b) 1833 augusztus 23 Országos ülés. Tárgy: A papi tized praearendatioja a földesurat, vagy a jobbágyot illeti?
b)
1833 augusztus 23
Országos ülés.
Tárgy: A papi tized praearendatioja a földesurat, vagy a jobbágyot illeti?
1833 augusztus 23
Országos ülés.
Tárgy: A papi tized praearendatioja a földesurat, vagy a jobbágyot illeti?
Augustus 23-án XCI-ik orsz[ágos] ülés.
Gr. ANDRÁSSY a tegnapi végzés szerkeztetését annyiban kivánja módositatni, hogy ne csak a szemül, vagy szemül és szalmában történendő váltság, hanem az egyezésnek akár melly neme általánosan megemlitessék. – A PERSONALIS erre nézve ragaszkodik a tegnapi végzéshez. – CZINDERY úgy hiszi, tegnap inkább a dolog velejéről, mint a szerkeztetésről vala szó, arrol t. i. ha kénszeritő váltság állapitassék e meg, vagy a dolog szabad egyezésre bizassék. Ha igy marad a szerkeztetés, roszabb lesz a jobbágy állapotja mint eddig volt, mert pénzül, vagy más mód nem fog egyezhetni.* Nincs ugyan a régi törvénynek azon sanctiója mellé téve, hogy a ki nem szemül, vagy szalmában egyezik, rebellis legyen, de ha igy megy a törvénybe, még is szoritást jelent. MAJTHÉNYI hasonlóul vélekedett, mert tegnap is elesvén az 1/9 rész kivágásátol, egyenesen úgy jelentette ki magát, hogy a szerkeztetésre voxol, mivel az szabad alkut hagy fel, s igy az 1/9 rész kihasitását sem zárja ki. – BORCSICZKY ezt terhesbnek vélné a természetben adásnál, s csak abban egyez meg hogy a pénz váltság megemlitessék. – A PERSONALIS azzal nyugtat hogy az egyezés mivel szabados, meg is tartja szabad természetét. – A többség maradott a tegnapi végzés mellett.
„Egyezni ugyan is a kilenczedre nézve eddig szabadon és akár melly módon lehetett, ha tehát most... egyedül szemre és szalmára szoritjuk az egyezést, mind a jobbágy állapotját rosszabbá tesszük, mind a törvény czélját tekintve következetlenségbe esünk.” (Ua. 309. l.)
FEKETE: A papi dézmát szoros öszeköttetésben látván az uri kilenczeddel, mivel azt is töbnyire a földes urak praearendálják, kivánja ezen kérdést itt felvétetni. – A PERSONALIS azt a törvénykezési munkára tartozónak véli.*
A tized ügyében a jogügyi bizottság a polgári törvények 25. articulusában tett javaslatot.
MAJTHÉNYI (Bars): Igaz ugyan hogy az országos küldöttség nem itt vette fel a dézma kérdését, de azért ugy hiszem nem jövünk ellenkezésbe a systematicus rendszerrel, ha itt veszük fel. Többnyire a földes urak szedik azt jobbágyaiktol, és igy az úr s jobbágy közti viszonyra tartozik, természete sem különbözik a kilenczedétől, mind a kettő az ország védelmének fundusaúl szolgál. Ő tehát oda voxol, hogy a Praearendatio a földes uraktol el vétessék, s a jobbágyoknak adassék.
PERSONALIS: A tárgy velejére nézve a maga idejére hagyja észrevételeit, de azzal egyet nem ért: hogy a tized a kilenczeddel egyenlő természetü. Bár a praearendáló földes urak azt együt manipulálják is a kilenczeddel, de nem a jobbágyi kapcsolatbol ered az, törvényeink is nagy különbséget tesznek a kettő között, bár csak az 1563: 72. czikelyre emlékezzünk is, melly a dézma váltság iránt kötött szerződéseket örökösöknek rendeli,* vagy az 1609-ki törvényre tekintsünk, melly erre nézve, a kilenczedtől egészen különböző birót rendel.* A dézma kérdését tehát az arrol szólló temérdek tőrvények ösze vetése nélkül felvenni, s az egyházi rend, nemesség, és jobbágyság közt felforgó viszonyokat itt kiszemelve elintézni nem lehet.
A tárgyhoz közelebb áll az 1548: 61. tc. Ez ugyanis elrendeli, hogy a tizedet, ha bérösszege régtől fogva meg van állapítva, ezen az áron elsősorban a földesúrnak van joga bérbevenni.
Az 1609: 17. tc. a tizedek erőszakos elrablóinak bírájául az alispánt jelöli ki.
NOVÁK ellenben csak itt látja helyét a dézma kérdése felvételének, mert a Theres[ianum] urbariomban is van rólla rendelés*. – A PERSONALIS egy decimalis pert sem látott, mellynek keresetlevele az urbariomon lett volna épitve, ha nem épiteték az 1563-ki, 1609-ki s más, különösen pedig az 1647: 95. törvényen.* Maga a Ther[esianum] urbar[ium] is egyenest mondja hogy a dézma kérdése másuvá való.* – NOVÁK: És még is tesz iránta rendelést, a mennyiben úr, és jobbágy között foroghat fel. – ANDRÁSSY Azért hogy akkor rendszer nélkül dolgoztak, mi példájokat nem követhetjük. Itt az urbariomban dolgozunk, s itt csak két személy fordul elő: úr és jobbágy.
Az 5. pont 5. §-a tiltja az 1481: 1. tc. ellenére való tizedszedést. (Pauly i. m. 364. l.)
Megerősítve előbbi törvénycikkeket is, a tized szedését és bérlését részletesen szabályozza.
Quaestio decimarum... ad regulationem non pertineat. (Pauly i. h.)
BÖTHY: Ha ez igy lenne, magam is másuvá tartozónak itélném a dézmát, de nem úgy van, mert ha visza tekintünk a legelőre, a fajzásra, látjuk hogy nemcsak a jobbágyokrol hanem papokrol, belső személyekről s a t. is rendelkeztünk,* rendelkeztünk pedig azért, mivel különben ezen teher a jobbágyra háramlandónak mondatott, – hát valjon a dézma nem a jobbágy terhe é s pedig legsúlyosabb terhe, kivált megyémben, hol a töbnyire protestans lakosok más vallásu papnak adóznak, kinek munkásságára, lelki idvességökre nézve szükségök nincs. Békást egy vonat választja el Bihartol, s ment a dézmátol, Bihar századak óta nyög alatta.
A törvényjavaslat III. cikke. 3. és 4. §-ában.
CSAPÓ: A dézma kérdését, t. i. mennyire helyes az, kit és minő mértékben illet, a maga hellyére halasztani lehet is, kell is, de itt mind a mellett is ki kell jelenteni, hogy a praearendatio jusa a jobbágynak adatik, – ez a dézmának törvényes kérdéseibe teljeséggel nem vág, s a jobbágyi kapcsolatra tartozik.
OCSKAY: Szintén meg van győződve, hogy a földes uri praearendatio egyenesen a jobbágyi viszonybol ered, s úgy ösze van kötve az urbamiommal, mint a test a lélekkel. Ha van alkotmányunkban mocsok, szégyen, gyalázat, bizonyosan az: hogy az egyházi rend csekély haszonbérért kiadja a dézmát, a földes úr pedig ezen adózásnak, melly neki nem tulajdona, szigorú megvételével égbekiáltólag nyomja a szegény népet. Akár hol vette eredetét a dézma, de az bizonnyal Moses alatt sem volt igy. Hogy kit illet a dézma arrol itt szó nincs, de a praearendatiót másut felvenni lehetetlen.
MAJTHÉNYI (Bars): Csak azért halasszuk el a kérdést másuvá, mivel az országos küldötség azt a Juridicumba tette? hátha talán inkább a Banderiáléba vagy Eclesiasticumba tartozik. Történjék hogy a diaeta valamelly váratlan eset miatt mindent el ne végezhessen, úgy hiszem még is az urbariomot törvénybe tesszük, – s mi haszon volt a kilenczed megváltásárol rendelkezni, ha a vele együtt szedni szokott tized megváltásárol nem rendelkezünk. A mint a kilenczed a földes úrnak tulajdona, úgy a tized a papság tulajdona, s az is fog maradni, nem is akarok arrol itt szóllani, hanem csak a praearendatiót akarom a jobbágynak megengedni. – Bis dat qui cito dat – ennél pedig hasznosabbbat a jobbágynak nem adhatunk.
BERNÁTH: Azt hiszi sem a commassatio, sem a segregatio nem lehet sikeres, ha a dézma mérséklett örökös szerződésekre által nem változik. Bár mit mondjunk is in juridico a decimalis perről, az csak ugyan igaz, hogy a jobbágyi birtokbol adatik, s igy nem is lehet iránta másutt szó mint itt, hol a jobbágyi birtok haszon vételéről rendelkezünk. Nem visgálja minő igazságon alapúl a dézma, s Lajos királynál vagy Mósesnél vette e eredetét, talán feljebb nem is lehetne menni a Bibliánál, hol nyoma van hogy a dézma osztályon alapúl, Jákob fiainál, ott is 12-nek kellett volna osztozni egyenlőre, egy közülük azonban 10-ed részt kapott, – minő igazsággal, nem vitatja. Azt azonban meg valja hogy az Unghi jobbágynak különösen az esik nehezen, hogy olyannak fizeti a dézmát a kit soha nem is lát, t. i. az egri káptalannak, mellyek tagjai, hacsak vagy egy közülök mulatságbol nem utaz keresztül a megyén, a legtávolabb munkásággal sem hatnak az unghi népre.
BORSICZKY: Igy különbözteti a kérdést: meg kell e hagyni a dézmát, s kit illet az? – ez a juridicumra tartozik. – Az urat vagy a jobbágyot illeti e a praearendatio jusa? ez ide tartozik. – Ő meg van győzödve, hogy midőn az egyházi rend a dézmát itt-ott nagyon csekély summáért haszonbérbe adta, nem az volt czélja hogy a földes úrnak szaporitsa jövedelmét, hanem az hogy a szegény adózó népen könnyitsen.
PÁZMÁNDY: Legalább azt kivánná elhatároztatni, hogy a juridicumban fog a kérdés felvétetni, különben majd megint vetélkedés lesz felette, ha nem kell e a Banderiáléra utasitani. – Gr. ANDRÁSSY jelenti, hogy az ő utasitása ezen kérdést, a nemesi felkelés tárgyában kivánja felvétetni.
E szerint tehát a Pázmándy inditványa határozásba ment hogy t. i. a dézma kérdése, a törvénykezési munkában fog fel vétettni.
NAGY PÁL Nem tudja hogy lesz már ezen határozás, s nyujt e reánézve a naplókönyv elegendő biztoságot, mert valóban a Bunderialera utasitani, annyit tenne mint ad Graecas Calendas utasitani. Ő egyébiránt soká tünődött hogy hová voxoljon, mert Nitrával egyet ért hogy égbe kiáltó szégyen, és gyalázat, hogy a földes úr, miután mindent meg vett a jobbágyon a mit magára nézve meg vehetett, még végtére azt is magának tulajdonitsa, mit a Pap irgalmasságbol elengedett. Nem is tart egyet a Barsi követtel, a ki azt mondá, hogy az egyházi rendnek oly tulajdona a tized, hogy arrol a Status nem is rendelkezhet, – ő ellenkezőt hiszen, – s ez uttal csak azért áll reá, hogy a kérdés fel vétele a juridicumba biztosithassék, mivel itt a kilenczedet igen rosz karban látja lenni s fél, hogy a dézma is, ha itt vétetnék fel, hasonló rosz karba kerülne, reménysége van pedig, hogy a juridicumban majd jobban üt ki.
MAJTHÉNYI Én azt mondottam: oly tulajdona a tized a papságnak mint a kilenczed a földes úrnak, s miután tegnap úgy nyilatkoztam, hogy a kilenczedről rendelkezhet a törvényhozás, cansequentia in forma hogy a tizedről is rendelkezhet. Nem mondottam tehát azt mit a Sopronyi követ rám fogott.
NAGY: Szórol szóra azt méltóztatott mondani, hogy a tized a papság tulajdona, s az is fog maradni. Én pedig azt mondom, hogy a papság tulajdona, az igaz, de az fog e maradni? sub judice lis est.
*
Mult levelünkben az Augustus 30-ki, és 31-ki végzések felől hely hijánya miatt csak annyit irhaték, hogy többnyire a szerkeztetés meg állott.* Ezt most ekép világositom: a IV-ik t. cz. 6-ik §-a, melly a szolgálatokrol, vagyis uri munkákrol szóll, egyébiránt egészen meg állott, azon egy észrevétellel hogy a kibérlés esetére nézve nem, a kerületi szerkeztetés, mely a jobbágyoknak ezen esetben szabadságot adott hogy napi munkáikat 10–20 xrjával megválthassák, – hanem az országos szerkeztetés, melly e helyett a jobbágyoknak elsőséget ad a kibérlésre, állapitatott meg. – A 7-ik § a hosszú fuvar el törlése, s helyette két marhás napi szolgálat megállapitása, és a 8-ik §. a fajzásbol járó szolgálatok iránt a kerületi szerkeztetés szerint határozásba ment.
V. ö. 82. l.
Sepbember 1-ő napján ünnep. – Septemb. 2-án az országos szerkeztetésnek, az urbarialis vadászat 3 napi szolgálatjárol szólló 9-ik §-a, ezen szolgálat eltörlésével, valamint a kerületi ülésben úgy itt is kihagyatván, – a mester emberekről s kalmárakrol szólló 10-ik (már 9-ik) pedig a müvészekre is kiterjesztetvén hogy uri munkájokat pénzül az országos szerkeztetés szerint meg válthassák, elhatároztatott.*” – September 3-án a községi földekről szolló 10-ik §. egészen – a supererogatumok eltörléséről a kerületek által szerkeztetett 11-ik §. a sanctiót magában foglaló toldalékkal egyetemben, nem különben a zsellérekről szólló 12-ik §-us is a dolog érdemét nem változtató csekély szóbeli változtatással a kerületi szerkeztetés szerint állapitatott meg. – September 4-én pedig az urbéri kötésekről szólló V-ik t. cz.-nek a kerületek által (mint annak idejében megiránk)* nevezetesen megváltoztatott 1-ő és 2-ik §-usa a jobbágyi adózásoktoli örökös mentség megszerezhetésének engedelmével a kerületi szerkeztetés szerint délesti 4 óráig terjedett hányogatás után megállott.*
Olv. részletesebben a 76. számban.
V. ö. Országgyűlési Tudósítások, I. k. 335. s köv. l.
A szept. 3. és 4-i tanácskozásokról olv. részletesebben a 77. számban.
[Krassó vármegye rendei Jakabfy Kristóf úr helyett, aki tisztéről önként lemondott, országgyűlési követjekül Petrovics Tivadar tiszteletbeli főszolgabirót választák.]*
E sorok csak a sokszorosított példányokban vannak meg, Kossuth fogalmazványából hiányoznak.
