c) 1833 február 17, 18, 19 Kerületi ülések: Tárgyuk: Az Urbárium első és második cikkelye szövegének megállapítása.
c)
1833 február 17, 18, 19
Kerületi ülések:
Tárgyuk: Az Urbárium első és második cikkelye szövegének megállapítása.
1833 február 17, 18, 19
Kerületi ülések:
Tárgyuk: Az Urbárium első és második cikkelye szövegének megállapítása.
A KK és RR Februarius 17-kén 18-kán és 19-én Majthényi (Bars) és Dobóczky (Heves) előlülések alatt tartatott kerületi ülésökben az Urbariumi 1-ő és 2-ik czikkelyek szerkeztetésével foglalatoskodván, itt ott már elhatározott elvek is újab vitatás alá hozattak, nevezetesen a 40: 1-ae* mostan ugy magyaráztatván, hogy ha valamelly földes úrnak az egész országban egy telket tevő majorsági belső s külső birtoka nem jut, szabad legyen egy jobbágytelket magához váltani, letévén azon esetben, ha a jobbágy nem az elhatározott szabad adás vevés következésében pénzen vett, hanem ugy szólván e collatione domini ingyen birt telken lakott, épségeinek, s javitásainak becs árát, ha pedig vette, az usufructuatióért is fizetett summát.
A Hármaskönyv, I. 40-re vonatkozólag v. ö. 140. l. 12. jegyzet.
BALOGH ezen különböztetést igazságtalannak tartá, s nem foghatta meg, miért kellessék valamelly jobbágyot azért hogy ő munkás, iparkodó, nem pazarló lévén telkét el nem adta, az usufructuatio becsárától megfosztatni, s vagy igy vagy amúgy minden jobbágyokat egyenlő lábra tétetni kivánta, igy hasonlóul
BEZERÉDI az 1-ő czik[ely] 10-ik §-ussát, melly megköti a jobbágy kezét hogy bizonyos számú teleknél többet ne vehessen, eltöröltetni javallotta,* azon oknál fogva, hogy ezen korlátozás az ipart legelső csirájában el fojtja; hogy a lex agrariának sehol sem vólt jó foganatja, hogy roszabbá tétetik a jobbágy sorsa mint eddig vólt, s hogy a c) pontban megengedtetvén adósság fejében több teleknek is elfoglaltatása, ezen törvény a fortélyos kijádzásra ezernyi utat nyit, s csak az együgyüséget korlátozza. Igy hasonlóul
A 10. § (Modificationes, 2. l.) így állapítja meg: 40 telken aluli helységben egy, 80-ig két, 120-ig három, ezen felül négy telek a maximum. Kivételnek van helye a) közvetlen vagy végrendeleti örökség esetén, b) ha bírói ítélet juttat valaki birtokába telket vagy ezt a legtöbbet ígérő árverésen szerzi meg, c) ha a telek elhagyott s más nem hajlandó megművelni, d) ha a jobbágy fiai számára akarja a többletet biztosítani, e) ha a faluban a telkiállomány másfél vagy ötnegyed sessiós.
PÁZMÁNDY a földesurak kegyetlensége miatt elhagyott (deserta) sessiók iránt tett azon ellátást hogy a valóságos impopulatio idejéig, a község, vagy akárki más minden praestatiok nélkül a telket mivelhesse az impopulatio sikeresitése tekintetéből, mindennémű desertákra ki terjesztetni kivánta, mellyet
SOMSICH úgy kivánt módositani, hogy a fatalitás által elromlott telekre nézve – a telek számbol való ki törlés – a kegyetlenség miatt elpusztultra nézve az ingyen mivelésre kiadás által lévén provisio téve, a harmadik esetről is kell tenni, midőn p. o. az adó terhes voltábol következett elszegényülés miatt pusztult el a telek, melly esetben nem látja igasságosnak hogy a földes úr, a praestatiók elvesztésével büntetődjék, hanem inkább licitatio utján kell kiadni annak a ki legtöbb munkát vagy fizetést ajánl.
Mindezen, s más több inditványok iránt hosszabb vitatás után is csak az határoztatott, hogy a már egyszer megállapitott elveket, csupán az Országos ülésben lehet újabb vitattás, és változtatás alá venni. Az elhatározott két törvényczikkelynek nevezeteseb változtatásai közöltetni fognak.
