c) 1833 december 10 Kerületi ülés. Tárgy: [I.] A Juridicum I. tc. 9. §-a: A praedialisták, nemesek a kamarai uradalmak törvényszé…
c)
1833 december 10
Kerületi ülés.
Tárgy: [I.] A Juridicum I. tc. 9. §-a: A praedialisták, nemesek a kamarai uradalmak törvényszékei előtt, jobbágyot nem lehet más megyébe úriszék elé idézni. [II.] A Juridicum II. tc.: a városok törvényszékei. Vita a városok szavazati jogáról.
1833 december 10
Kerületi ülés.
Tárgy: [I.] A Juridicum I. tc. 9. §-a: A praedialisták, nemesek a kamarai uradalmak törvényszékei előtt, jobbágyot nem lehet más megyébe úriszék elé idézni. [II.] A Juridicum II. tc.: a városok törvényszékei. Vita a városok szavazati jogáról.
[I.] December 10-én a voltak előlülése alatt tartatott kerületi ülésben felolvastatván 9-ik vagy utolsó §-a az 1-ő cziknek a birói székek elrendeléséről.* PATAY azt akará, hogy mivel megyéjében a Jászai uradalmi perek* soha sem kerültek törvényszék elébe felyebb vitel utján, tétesssék ki a törvénybe, hogy ezentul az megtörténjék. BENCSIK erre azt felelé: hogy ezen kivánságnak a 6-ik §-ban már elég tétetett.
Mivel a zágrábi püspök és káptalan udvarbírói széke úrbéri tekintetben nem különbözik más úriszékektől, az ezek szervezetéről és a fellebbezés módjáról hozott határozatok reá is érvényesek, a törvény ellenében semmi kiváltságnak vagy kivételnek helye nem lévén. (Proiectum de coord. 8. l.)
A jászói premontrei prépostság úrbéri perei.
HERTELENDY: Megyémben vannak praedialisták, kik a Zágrábi püspökséghez tartoznak,* s annak úriszék én szoktak itéltetni. Miután pedig már régen fel van az az elv állitva, hogy senki a maga ügyében biró nem lehet, nyilván mondassék ki, hogy a püspök ezen praedialistáknak birájok ne lehessen, mert az igazságot a nép minden osztályára ki kell terjeszteni a tör[ény]hozónak. A praedialisták nemesi kiváltságokhoz hasonlókal birván, ugyanazért sem személyeikben, sem jószágaikban nem tartozhatnak egyébiránt is az uriszék alá, ezen szegény nemeseket tehát pártfogásban ajánlja.
Torontál megyében kárpótlásképen jutott a zágrábi püspök és káptalan kincstári birtokokhoz, amelyek kezelésére zágrábmegyei praedialistákat rendeltek ki. Így bírta a zágrábi püspök Billjét mezővárost, Perjámos, Sándorháza és Kisjécsa falvakat, a zágrábi nagyprépost Tógyér falut, a káptalan pedig Szentistván mezővárost.
BUSÁN: Ha ugy tekintetnek ezen praedialisták mint jobbágyok, akor az ország köz törvényeinek rendelései alá esnek, s ha a káptalan, mellynek uradalmában vannak, indit ellenök pert, maga magának birája nem lehet. Ha pedig magok közt perlekednek, minthogy nem nemtelenek, pereik az uriszékre nem tartózhatnak, hanem magok törvényszékére. Két szék szükséges tehát nékik, a püspöki, és a praedialisi, a püspöki itéljen oly ügyekben, mellyek osztást, vagy örökösödést tárgyaznak, minthogy jószágaik tulajdonsága a püspökségé, minden másban pedig itéljen önnön birói székök, s a felyebbvitel téttessék a Banalis táblára.
SZALOPEK: Ezen praedialisták, és a Zágrábi püspök közti viszony két tekintetben jön elő: a Zágrábi püspök ugyanis egy részről collator, ki a praedialis jószágokat adományosan osztja; s ezen tekintetben legyen néki törvényhatósága, s valamint nemesekre nézve a kir. fiscus tartja fen a Korona jogait, ugy legyen fiscusa a Zágrábi Püspökségnek is, ki az adományozásal járó igazakat fentartja. De itt főképpen csak mint f[öldes] urrol lehet a Zágrábi püspökről szó; minthogy azomban ezen viszonyok homályban, és zavarban vannak, kiküldötséget kellene rendelni, melly azokat kivilágositaná, s a praedialistákról egy külön cziket dolgozna ki.
SISKOVITS: Azt kellene elhatározni, f[öldes] ur e a Zágrábi püspök ezen praedialistákra nézve, vagy adományozó, ennek eldöntése pedig nem ide tartozván, az inditványt sem idevalónak véli. ASZTALOS: Itt csak ugy jön elő, mint f[öldes] Ur, az inditványt tehát helyén találja, azomban arra is rááll, hogy uj czik szerkesztessék a praedialistákra nézve. DUBRAVITZKY: Egész munkálatba nincs szó a praedialistákrol, holott több megyékben is vannak olyanok, gondoskodni kell tehát az elrendeltetésökről is, ha a küldötség kifejezi a viszonyokat, akor majd elválik az is, mily tekintetben vétessenek mind a Hor[vát]országi, mind a magyar praedialiaták. CSÁSZÁR is ily véleményben volt, azt adván hozzá, hogy a kiküldötségben oly tagok rendeltessenek, kiknek megyéjekben hasonlóul vannak praedialisták, hogy igy ezen néposztályról rendszeres tör[vény]szék alkottassék.
Ezen inditvány elfogadtatván, ily értelemben küldettek a mostani kerületi előlülőkel (Gr. De la Motte és Farkas) a Pozsonyi, Horvátországi, Komáromi, Esztergomi, Győri, Torontáli, Soproni, Nyitrai, Barsi, Temesi, Nógrádi, Honti és Veszprémi követek, s az illető káptalanbelik. – Egy más inditványt tőn
PALÓCZY: Borsod v[árme]gyében a Cameralis uradalmakban, mint már mászor is emlitém,* az a visszaélés divatoz, hogy ha a Kamara valami szerződésre lép uradalom vagy uradalombeli nemessel, egyik feltétele a szerződésnek az, hogy a nemes ember vesse alá magát az uradalmi törvényszéknek, s onnan ha perét elveszti, azt felyebb ne vihesse csak egyedül a Kamarához, oda is külön folyamodás mellett: kérdezi már most, lehetend e kijátszani a törvényt? határoztassék ezekre nézve az, mi a 2-ik §-ban a számadásbeli ügyekre nézve határoztatott. Második visszaélés az: hogy a f[öldes] ur más megyében tartván uriszéket, jobbágyait oda szokta idézni, sz[olga]biró pedig csak azon megyéből van jelen, mellyben az uriszék tartatik, ki a más megyebeli parasztnak viszonyait, s körülményeit nem is ösmeri, kivánságuk tehát küldőimnek az, hogy azon esetben az illető sz[olga]biró a jobbágy megyéjéből mindég jelen legyen. DE LA MOTTE: A számadó tiszteket nem lehet egy cathegoriába tenni a haszonbérlővel. Ha ennek a Kamarával kötött szerződésse nem áll, egy olyan szerződés sem álhatna, mellyben a törvényes orvoslásokról lemondatik BENICZKY is ezt hivé, ugymond, szabad önként szerinti szerződés s ha tul megy a kamara szerződésbeli kötésein, keresse a haszonbérlő tartozatlan fizetés utján. B. PRÉNYI ugyan csak ugy vélekedik, mert ki nyereség vágybol ily szerződésre áll, viselje az önkényt felvett terhet; az ily szerződés megtiltásával magoknak a haszonbérlőknek tennénk kárt, elzárván kereseti utjokat.
V. ö. e kötet 379. l.
SISKOVITS: Váltó törvényszéket kivánunk; s akor ily forma szerződések nem lesznek ujságok. Minek vágnók tehát ennek megtiltásával magunk előtt az utat be? hiszen már mást is törvényesen alá vetjük magunkat külföldi törvényszéknek is, annyival inkább hazai hatóságnak, mint a Kamara, de második inditványát Borsodnak igenis pártolja, hogy nem csak egy v[árme]gyéből legyen jelen a sz[olga]biró az uriszéken, ha oda több megyebeli jobbágyok idéztetnek. Ez eddig is szokásban volt, külömben hogyan vitetett az appellált per az illető másik megye törvényszékére?
ASZTALOS: Igaz, hogy contractus contrahentibus legem ponit, de a Borsodi inditványban nem ugy áll a dolog, három felyebb viteli törvényszéket rendelünk, ez jótéteménye a törvénynek, hogy a végrehajtás előtt visgálja át a biróság, s egyes személy lemondhat róla. De Borsod azt mondja, még birtokon belől sem appellálhat a haszonbérlő, itt a sérelem, melly orvoslandó! DUBRAVITZKY: Ha másutt hozandja a Borsod inditványát elő, t. i. azon kérdés alatt, valyon oly birónak, mint a Kamara, vetheti e magát alája valaki? Azt fogom mondani, hogy nem; de most az inditvány ide nem tartozik, hanem oda, hol a compromissumról leend szó. A másik inditványra nézve világosan ki kell jelenteni, hogy a jobbágy más megyében éppen ne idéztethessék uri székre.
FEKETE: Az oly szerződésbe mint Borsod emlit, bizontalan kimenetelre kötelezi magát a haszonbérlő, az pedig nem áll. Más a compromissum, mert ott már kész a per, és tudom miből áll, de az amolyan szerződésben hogy kötelezhetem magamat arra, amit nem is tudok miből fog állani, nem tudván, milyen per fog keletkezni; ha ezt az inditványt nem pártoljuk, magunkal fogunk ellenkezni, mert már elvégeztük, hogy senki maga ügyében biró ne legyen; s itt a Kamarát még is annak hagyuk. – A töbség nem fogadta el a Borsodi első inditványt, a 2-ik szavazásra eresztetett azon kérdés alatt: lehet e uriszéket a jobbágyra nézve más megyében tartani, s noha DEÁK átalában bajosnak tartotta, hogy néha csekély birtokért, melly talán még szomszédban is fekszik, helyben tartassék uriszék, s a tárgyat jobban kifejtetni kivánta; CZINDERY pedig azt jegyzé meg, hogy sokszor terjedt lévén az uradalom, ugyanazon megyében is messze kelvén mennie az uriszékre a jobbágynak, mászor meg a szomszéd megyebeli uriszék közelebb eshetik a jobbágyhoz. A töbség szavazata tagadólag dönti el a kérdést.*
A határozat értelmében a 8. §. ezzel a mondattal bővült: „Egyszersmind az eránt is általányos óvás tétetik, hogy a perlekedők az illető megye kebelén kivül tartandó uriszékek eleibe ne rendeltethessenek”. (Iratok, II. k. 329. l.)
[II.] E szerint elvégeztetvén az első czikely, a szerkesztetésre PALÓCZY kéretett meg, s a 2-ik czikre mentek átal, melly a sz. kir. városok elrendléséről szóll.* Mielőtt ez vitatásba jött volna, ékesen szóllott:
Proiectum de coord. 10. l.
POSFAY: Utasitásom következésében mielőtt a sz. kir. városokra mennénk átal, kéntelen vagyok felszóllalni. Nem halmozok törvényeket a sz. kir. városok mint 4-ik status jogainak mutogatására, mert azokat a karok nálamnál is jobban ösmerik. Nyilvánosak, világosak azok, hanem a divatozó szokás szerint engedtetik nekünk befolyás. Miből áll tulajdonképen ezen befolyás, de a mennyiben tudom törvénytelen lévén, nem egyébb önkénynél, (zugás) minél inkább távozik a törvénytől, annál erőszakosbb, annál jobban közelit a despotismushoz. Alkotványos országban a törvények megtartása egyedül a garantia, szórul szóra kell azoknak megtartaniok, vagy ha nem tetszenek, másokkal felváltatniok, de mig állanak sérthetlenek, s ha ezen elvek a karok jusaira nézve állanak, bizonyosan mireánk városokra nézvén is kell állaniok. De a Rk minden többi Rendeknek, sőt Ő Felségének is befolyása nélkül magyarázzák a törvényeket, s oly statusnak, melly csak a mult században nyert itt helyet és szavazatot,* még pedig a sz. kir. városok érette szavazásával, elsőbséget tulajdonitanak, és sajnosan tapasztalhatni, hogy a sark törvények ellenére annak utánna teszik a városokat, s nekünk egész statusnak csak egy curialis votumot engednek, ezen erőltetett nyomás kéntelen minden lelkes városi követeket felszóllitni. S most tehát midőn városokról tétetendik rendelkezés, kérelemmel járulnak elő, ne szoritsanak a Kk és Rk ugy ki bennünket, és ne tartsanak oly gyám alatt, hogy mintegy 50 városokból csak nem 70 lévén, egy votummal birjunk. Én utasitásom szerint kéntelen vagyok ezen bánásmódnak ellene mondani, küldőim pedig mindent készek elkövetni jusaik védelmezésére, (zaj) mellyet a törvény nékiek megenged. (Ah! zaj.) G. LA MOTTE: sokszor hallattuk már e panaszt, de magok tudják a városi követ urak, hogy per excerpta most már erről tenni nem lehet, hanem a rendszer folytában, addig el nem távozhatni a rendszer szokástól, (tetszés) azomban a városok ügye forogván fel, erre bizonyosan tekintet lesz és ezzel elégedjenek meg most.
A jász-kun és hajdú kerületek csak az 1790-i országgyűlésen nyertek helyet és szavazati jogot. (Az országgyűlés Iratai (Acta) 154. s köv. l.)
HAVAS: Sokszor előhozott igazságos panaszinkról, ugyan annyiszor az a felelet adatott, de kérdés, megelégedhetünk e ezzel? és ellenkezésemet csak a kerületekre szoritom, az ezekben fenálló igazságtalan, és törvénytelen szokás már csak azon tekinbetből is felgerjeszthete bennünket, hogy másszor nem ugy bántak velünk, s ha a bánásmód változott, nem lehet azt mondani a városoknak, várjatok! Most a kerületi eldöntések oly erősek, hogy országos ülésben ellenök sem szólhatni, mert ott minden az egy maradjon szóval végeztetik, ha a kerületben tsak tanácskozás történnék, nem pedig szavazás, mint mászor; s kihalgattatnánk, panaszunk nem lenne oly alapos. De a szavazáskor mint sereg hajtók legutoljára egy votumra szóllitanak fel minnyájan együtt, s a sem fogna érni semmit ha adnók is, mikor a H[orvát]országé is érték nélkül van, (zaj) hasznos e igy kizáratnunk? erről sokat lehetne mondani, de legjobb keveset. Csak az az egy tekintet, concordia res parvae crescunt s a t., elég a mi kizáratásunk kárhoztatására; s ha ezen tekintetből a 3-ik és 4-ik rend nem egyezik egymásal, annak bizonyosan nincs boldogitó következése. Hát a politicája valja ezen kiszoritást? Tudjuk a politicának egy fő elvét, divide et vinces, valóban kik közülünk ily szakadást kivánnak, szerfelett hibáznak politicai tekintetből. Én Pozson városa követével egyetértvén, nyilván kijelentem, hogy ha ezután is oly csekély befolyás engedtetik mint eddig, inkább nem is szóllok, mert puszta hangokat ereszteni nem akarok.
VÁGHY: Én a diaeta elrendelésében nem szóllok, azt megelőzni nem akarom, hanem csak a mostani szokásról. Töbször is voltam már országgyülésen, s hivatkozom azokra, kik jelen voltak hogy ezen szokás soha sem divatozott. A kerületekben tanácskozás történt, nem szavazás, s ebből most magunknak kellett magunkat kirekeszteni, mert csak öszvesen jövén tekintetbe. Csak azokhoz szóllok, kik liberalisok, az az igazságosok, itéljék meg, igazság e mindent magoknak tulajdonitani? a régi törvény szerint nem illett e szavazás bennünket? s van e különbség a Status közt a szavazásban? pedig azokat a törvényeket kivánják a Kk és Rk meg tartani. Hozzánk is hat már kivülről a kérdés, az ó, s uj, a nemes, és nem nemes, a kormány, és alattvalói közt, de a bölcsek és jók mindenütt elintézik ezt kivül, szükséges tehát nálunk is. Egy rend, ha nagy felelőségel bir, csak maga javára hoz törvényt, és nálunk már is sok hozatott olyan, melly tán nem egészen a haza javát eszközli, mióta mi városok be nem folyunk. Az egyik státusnak akadályozni kell azt, mit másik magára akar szabni, a városnak a v[árme]gyét, és viszont, mert csak igy egyezhetni egyedül a közjóban. Én csak azt kérem, hogy szokás nem lévén, olyanok után szóllitatunk fel, kik hozzánk folyamodtak 40 év előtt, és votumunk következésében jutottak ide. Ha egyenkint fel nem szóllitatunk inkább ne is szóllitassunk fel. Nekem a kihalgattatásunkról nincs panaszom, és hogy rendén kihalgattatunk, azt igen köszönöm; csak a szavazásra nézve kérem, tessék azt valami módon kikerülni, s legyen inkább csak tanácskozás a kerület, mint ezelőtt volt. – KRITSKE igy szóllott még, minden városnak külön szavazatot kérvén, azt állitván, hogy a v[árme]gyékel egyenlő ülés és szavazat illeti azokat; Temes v[árme]gyének inarticulálására a városok is szavaztak,* s oly annak, mi az ő szavazatuk által nyerhete egy részben szavazatot, több joga nem lehete. Valamint a városok ülése valóságos, mivel valóban ülnek, ugy szavazásuk is telyes legyen. De a rendszeres határozatig a divatozó szokás fentartása végeztetett.
A Temes, Torontál és Krassó megye becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés 1790 nov. 27-i ülésében fogadta el. (Az 1790/91-i országgyűlés Jegyzései, 264. l., Iratai (Acta) 329. l.)
Ezután a 2-ik cz[ikkely] vétetvén fel, anak 1. 2. 3. §-ai elvégeztettek, s a határozatok ezek levének: az 1-ső a Sz. Kir. városi előljárók, a mellett, hogy tör[vény] tudók, ezután városi birtokosok is legyenek, a 2-ik, 3-ik § szavazás alá következik, s eddig haladtak Decem[ber] 4. bezárólag. Többit, az igen érdekes vitatásokat következő levelemben. A fő H[erceg] Nádor Bécsből még meg nem érkezett.
