a) 1833 március 18, 19 Kerületi ülések. Tárgy: Az előleges sérelmek és az országgyűlés elhalasztásának kérdése. A rendek ragaszko…
a)
1833 március 18, 19
Kerületi ülések.
Tárgy: Az előleges sérelmek és az országgyűlés elhalasztásának kérdése. A rendek ragaszkodnak korábbi álláspontjukhoz.
1833 március 18, 19
Kerületi ülések.
Tárgy: Az előleges sérelmek és az országgyűlés elhalasztásának kérdése. A rendek ragaszkodnak korábbi álláspontjukhoz.
Martius 18-án kerületi ülésben* a Cholera megemlités iránti módositás felolvastatván, az előleges sérelmekre nézve DUBRAVICZKY, NICZKY, PATAY, SZINYEY, GYERTYÁNFY, DOKUS és SISKOVITS, az 1790-ki 13. czikely* iránti magyarázat azon elvéhöz ragaszkodva, hogy az előbbi országgyüléseiről elmaradott előleges sérelmeknek, a kir. föladások előtt elsőbségök van, az előbbi határozás mellet kivántak maradni, s a felirást úgy meghagyni, a mint vólt, t. i. hogy előbb az előleges sérelmek orvoslása kérettessék, s úgy adódjék felelet a propositiókra, – a mi közös akarattal el is fogadtatott.
A főrendek harmadik válasza alapján. (Iratok, I. k. 116. s köv. l.)
Az országgyűlések periodikus tartásáról.
LA MOTTE azt mondá, ha tudná is hogy jobb resolutiót kapunk, ha a felirás végére tétetnének az előleges sérelmek, mint ahogy azt a fő RR. kivánják, még akkor is igen meggondolná mit tegyen, mert az 1791: 13. sarkalatos czikelynek másik félrészét, csak így lehet feltartani, ha előre, s a propositiókra adandó válasz elébe tétettnek.
BALOGH a főRR azon gyámokára, hogy a textura megforditása jobban megegyez a felség iránti tisztelettel, azt kiváná válaszoltatni, hogy midőn a RR. előre teszik azon sérelmeket, a törvényt teljesitik, s midőn a törvényt teljesitik, nem sértik meg a tartozó tiszteletet.
Gr. ANDRÁSSY ugyan valamint azt által nem látja, miért kivánják a főRR, miután abban hogy egy fölirásba foglalkoztassanak, megegyeztek; oly erősen a §-usok átal tételét, úgy azt sem, miért ellenkeznek a KR oly erősen, azomban a többségnek örömest enged. Kéri a kerületi Előlülők által, az Országgyülési Előlülőnek kijelenteni, hogy a RR kivánják a gravaminalis vegyes küldöttséget mihamarébb kineveztetve látni. Ez helyesnek találtatott.
A junctim iránti módositás, némelly szavak kihagyásával a fő KR. kivánsága szerint elfogadtatott, s utóbb az urbarium iránti tanácskozás folytattaték.
Martius 19-én Rohonczy és Tisza előlülésök alatt tartatott kerületi ülésben, az addresse és a királyi lakás tárgyában, a fő RRhez küldendő válaszok szerkeztetésének rostállata lévén napi renden; az országgyülésének cholera miatti elhalasztását illető czikkely módositása igy állott: „quamvis Comitiorum (s a t. mint az előbbi felirási javalatban ki hagyván ezen szavakat cum legibus componi minime queuntem s a t.) dilationem cum dolore experti fuerimus, venerandaque legum custodia strictam nobis induxerit obligationem homagiali cum devotione, sed una ingenuo cum candore manifestandi, quod nos praeter casus, clara legis dispositione diserte declaratos, nullum aliud legale asservandorum Comitiorum impedimentum agnoscamus.”*
A március 20-i országos ülés egyes kifejezéseket kihagyott a szövegből. (V. ö. 244. l.)
Ezen czikkelynek mingyárt az eredeti magyar válaszizenetben történt felolvasása, egy óránál tovább tartott vitatásokra nyújtott alkalmat, mellyek közben
NAGY PÁL igy szóllott: Azt szokták itt mondani ne ingadozzunk mint a nádszál, de áljunk mint a Carpathus bérczei, én is azt tartom, hol sarkalatos törvényekről, nemzeti jusokrol van szó; de ahol pusztán csak stylus forog kérdésben, s elv sértése nélkül engedni lehet, úgy tartom a haza java kivánja, hogy mint két jó testvérek egymáshoz, mi is a fő RRhez hajoljunk. Egyébként is meg kell ösmernünk hogy eddig sokkal többet engedtek ők, mint mi. Ne áljunk még stylisticai tekintetben is örökös ellenkezésben, mert régi alapmondás: omne regnum in se divisum desolabitur. Nékem utasitásom is van hogy mind magunk, mind a két tábla között, hazánk javára igyekezzek az egyeséget teljes erővel feltartani.
PÁZMÁNDY, BALOGH azt tarták hogy itt nem csak szavakról, hanem principiumról van szó, s ott bizon a Carpathus bérczeihez kell hasonlitani.
CSÁSZÁR szintén a szerkeztetés iránt tett előterjesztésében azt mondá: hogy a Cholera nem csak azért szerencsétlen történet, mivel dühösködése alatt sok kölcséget okozott, hanem azért is, mivel még emlitése is ily idővesztésbe s ennyi kölcségbe kerül.
Azomban, ámbár ugyan a szétágazó értelmek egyben pontositása végett, majd SISKOVITS, majd BEZERÉDY, majd G. ANDRÁSSY javallatokat tettek, még is oly különös szeszély uralkodék az nap, hogy ami még soha sem történt, kerületi ülésben, úgy szólván syntaxis fölött voxolásra került a dolog, mind az által NAGY PÁL, Gr. ANDRÁSSY, BENE ily dologban voxolni nem akartak, NOVÁK is ovást tett, MÁRJÁSSY pedig azt mondá, irják, a hová tetszik, ő syntaxis fölött nem voxol.
A redactio mind ebben, úgy következett szakaszokban, – nem külömben a királyi lakás iránti válasz is elfogadtaték, s helyben hagyaték.*
Végleges szövegük: Iratok, I. k 120. és 119. l. – V. ö. Kölcsey, VII. k. 176. s köv., 179. l.
