Krasznay (krasznai)
Krasznay (krasznai)
Krasznamegyei eredetü régi nemesi család. Első, okiratilag ismert tagja Craznai (Litteratus) András, aki egy 1461. október 3-án kelt okirat szerint, bizonyos birtokperben, mint ilosvai Gelbert László meghatalmazottja szerepelt. Az 1495. évi deczember 2-án Craznai (termetéről „parvus”-nak nevezett) Péter, Valkóvár várnagya, zálogba veszi Kereszturi György krasznavármegyei „Récse” birtokát. Az 1539. évben Laetare vasárnap utáni szerdán Karaznai (Litteratus) Ferencz és neje Sára a kolosmonostori convent előtt megveszik e Sára anyai nővérének, Budaházi Effraxia szalai Judali Péternének a krasznavármegyei „Szécs” (Zeech) birtokát, melyet ez anyja Szécsi Katalin Budaházi Jánosné után örökölt. Ugyanezen Craznai, másként Kraznai (Litteratus), Ferencznek varsolczi és lecsméri jobbágyai az 1553. évben kapuszámjaik szerint megadóztatnak. Nem sok idő multával ezután a család ősi fészkét, – valószinüleg a kedvezőtlen körülmények kényszeritő hatása alatt („sinistra fortuna adversante”), – elhagyja, (később ott már csak egy nőtagjáról, Krasznay Erzsébet özvegy Borzási Jánosnéról tétetik egy 1589. évi deczember 10-én kelt okiratban említés) s a XVI. század második felében Krasznay (Litteratus) Pál személyében Bihar vármegyében, Mezőtelegden tünik fel. Ezen Krasznay (Litteratus) Pál, hogy ősei lakóhelyén kívűl is nemessége kétségen felül álljon, az 1573. évi szeptember 20-án I. Miksa királytól nemességében megerősítő, czímeres nemeslevelet nyer, (Szatmárm. lt.), ugyanő 1574. Bihar vármegyében, Telegden és Kisjenőn birtokokat szerez. 1580. április 28. Thelegdy Miklóstól, mint a telegdi vár provizorjától, Telegden két puszta telket kap inscriptió czímén, mely birtokba Báthory Kristóf erdélyi vajdának 1581. év január 22. kelt rendeletére beiktattatik, majd Báthory Zsigmondnak 1583. szept. 1-én kelt elhatározásával abban megerősittetik. Ugyanő az 1585. év április 5-én Báthory István lengyel királytól s Erdély fejedelmétől Nepolomic lengyel királyi várában kelt adománylevéllel az általa addig is birt biharmegyei Isóparlaga helységbeli teljes birtokrészére új királyi adományt nyer, 1585. év október 12-én pedig örökösen megvette perecseni Farkas Mátyás sólyomkői és micskei udvarbirótól ennek a biharvármegyei Zaránd, Kigyik és Gálospetri helységekben feküdt jószágait. Ezen Krasznay (Litteratus) Pál utóbb máramarosi sókincstárnok volt s mint ilyet 1593. április 4-én oldotta őt fel Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a számadás terhe alól. Utódai csakhamar a felvidéki (Zemplén, Ung, később Bereg) vármegyékbe terjedtek el, hogy az 1607. évben Kr. (Litteratus) László és neje Baksay Anna Eszeny községben egy telket összes tartozmányaival, Kr. Bálint pedig az 1608. évben a zemplénvármegyei Pazdich községben egy teljes és egész nemes ülést, továbbá egy rétet s egy darab szántóföldet szereznek inscriptio czímén. Krasznay (Litteratus) János Ung vármegyei máthióczi lakos 1632. év február 6-án végrendelkezik a leleszi convent előtt neje Geödey Erzsébet és legközelebbi rokona Fejérváry Miklós javára. Az 1650. év körül élt Miklósnak fia Sámuel, ki az 1683. évben a leleszi covent előtt meghatalmazottakat állit, Zemplén vármegyében Sátoraljaujhelyben birtokolt, ahol is tulajdonát képezte egy curiális szabad fundus a hozzátartozó appertinentiákkal, szántóföldekkel, rétekkel, szöllőkkel és gyümölcsös kerttel, melyeket unokái az 1772. évi január 3-án adtak el a leleszi convent előtt Görgei Istvánnak és nejének Mikléczy Máriának; tulajdonát képezték továbbá ugyancsak Sátoraljaujhelyben az ugynevezett „Tompahegyen” és „Feketehegyen” levő szöllőbirtokok házzal, pinczével és gyümölcsössel, melyeket a zálogbirtokos Koháry Judith 1716. április 25-én a Sámuel fiának, Miklósnak birtokába visszabocsát. Ezen Sámuel az 1702. évi junius 19-én Beregszászvégardóban tartott vármegyei közgyülésen Beregvármegye nemesei közé iktattatott be. Sámuelnek két fia, Miklós (sz. 1694. körül, meghalt 1750.) és Imre, mindketten Szatmármegyébe költöztek át s ekként a családot az 1720–1730. évek körül Szatmárvármegyébe telepitették; Miklós Selmeczy Borbálát, a Selmeczy János és neje Jékey Mária leányát, ki anyjával és Juliánna testvérével (a későbbi kiscsepcsényi Sántha Lászlónéval) együtt az 1729. évben a szatmárvármegyei porcsalmai birtokra nádori adományt nyert, mely porcsalmai birtok helyett, minden valószinüség szerint a Jékey Mária testvéreivel, Jékey Lászlóval és Sándorral, illetve ezek utódaival kötött csereegyezség folytán, a Jékey László és Sándor tulajdonát képezett ököritói birtokok lettek a Selmeczy Borbála Krasznay Miklósné és Selmeczy Juliánna Kiscsepcsényi Sántha Lászlóné, illetve ezek utódai tulajdonává; Imre pedig Köröskényi Klárát, báró Károlyi Terézia Becsky Györgynének lányától, Becsky Terézia Köröskényi Jánosnétól származott unokáját vevén nőül. Ezen Imre 1734. Szatmár vármegyének szolgabirója, 1746. és 1754. években főszolgabirája, fia Ferencz pedig 1777. évben Szatmár vármegye esküdtje volt. Miklós és Imre testvérek testvérnénjüktől Anna, ilosvai Bornemisza Györgynétől Beregvármegyében, a munkácsi határban fekvő szántóföldekből és kaszálórétekből álló javaikat illetőleg 1744. május 17-én bizonyságlevelet kaptak, Imre nemességét Szatmár vármegyében producálván, Kraszna vármegye által Kraszna mezővárosában megilletett telkek és azon régi Krasznay családot megillető okiratok holléte felől, mely alkalommal a kihallgatott tanuk, – számszerint tizenheten – már csak egy régi Krasznay-féle telekre és annak fekvésére emlékeznek biztonsággal. Imrének, kinek egyik fia Antal (sz. 1763. † 1816.) Ungmegyébe tette át lakását, (Jászay Klárát, Thuránszky József özvegyét vevén nőül), hol utódai Baranya, Darma, Horlyó, Kisráth, Koromlya és Sárospolyánka községekben, továbbá a Szabolcs vármegyei Nyirábrányban birtokoltak, többi fiai Ferencz, neje volt Mihalaky (Mihálylaky) Juliánna; István, neje volt Szegedy Borbála; Imre, neje volt urai Uray Erzsébet és Károly, neje volt urai Uray Konstancia, pedig mag nélkül elhaltak, utódai fiában kihaltak, s női ágon Antal után az ungvármegyei Gyöngyössy-családban s az Imre leányának Kr. Erzsébet csiktusnádi Sántha Józsefnénak utódaiban élnek. Ekként a jelenleg fiágban is virágzó családnak törzse Miklós maradt, kinek három fia közül, kiket Szatmármegye kiküldött bizottsága az 1777. évi junius 12-én kelt osztálylevéllel osztoztatott meg, Józseftől (szül. 1736. május 27-én) származik a szatmár- és szabolcsvármegyei ág, Miklósnak (neje Nyárády Klára) utódai fiágban kihaltak és Ferencztől származtatja magát a jelenleg Dunántul s az erdélyi részekben Hunyad vármegyében honos Krasznay család.
Józsefnek, ki az akkor Szatmár vármegyéhez tartozott Eör-községben birtokolt, nejétől thelegdi Török Teréziától fiai voltak: Ferencz és József, kik közül utóbbinak fiága nejétől bagosi Bagossy Angelától származott egyetlen leányában kr. Jozefa bilkei Galgóczy Imre szatmárvármegyei szolgabiró nejében kihalt, leánya pedig Anna nagyilosvai Ilosvay Lászlóné és Mária iklódi Iklódy Istvánné.
Ferencz (szül. 1779. május 25, †1846. szept. 30.) neje marusi Olasz Erzsébet, 1805. Szatmár vármegye tiszti ügyésze, 1809. táblabiró, 1816-tól 1836. évig a volt debreczeni kerületi tábla mellett királyi kincstári ügyész, 1838. szatmármegyei, ököritói birtokáról a szabolcsvármegyei Kemecske községbe tette át lakását, hol és Nagyhalász községben neje, illetve ennek elődei után birtokos volt, fiai: 1. Gábor (szül. 1821. márcz. 14. † 1890. szept. 27.) 1848/49-iki honvédszázados, ügyvéd, utóbb Nyiregyháza város polgármestere, utódai nem maradtak. 2. Ádám (szül. 1823. decz. 27, † 1894. febr. 7.), 1848/49-iki nemzetőrtiszt, 1872. évtől Szatmár vármegye aljegyzője, 1875. évtől árvaszéki ülnöke, 1885. évtől helyettes elnöke, nejétől urai Uray Johannától gyermekei: a) Ferencz (szül. 1854. nov. 22., †1897. április 13.) neje Kathrein Agatha, gyermekei Johanna, Gábor és István; b) Izabella (szül. 1856. decz. 13. †1877. szept. 7.), c) Etelka férjezve volt Losonczy Árpádné (szül. 1858. okt. 29., †1890. nov. 15.), d) Gábor (szül. 1862. jul. 7.) jogtudor, ügyvéd Szatmár vármegye tiszteletbeli aljegyzője, majd tiszteletbeli ügyésze, jelenleg kisujszállási kir. közjegyző s a debreczeni kir. közjegyzői kamara titkára, nejétől zsarolyáni Márton Irmától, lánya Irma, e) Zsigmond (szül. 1864. április 11.) szatmáregyházmegyei áldozópap, volt rónaszéki plébános, jelenleg Vinnán, Ung vármegyében kisegitő lelkész; f) Emma (szül. 1868. febr. 8.) özv. Losonczy Árpádné. 4. Péter (szül. 1830. szept. 15.) 1848/49-iki honvéd főhadnagy, 1872. évtől kezdve Szabolcs vármegye főszolgabirája, nejétől szelefarmosi Bodó Emiliától gyermekei Ilona (Katich Istvánné szül. 1854. márcz. 24.), Piroska (Laskay Istvánné szül. 1856. nov. 6. † 1901. okt. 21.), Mária (Mezey Gyuláné szül. 1860. jul. 6.) Erzsébet (Gönczy Istvánné szül. 1862. május 16.), Sándor (szül. 1864. febr. 16.) nyíregyházai kir. törvényszéki biró, neje Szikszay Ilona, kitől fia László (szül. 1897. márcz. 21.), Jolán (1901. decz. 10.), Ilonka (1903. szept. 6.) és András (szül. 1911. szept. 1.) Kr. Ferencznek leányai. 4. Katalin Kriston Ignáczné szül. 1819. jun. 24., †1868. 5. Mária Mikecz Károlyné szül. 1826. †1895. márcz. 22. 6. Erzsébet Borbély Gáspárné szül. 1834. decz. 24. † 1899. jun. 15. Miklósnak harmadik fiától Ferencztől, ki Mária Terézia idejében katonáskodott, származtatja magát a jelenleg Dunántul, főleg Baranya vármegyében s az erdélyi részekben, Hunyad vármegyében honos Krasznay-család akként, hogy ezen Ferencz fiának Antalnak fiai: 1. Lajos (szül. 1821., †1862.), 2. Miklós (szül. 1823. †1843.), 3. Antal (szül. 1824., †1887.), kinek fia Géza (szül. 1851.) kir. telekkönyvvezető Szigetvárott, 4. Pál (szül. 1825., †1902.) 1848/49-iki honvédőrnagy, az ujból felállitott honvédségnél ezredes; a világosi katasztrófa után kötélhalálra, kegyelem utján várfogságra itéltetett, melyből négy és fél évet az olmützi várban ki is töltött; nejétől, báró Győrffy Polixenától fiai: Béla és Olivér Hunyad vármegye főszolgabirája (†1911.) mindketten Brádon, Hunyad vármegyében, 5. Mihály (szül. 1826.) kir. tanácsos, a herczeg Eszeterházy javak volt felügyelője Pécsett, nejétől nimniczai és debrőti Keresztes Máriától fiai: a) Jenő (szül. 1856. †1900.) jogtudor, ügyvéd Pécsett; b) Miklós (szül. 1856.) jogtudor, ügyvéd Pécsett; c) Andor (szül. 1858.) szinész Nagyváradon; d) Mihály (szül. 1860.) Baranya vármegye főszolgabirája Siklóson. 6. Gyula (meghalt.) – Czímer: tojásdadalaku, arany szinü paizs alját folyó foglalja el s ebből derékig természetesszinü leopárd emelkedik ki, jobb előlábában egy háromfehérvirágos liliomgalyat tartva; sisakdisz: három fehérvirágos liliomgaly, melyre öblösen egy kígyó tekerődzik; takarók: fekete-arany. – Leszármazás:
I.
Krasznai Miklós 1650 körül; Sámuel 1683, 1702; Anna ilosvai Bornemisza György; Miklós (*1694 körül †1750) neje Selmeczy Borbála l. II. tábla; Imre (1734, 1754) neje Köröskényi Klára; Ferencz 1777 Mihalaky (Mihálylaky) Juliánna; István Szegedy Borbála; Imre urai Uray Ezsébet; Károly urai Uray Konstancia; Erzsébet csiktusnádi Sántha József; Antal *1763 †1816 Jászay Klára; Erzsébet Gyöngyössy György; István 1822, 1830 Jeney leány; Mária *1837 Pálfy János;
II.
Miklós l. II. tábla; József *1736. V/27 †1806 körül telegdi Török Terézia; Sámuel *1740 †; Ferencz Poócs Zsuzsánna l. III. tábla; Borbála *1745 †; Miklós †1816 Nyárády Klára; Erzsébet Farkas József; Miklós neje Dóbé Erzsébet †; László †; József *1780. II/10. †1851 neje Major Borbála; László *1813. III/26 †; József *1815. X/1. †1822. XI/22.; Mária *1819. VIII/27. Dombrády Leopold (esk. 1844); Erzsébet *1827. IV/1. Vékony Ferencz (esk. 1840); Anna *1777 †1834 nagyilosvai Ilosvay László; Ferencz *1779. V/25 †1846. IX/30 marusi Olasz Erzsébet (esk. 1813. V/27); Mária iklódi Iklódy István; József neje bagosi Bagossy Angéla; Józefa férje bilkei Galgóczy Imre; Károly *1814. III/8.; Juliánna *1816. III/16.; Mihály *1817. IX/23.; Terézia *1818. III/20.; Katalin *1819. VI/24. †1868 Kriston Ignácz; Gábor *1821. III/14. †1890. IX/27. Nagy Gizella (esk. 1873.); Ádám *1823. XII/27. †1894. II/7. urai Uray Johanna (esk. 1853. VIII/1.); Mária *1826. † 1895. III/22. Mikecz Károly (esk. 1846); Péter -*1830. IX/15. szelefarmosi Bodó Emilia (esk. 1852. X/24.); Valéria *1833. X/26. †; Erzsébet *1834. XII/24. †1899. VI/15. Borbélry Gáspár (esk. 1852. X/4.); Ferencz *1854. XI/22. †1897. IV/13. Kathrein Agatha; Izabella *1856. XII/13. †1877. IX/7.; Etelka *1858. X/29. †1890. XI/15. Losonczy Árpád (esk. 1882. I/12.); Miklós *1860. †1862. I.; Gábor *1862. VII/7. zsarolyáni Márton Irma (esk. 1888. V/1.); Zsigmond *1864. VI/11.; Bálint *1866. I/25. †1867. I/10.; Emma *1868. II/8. Losonczy Árpád (esk. 1891. I/10); Johanna *1889. IX/22. Scipus esk. 1910; Gábor *1892. V/3.; István *1893; Irma *1893. II/24.; Ilona *1854. III/24. Katits István (esk. 1872. III/8.); Piroska *1856. XI/6. †1901. X/21. Laskay István (esk. 1875. V/16.); Mária *1860. VI/6. Mezey Gyula (esk. 1881. II/10.); Erzsébet *1862. V/16. Gönczy István (esk. 1891. V/16.); Sándor *1864. II/16. szikszay Szikszay Ilona (esk. 1896. VI/6.); László *1897. III/21.; Margit *1898. II/1. † 1902. VII/8.; Jolán *1901. XII/10; Ilona *1903. IX/6.
III.
Ferencz Poócs Zsuzsánna l. II. tábla; József †; Antal *1789 †1836 Hegyi Sarolta; János Tiszafüreden; József †; Lajos *1821 †1862 Bükhel Jozefa; Pál *1822 †1902. VII/19. 1) losády báró Győrfy Polixena 2) Szoval Auguszta; Miklós *1823 †1843; Antal *1824 †1877 mozsai Horváth Francziska; Mihály *1826 nimniczai és debrődi Keresztes Mária (esk. 1855); Gyula *1828 †; Géza *1851; Aranka *1856; Gizella *1853 Dávid Ferencz; Imra *1855 Szulczer János; Jenő *1856. I. †1900 X/18. Visy Fanny; Miklós *1856. XII/24. Grossinger Juliska (esk. 1887); Andor *1858 †1909; Mihály *1860 Bun Ilona (esk. 1889); Margit *1864 Fischer Ferencz; 1) Béla *1850 neje Paukel Vilma; Olivér Hegewald Olga †1911; 2) Aranka *1879. VII/6. kovási Kovássy Illés; Ilona *1890 dr. Dégi Ödön (esk. 1910); Margit *1891; Béla *1893; Mária *1896; Miklós *1888; Jenő *1891; Mihály *1893; Erzsébet *1895.; Pál *1891; Elza *1894; Adrienne *1890; Henriette *1893; Béla *1896
Vö. NI. VI/463.; Gorzó 71.; Siebm. erd. 273.; MNZsbk. II. R. I/356–361.; Márki II/200.; rcsk.
