Kárász (horgosi és szentpéteri).
Kárász (horgosi és szentpéteri).
Czímeres nemeslevelet 1639. jan. 11. kaptak K. Miklós, felesége Scultéty Anna s gyermekeik Lukács, János, Zachariás, Katalin és Dorottya. Kihirdette ugyanezen évben Nyitramegye. A családból K. Miklós a nyitramegyei Privigyéről Szegedre származván át, Nyitramegyétől 1751. jul. 10. nemesi bizonyságlevelet nyert, melyet Csongrádmegye 1752. decz. 28. kihirdetett. – Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nyitramegyében igazolták nemességüket János, privigyei és a fennebb emlitett Miklós, szegedi lakos, mindketten Jánosnak fiai és Lukácsnak unokái. – K. Miklós 1771. márcz. 11. királyi adományt nyert Tisza-Szent-Péter s Horgos nevü helységekre; innen a család előneve. – 1777. febr. 3–5. aztán ezen Miklósnak fia, ugyancsak Miklós is nemesi bizonyságlevelet kapott Csongrádmegyétől. Előbb nevezett K. Miklós, előbb Csongrádm. alispánja, 1800. consiliarius; fia Miklós, szintén consiliarius, majd kuriai itélőmester (1827.)
A család csongrádmegyei ágának töredékes leszármazása a következő:
Miklós Scultéty Anna 1639; Lukács 1639; János 1639; Zakariás 1639; Katalin 1639; Dorottya 1639; János Pongrácz Klára; András 1686; János 1686; Miklós 1686; György 1686; János 1755 Privigye; Miklós * 1715 VI/2 Privigye 1742 X 28 Szeged : Temesváry Mária ni. 1755–1777; Ferencz 1774; István * 1745 IX/6 Szeged Fáy Kunigunda 1774; Jakab 1774; Miklós * 1781 VIII/23 Szeged 1809 VII/26 Pest : br. Wenckheim Henrika; Benjamin * 1792 IX/13 Szeged : Nagy Róza; Miklós; István 1839 Csongrád m. főjzője; Maria; Albert; Imre * 1829 XII/16 Pest 1869 XI/27 Polgárdi : gr. Batthyány Karolin; Borbála * 1827 XI/28 Szeged 1850 VIII/28 : Oexel (Rónay) Lajos; Irén Blaskovich Bertalan; István * 1871 VII/24 Polgárdi Miklós Jolán Szeghalom; Imre * 1874 V/24 Grácz;
A család elterjedt volt Trencsénmegyében is, ahol 1686. K. János és fiai András, János, Miklós és György kihirdettetik nemeslevelüket. Később a család ingatlant is szerzett F.-Brezniczen, ahol az 1748. évi nemesi összeirásban András, id. és ifj. János és Sámuel fordulnak elő. Az 1768. évi összeiráskor F.-Brezniczen laknak: id. és ifj. János, id. András, Imre, id. János fia és ifj. András, id. András fia, továbbá ifj. Jánosnak György és János fiai: továbbá Ledniczen: János és Mihály élnek. Az 1803. évi összeirásban előfordulnak F.-Brezniczén Imre s ennek fiai János, András, György és István, továbbá id. Györgynek fiai György és András, aztán János és ennek fiai: Mihály, András és István nemkülönben id. András fiaival: János, András, István és Lurével, végre István; Ledniczen: id. János és fia, ifj. János. Az 1837. évi nemesi összeirás F.-Brezniczén már 33 férfi tagot talált a családból, melynek egyes tagjai ekkor már Alsó-Ledniczen, Illaván, Lednicz városában, Rovnéron és Sztrzseniczén is laktak.
Czímer: kék mezőben a paizs aljában zöld föld fölött folyó, belőle hal ugrik fel a levegőbe; felette két arany csillag; sisakdisz: gólya, csőrében kigyót tart; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. (Ered. után. Eredeti a család szeghalmi levéltárában.) Vö. NI. VI/89– 91.; Siebm. pk. 74.; Kősz. 167.
