b) 1833 január 9 Kerületi ülés. Tárgy: Az előzetes sérelmek vitájának folytatása.
b)
1833 január 9
Kerületi ülés.
Tárgy: Az előzetes sérelmek vitájának folytatása.
1833 január 9
Kerületi ülés.
Tárgy: Az előzetes sérelmek vitájának folytatása.
Januarius 9-én 13-ik Kerületi Ülés.
Praesidium a vóltak.
BEZERÉDY javallatba hozá, hogy az Insurrectio el rendelése az előleges sérelmek sorába iktattassék, – DUBRAVITZKY a kihagyásnak okául azt veti hogy ez a rendszeres munkákban ex asse elő vétetik.
GITZY, MÁRTZIBÁNYI a tárgyat sokkal fontosabbnak tartá, mint sem hogy azt per excerpta melleslegesen fel venni káros ne lenne. Sokan tsak azt kivánták meg emliteni hogy ez eránt a Rendek még a jelen ország gyülése alatt kivánnak törvényt hozni, de TISZA ezt sem látja hellyesnek, mert igy hallgatolag elesmervén, hogy nem minden operatumokra nézve kivánunk ezen ország gyülésen törvényt alkotni, – a javallatt el nem fogadtatott.
BEZERÉDY ujjitá tegnapi második javallatát, hogy a Királyi Udvar hazánkban lakjék, az inditvány velejére nézve ellenzés nem vala, hanem a felterjesztés módjára nézve különbözének a vélemények.
LA MOTTE azt tartá hogy az előleges nem sérelmek, hanem kivánságok közt van hellye, a több okok közt azt is fel hozá, kivánatos vólna hogy a külföldi követek itt mulatása potolná azon pénz hijjányt, mellyet Eszterházy, Zitsy és mások külföldi lakások által okoznak. Némellyek a praeferentiálék sorába tétetni kivánták mert a mint
SISKOVITS mondá, ha sérelem, már ugy 300 esztendős s a mint
MÁRTZIBÁNYI emlité, annyival nagyobb, mivel [1]825-be törvény van eránta hozva* de ez sem tellyesittetik.
Ilyen tárgyú rendelkezés nincs az 1827. évi törvényben. Nem sorolja fel a 3. tc. sem a király Magyarországon lakásáról szóló 1791. évi 9. tc.-t.
PALOTZY azt mondá, magyar országé a leg szebb korona a királyunk fején egyesitett korona koszorúba, vólt egy hatalmas király kinek birodalmát az Adriai és Balticum tenger karolták, s bár a fényes Lengyel korona is diszlett homlokán még is Budán, Visegrádon, sőt Diosgyőrön is kedvtelve lakozott, a többség külön fel irásra voxolt s midőn a praesidium ezen állapodást kijelentené,
HERTELENDY azt adá hozzá hogy az el rendelt fel irás a praeferentiálékkal egyetemben terjesztessék fel. Ez el fogadtatott. Ezután szóllamlott fel az ékes beszédü
BŐTHY a Lélek esméret szabadságának ügyében azon beszédjével, mellyet a rekesztménybe egész mi vóltában közlök.
BORSITZKY ex praesidio köz kötelességnek nyilatkoztatá az 1791: 26-ik tzikkely tellyesitését eszközleni, mivel a lélek esméret kényszeritése mindennél sérelmesebb s az elő terjesztett ügyre tartozó sérelmeknek systematizált összveszedésére küldöttséget gondolt nevezni, de
MÁRTZIBÁNYI idő előttinek vélé a küldöttség nevezését minek előtte a protestansok részéről panaszlott sérelmek in specifico fel olvastatnának – azomban
PÉCHY figyelmezteté hogy az elő terjesztés nem ugy tétetett mint a protestánsok sérelme, hanem ugy mint Bihar Vár[me]gye gravámenje.
BENYOVSZKY azt tartá, minden megyének van jussa graváment elő terjeszteni s a Rek kötelesek azt el fogadni.
BŐTHY sajnálá hogy a Trentsini 2-ik követ nem azon szempontból vette fel a dolgot, mellyből elő terjeszté, ő nem religiozum sérelmét, hanem egy fundamentalis törvény meg sértését adá a RR. eleibe, ha kivántatik a sérelem eggyes datumait is el számlálni kész.
MAJTHÉNYI (Bars) meg van győződve, Bihar nem panaszolkodna, ha oka nem vólna, de ha nem vólna is, Committensei meg hagyták, jelentse ki minden erővel hogy az 1791-iki törvényel sintsenek meg elégedve, mert a protestans polgári társainknak nem adja meg azon szabadságot, mellyet a század lelke s az ohajtott egyesités kiván, azon törvénynek tehát szélesebb ki terjesztését ex asse praeferenter fel vétetni s küldöttséget neveztetni kiván, ugy hogy annak (a honthi MAJTHÉNYI szerént) nem tsak Bihar, de más akár melly megye is sérelmeit, sőt a Barsi MAJTHÉNYI szerént postulumait is be nyujthassa. A küldöttség kineveztetett, hogy praeferenter dólgozzék, tagjai ezek:
A Clerusbol Sághy Kanonok, Kritsfalusi Praepost, a Követi Karbol Radvánszky, Balogh, Nyitzky János, Somsits, Szallopek, Bene, Császár, B. Prényi, Palótzy, Szirmay v[ár]megyebéli, Pely Hajdu városi, Lipovnyi és Komlósy kir. városi követek. Ezután a praeses jelenté hogy a Nádor a követek ülés Rendjének helyesebb el szerkeztetése véget egy ujjabb tervet közöl, melly azon épül hogy a követek 4 asztalnál üljenek; ez eggyes akarattal, kivált Benyovszkynak azon emlékeztetésére, hogy a keskeny szálába 4 asztalt javallani tsak azon tzélból lehet hogy az Auditorium ki szoritassék s ez által a nyilvánosság még szükebb határok közzé szorittassék; – elvettetett.
VÁGHY azon kérelmet tevé hogy mivel a jelen nem lévők oly külön statusi testet nem formálnak, mint a Királyi Városok, ezeknek amazok előtt kér ülést rendeltetni.
B. SENNYEI, VÉTSEY és FISCHER követje* azt felelé hogy a törvény hozási gyakorlás principiumát, mint a Diaeta coordinatiójának idejére tartozót semmiképen sem kivánván praeoccupálni, a dolognak mostani törvényes fekvésébe ellene mond azon tagadásnak, hogy a regalisták Statust nem tesznek, mert személlyes üléssel birnak s ha meg nem jelennek, jussok van a képviselők Táblájához követet küldeni; a Statusok közt parificatiot tenni nem akar, külömben tudna a jelen nem levő Magnások közt oly neveket nevezni, kik mindég erőssebb oszlopai vóltak a Hazának, mint a kereskedési folyamnak félre fordultával napról napra allyasodó, némelly nem is független városok. Egyébb aránt az 1608-iki 1. Czikkely a jelen nem lévők követjeinek elsőbbséget ád,* ezen törvénynek a szokása ellenére sints, mert a Városi követekkel nem ülnek egy asztalnál és igy nem is hátrább ezeknél, a Comitialis küldöttségekbe pedig a diaetalis praesesek által mindég elébb neveztetnek.
Kossuth.
Az 1608. évi koronázás utáni 1. tc. 9. §-a a megyei és káptalani követek után jelöli ki a távollévők képviselőinek helyét.
VÁGHYnak kérelme félre tétetett.
Az Ülések rendjére* nézve SZINYEY kérelmére (ki másnap a nemzeti eggyik leg főbb Jusnak, a Szabad Sajtó jussának ügyébe a kormány bitorlott usurpatioja ellen Borsitzky, Pronay, a mérész Benyovszky, Pázmándy, Péchy, az eléggé nem magasztalható Bernáth, B. Perényi sőt egy szóval az egész követi karnak a szabad Albion szabad parlamentjét is diszesithető ki mondhatatlan moralis fel emelkedéssel, s tellyes nemzeti méltósággal ki tündöklött társaságába magát egy rettenthetetlen hősnek bizonyitá) uj állapodás történt.*
V. ö. A bővebb Jegyzőkönyv töredékében:
Borsiczky mint Előlülő jelenti, hogy a minap ideiglenesen elhatározott ülésre nézve, a Nádor még egy negyedik tervet készitetett, s azt a Personalis közli a RR. – ez röviden abbol ál, hogy a megyék követjei kerületenként külön asztalnál és igy 4 asztalnál üljenek, – ő ezt el nem fogadhatónak véli 1-ör azért mert ugy is kevés üres hely van a terembe hát ha még 4 asztal téteknék bé, az auditorium tsak nem egészlen a kályhához szoritatnék. 2-or mivel az asztaloknak oly igen keskenyeknek kellene lenni, hogy a követek még tsak az Operatumokat sem tehetnék le magok elébe, azért ugy véli, az előbbi határozás mellet kellene maradni.
Benyovszky hasonló értelemben van, a 4 asztalnak nem más a czélja minthogy az auditorium egészlen ki szoritassék.
Siskovits inkáb nem kiván Ország gyülését mint sem hogy az egész nyilvánossággal ne tartassék.
Szinyey minap nem lehetvén jelen, minthogy ugy értette hogy a Sárosi követek helyeikről a 3-ik asztalhoz mozditattak, jelenti, hogy ő ülési helyét küldői tulajdonjának tekinti s azért azzal nem dispensálhat. Nem az vólt a czél, hogy az üléseikkel megelégedett követek háborgattassanak, s rosszabb ülést kapjanak. Ő ezek között van, mert régi ülésén az Előlülőhöz is közel esik, s az egész gyülekezetet is egy tekintettel átláthatja. Az ujolag ki mutatott helyen pedig valamint minden Tiszai követek is háttal lenne fordulva a gyülekezet felé. Azért is ugy kivánja a minapi határozást módositatni, hogy tsak azok menjenek által a 3-ik asztalhoz, a kik üléseikkel elégedve nintsenek, s által menniök tetszik.
Bezerédy ezen javallatot örömest el fogadja. – Marczibányi támogatja.
Hertelendy nem gondolja hogy a követek ülései, a megyék tulajdonai lennének mert hát valjon vólt e kiszabott ülő helyök a Rákos mezején?
Vághy : A jelennemlévő mágnások követjei a királyi városokkal egy tekintetbe nem jöhetnek, nem formálnak Statust, s tsak egyes személyekből, nem pedig törvényhatóságokból állanak, azért kivánja hogy a kir. Városok ülései kedvezőbben rendeltessenek el.
Kossuth: Just védeni kötelesség. – Törvényhozási rendszerünk a repraesentativ systemába általadván, azon mágnások kiknek a Fő RR tábláján nem hivataljoknál fogva hanem személyökre nézve ülésök s voksjok van, százados szokás által azon privilegiumokkal birnak hogy magok helyet a RR táblájához, mellynek typusa az, hogy tsupa képviselőkből ál, követeket küldhetnek. Ennélfogva nem lehet mondani hogy ők, kik személyes megjelenési s követ küldési jussal is birnak, nem formálnak Statust.
Sopron Várossa követjének tetszet a SS között parificatiót tenni, ezen példát nem kivánja követni, külömben a jelen nem lévő mágnások között tudna oly neveket nevezni, kik mind személyes, mind vagyonbeli tekintetbe erősseb oszlopai Hazánknak, s az országos ajánlásoknak is nagyob részét viselik, mint némely, a kereskedési folyamnak más fele fordultával napról napra aljasodó kir. városok. – Egyéberánt nem lévén itt a Diaeta systematicai elrendeléséről szó, sem arrol, mennyire kellessék majdan ott a városok polgári tekintetét emelni, tsak a törvény s ezen épült szokás szabhat rendet, az 1608-ki 1-ő t. czik. nyilván elsőbséget ád a jelen nem lévők követjeinek, ezen a szokás változtatást nem tett mert nem ülvén a kir. városok követjeivel egy asztalnál, nem lehet mondani hogy ezek elsőbb helyen ülnének, az Előlülő Personalisok által neveztetni szokott küldöttségeknél pedig, minden meglévő naplókönyvek bizonysága szerint, a jelen nem lévők követjei mindég a kir. városiak előtt neveztetnek. Annakokáért addig mig a Diaetának systematicai elszerkeztetése alkalmával mind ezen kérdések meglehet egészlen más tekintetre jutnak, kéri a jelen nemlévők követjeit törvény, és szokás adta jussaikba feltartatni.
Dókus ezen nézeteket támogatván
Sopron városa követjének kérelme nem teljesitetett. Egyéberánt a határozást imigy jelenté ki
Borsiczky: A RR töbsége marad a 3 asztal mellet. A harmadik asztalhoz tsak az megy által a kinek tetszik. E végett értekezni fognak magok között a követek.
V. ö. Kölcsey, VII. k. 57. s köv. l.
A most emlitett 10-ik Januariusi örökre nevezetes regnicolaris ülést, melyben cum totáli clade praesidis Personalis valamint azt hogy a kormány által gyakorlott Censura a nemzet jussának bitorlása, ugy az is hogy a kormány nem birhat más just, tsak azt, amit a nemzet ad, a kép viselői kar egy szivvel lélekkel nem tsak enuntiálta, de napló könyvbe is iktatta, a jövő postán a mennyire levélbe lehet fogom közleni.
