyesnek itélvén a töbség ASZTALOSnak azon megjegyzéseit: hogy az exmissio szükségét hazánk törvényei régen eltörölték, az igazság kiszolgáltatása ugy fog biztos lábon állani, ha minden itéletet végre hajtás előtt legalább egy felső biró megvisgál s a politicumot a birói munkálattal mindenkép el kell választani. Ennek következésében a 4-ik §. iránt is 28 voxal 15 ellen abban maradtak a RR hogy az urbéri pörök a kir. Curiára, s nem a Helytartó tanácsra appelláltassanak.*
A kerületi törvényjavaslat szerint a szolgabíró azonnal intézkedett volna, ezt a pontot azonban az országos ülés úgy változtatta meg, hogy előbb jelentést kell tennie a törvényszéknek. A főrendek javaslatukat azzal indokolták, hogy így a jobbágy hamarább jut igazához. (Iratok, I. k. 305., 344. l., e kötet 203. l.)
A helytartótanács hatáskörének további fenntartását a főrendi izenet azzal indokolta, hogy a főbb törvényszékek túl vannak terhelve, az úrbéri perekben sokszor kerülnek elő szövevényes számolások, amelyek a számvevő hivatal munkakörébe vágnak, kapcsolatosak az adó kérdésével is, végül előkészítésükhöz szemrevételek, határrajzok is szükségesek s ha ezekbe becsúszik egy hiba, amit a törvényszékek nem vesznek észre, tetemes kár hárul a felek valamelyikére. (Iratok, I. k. 345. l.)
Továbbá a mint elösmerték a RR hogy a M[éltósá]gos fő RR úgy a nyakas jobbágy mint a kicsapongó földes ur büntetése felőli rendelkezést az urbéri kicsapongásokrol szólló szakaszra utasitván, követeltséggel kivánják a VII. t. czikelynek a RR által ki hagyott 7-ik szakaszát,* bizonyos fenyiték módjainak előadásaival visza álitatni, úgy magok részekről is követeltségnek tartották ezt egészen elmellőzni, mivel minden lehető realis kicsapongások ellen, annak helyén specifica sanctiót rendeltek, az urbéri viszonyhoz szorosan nem tartozó személyes vétségeket pedig a büntető törvénykönyvre tartozának itélték.
Ez a pont az országos bizottság javaslatában volt a 7. §. (Modificationes, 13. l. A Proiectum-ban, 35. l. még a 6. §.) A kerületi javaslatban a 6. § felel meg neki. (Iratok, I. k. 305. l.) Az alsótábla országos ülése kihagyta. (V. ö. e kötet 205. l.)
Igy az 5-ik §.* d) pontjára nézve követeltséggel kivánták a fő RR a proportionalis pert az urbéri rendbeszedéstől elválasztani, mivel az utóbbit a Helytartó Tanácsra rendelték feljeb vitetni, – a KK azonban mind kettőt ugyan egy törvényes útra szabván, öszve kapcsolás mellett maradtak. Valamint az 5-ik § f) pontjában a törvényszék megemlitése ki hagyásában, s a 9-ik §-ban is: „törvényszék” helyett „urbéri út” tételében már előbbi végzéseik után meg nem nyugodhattak. Az f) pontban szó lévén arrol hogy a pör kezdetén mindenek előtt itélet által határoztassék meg, ha nincs e az urbéri rendbeszedésnek valamely törvényes, vagy szerződési akadálya, minthogy ezáltal csak egy előleges kérdés döntetik el, az „itélet” szó elébe a fő RR ezen szót javallák tétetni: „közbeszólló”, „interlocutoria”. Ezt azonban a RR el nem fogadták, helyesnek itélvén PALÓCZYnak azon észrevételét hogy ügyet végző ítélet is lehet, midőn t. i. az itéltetik, hogy törvényes akadály áll a rendbeszedésnek ellene.
A kerületi javaslatban a 7. § a határok úrbéri per útján történő regulatiójáról szól. (Iratok, I. k. 306. s köv. l. Az alsótábla országos ülésének változtatásait l. e kötet 201. s köv. l.)
A g) pontban nem kivánták a fő RR meg emliteni, hogy a telki illetőségek a mennyire lehet egy tagban jeleltessenek ki. Ezen kivánságban BORCSICZKY ismét követeltséget talált, miután a fő RR már a 4-ik czikelyből is kihagyták azon pontot, melly az individualis öszesitésről, elkülönözésről szóll,* ellenben a RR valamint a most érintett ponttol el nem állattak, úgy követeltséggel ettől sem álhatnak el. – Nem is tudja miért ellenzik ezt a fő RR? hacsak oda nem számolnak, hogy ha nem lesznek egy tagban kiadva a jobbágyok földei, az ugart nem fogják mivelhetni, s azon majd az uraság birka nyája is legelhet. – BEZERÉDY ezen intézetben látja az új intézkedés velejét fekünni, elannyira; hogyha ezt nem teszik a RR, semmit sem tettek.
A törvényjavaslat IV. cikkének 2. §-a szerint a legelőből nem jár kilenced, „ha ez már el lenne különözve és a jobbágyok köztt fejenként felosztva általok miveltetnék”. (Iratok, I. k. 286. l.)
A h) pontban az volt a RR véleménye, hogy a határban található épületek és javitások árát, hahogy azok az új birtokosra nézve haszonvehetleneknek tekintethetnének, a földes úr s a község egyenlő részben fizessék. A fő RR ellenben azt javallották hogy a rendbeszedést kivánó fél tartozzék fizetni.
BORCSICZKY támogatá a fő RR véleményét, mert tapasztalásbol tudja: hogy a regulatiókbol nem igen szoktak a jobbágyok meghizni, s igy töbnyire a földes úr lesz az, a ki kivánni fogja a rendbeszedést. – PALÓCZY ellenben a RR véleményéhez ragaszkodott, mert nem akarja a reá háramlandó kölcség terhével regulatio kivánásátol elrettenteni, a baját érző községet. – A RR voxoltak s 23 voxal 19 ellen a fő RR javallatát elfogadták.
A 8-ik §-ban, melly a romanentialis földekről rendelkezik, a jobbágy telki járandóság kiadására nézve a régi urbarialis lajstrom vetetvén alapnak, a fő RR minden kétség eltávoztatására ezen szót: „régi” kihagyatni vélték. – A RR CSÁSZÁR inditványára azt ezen szóval „primitiva” „eredeti” cserélték fel. Továbbá a remanentialis földeknek az 1723: 18. czikely értelmében* új telkekké leendő alkotását úgy kivánták a fő RR értetni, hogy ezen új telkeknek legelőbeli illetősége is tulajdon azon földekből méressék ki, s a földes úr majorsági birtokára ujabb teher gyanánt ne háramoljék. Ezt a K és RR igazságnak ösmervén köz értelemmel elfogadták.
A puszták benépesítéséről szóló törvénycikk büntetés terhe alatt kötelezi a földesurakat elszéledt jobbágyaik visszafogadására.
A jobbágyoknak személy, s vagyonbeli bátorságárol javallott VIII-ik t. czikkelyhez, mellyet a fő RR a törvényes munka körébe utasitatni kivántak* a KK és RR egyszerü voxolás utján 27 megyei voxal 14 ellen továb is ragaszkodtak, s ezen radaszkodásnak támogatását az országos ülésben bőven felhozott okokból* PALÓCZY jegyzőre bizták különösen utasitásul adván, hogy mivel a fő RR magát a thesist nem tagadják, leginkább csak azt igyekezzék okokkal is támogatni, hogy annak helye valósággal itt van az urbariomban. – A voxolás igy állott: jelen nem voltak: Sopron, Liptó, Veszprém, Sáros, Szepes, Tonna, Marmaros, Verőcze. – Nem voxoltak Abaúj s az Egyházi rend. – A VIII-ik czikely elhalasztására voxoltak: Trencsin, Vas, Fejér, Mosony, Bács, Thurócz, Ung, Gömör, Ugocsa, Arad, Torontál, H[orvát] Ország, Posega, Szerém, a többi 27 megye, a k[irályi] városok és Szabad kerületek azon czikely megtartásána voxoltak.
A főrendek szerint a cikk az úrbéri törvény végén „csak kölcsönözött helyt foglal és mind a ben érintett tárgyak természetéhez, mind pedig a naponkénti tapasztalásból valósuló legfőbb igérethez képest más illőbb helyére bátran halasztathatik”. (Iratok, I. k. 347. l.)
Az alsótábla szept. 21. országos ülése tárgyalta meg a törvénycikket, amelynek érdekében Deák is mondott beszédet. (Jegyzőkönyv, V. k. 1. s köv. l.)
Eként tehát az urbariom megfontolása másod izben keresztül ment a kerületi tanácskozásokon.
October 4-én a 119-ik országos ülésben az ő felségének neve napjára készitett hódoló felirás* jóvá hagyatván, elegyes ülésből felküldetett.*
Iratok, I. k. 348. s köv. l.
Az alsótábla országos ülésének és a két tábla elegyes ülésének hivatalos Jegyzőkönyvét l. Jegyzőkönyv, V. k. 43. s köv. l.
October 5-én kerületi ülés. – Előlülők a voltak. – Az urbéri törvényczikkelyek iránt tett ujabbi végzéseknek hátra volt szerkeztetése megrostáltatott. – October 6-án vasárnapi szünet. – October 7-én országos ülés fog tartatni az urbéri tárgyban.
Bocsánatot kell kérnem hogy hirtelen el nem hárithatott véletlen akadály miatt, mult levelemnek külseje hibás, ettől pedig a fő RR üléseinek bérekesztését magában foglaló toldalék elmaradt. Mindent elkövetek hogy a hibát kipótoljam, s az akadályt elháritsam.*
Az előző, 82. szám lehúzása valóban rosszul sikerült, a szétküldött példányok homályosak, nehezen olvashatók; lehet, hogy ezt a számot már azok az ifjak készítették, akiket a Bécsből lehozatott segéd a litográfia kezelésére kitanított. Ez volt egyébként az utolsó sokszorosított szám: a jelen 83. szám már ismét kézírással készült, ekkor ugyanis folyamatban volt már az eljárás Kossuth elhallgattatására s ezért nem merte már a sokszorosító gépet használni. A szám még postára sem került; amikor október 7-én elkobozták a gépet. Ezekre a zavarokra céloz Kossuth a fenti sorokban.
