II.*
II.*
Az 1841-iki »Pesti Hirlap« 24-ik számából. K. F.
Ha egyszer a k. fiscus örökösödését a nemzet megváltotta s azt a javak eredetére vagy természetére való tekintet nélkül csak azon egy esetre hagyta föl, midőn valaki végrendelet nélkül hal meg és sem maradéka, sem szüléje, sem mellékrokona nincs, a javak világában helyre áll azon szabadság, mely alkotmányunknak eredeti typusában van, s melylyel az egykor épen úgy világerővel hódító, mint most világerővel irtott eszmének, a feudalismus eszméjének atridesi hatalma sem volt képes egészen kitörölni törvényeinkből, mint hogy a hagyományosokra és engedményesekre is kiterjesztett királyi adomány: ama »legatiriis et cessionariis« záradék törvényeinkben még ma sem ismeretlen, következőleg ma is van birtok, mely ha a magvaszakadt végrendeletet tőn, a koronára soha többé vissza nem szállhat. És itt van a kapocs, mely az újat a régivel képes közvetíteni. Az ősiség másik ágat, a magánosok közti viszonyokat illetőleg, szerencsénk van »Értekezőnkben«* lelkes hazánkfiának, Szentkirályi Móricz barátunknak nem kevesb éleslátással, mint jogtudományi philosophiával kidolgozott javaslatát bemutatni, melynek folytában nézetünk vázlata a következő: 1. Jövendőben minden örökeladások a telekkönyvet kezelő helyhatóság előtt történjenek, és az egy csalás esetét (részletekben meghatározandót) kivéve, felbonthatlanok legyenek. 2. A csalás miatti felbontás keresete is három év alatt elévül. 3. Multra nézve pedig az elévülést (praescriptio) semminemű ellenmondások s jogóvások félbe ne szakíthassák, hanem egyedül a perkezdet és törvény szerinti perfolyamat. 4. Ezen elévülési szak (nézetünk szerint 12–16 év) minden eddig történt örökvallásokra nézve az új törvény kihirdetése napjától kezdődjék; zálogokban pedig a kötött zálogos évek lefolytával, úgy hogy a ki ezen időszakoktól számított praescriptionális évek alatt keresetét; – legyen az elsőségi, erőtlenítési, egyszerű félretételi vagy zálogváltási – el nem kezdette: annak keresete örökre megszünjék. 5. Hogy pedig a pereknek nem épen kivánatos, de ha javításinkban jogszerűleg lenni akarunk, elmellőzhetlen özöne a birtokot ne tegye hosszabb időre bizonytalanná, mint a mennyi kell, hogy a perlekedők jogaikat a törvény előtt tisztába hozhassák; csekély nézetünk szerint jónak vélnők: a) a kifogásokat mind eltörölni, kivévén az idézés ellenit; mert ki-ki joggal megkivánhatja, hogy a perbe idézés kezéhez és kellő időben jusson. Azonban tartozzék kifogását a legelső megjelenéssel együtt és egyetemben megtenni; a biró pedig e fölött 15 nap alatt itélni. Más egyéb kifogásoknak helye ne legyen, s különösen ne az az ügyút elleninek. – Minek a szőrszálhasogató casuistica. Miért ne legyen elég imigy szólani: »Uram, biró! im panaszom van, tégy igazságot a törvény szerint?« b) A tiltakozás (prohibita) és visszaverés (repusio) töröltessenek el. c) Három szóváltással egyik, három szóváltással másik részről minden pörnek vége legyen. A mindig készen lenni tartozó felperesnek az úgynevezett hosszúperekben (processus longae litis) minden szóváltásra félév, az alperesnek egy év engedtessék, egyéb perekben rövidebb időszak. Előleges lépések, pl. tanuvallomások hitelesítése, birói szemle, becsü s több effélék iránt pedig a kérelem legelső törvénykezési szak folytában adassék be. Mihelyt pedig egy vagy más dolog iránt a kiszabott határidő meg nem tartatik: azon határidőhöz kötött kedvezés az elmulasztó félre nézve magában elenyészszék. Ilynemű intézkedések mellett, még egy negyedszázad előtt, legkisebb jogsértés nélkül, az ősiségi birtokviszonyokat egészen kiegyenlíthetőknek itéljük. – Rövid-szárazok valánk e vázlatban, részint mert Szentkirályink értekezése több érdeket nyújt, mint mi adhatnánk, részint mivel vezérczikkül olvasóinkat Deák Ferenczünk szavaival akarjuk megismertetni, melyeket követi jelentésökben Ő és követtársa Zala rendeinek mondottak, s melyek megérdemlenék, hogy nem a hirlapi czikkek vezérei (mint a mieink), hanem a közvélemény vezérczikkje legyenek.*
A Pesti Hirlap egyik rovata neveztetett igy. K. F.
E czikk Deák Ferencz egy beszéde részletének idézetével végződik, melyet helyszűke miatt kihagytam. K. F.
