Tomcsányi (tomcsányi).
Tomcsányi (tomcsányi).
Turóc vármegye törzsökös régi családja, amely az ujabb levéltári kutatások adatai szerint közös eredetü a Thomka családdal.
Mindenekelőtt előre kell bocsátanunk, hogy a levéltári adatok igazolása szerint az a terület, melyen jelenleg Tomcsány, Draskócz, Dolina, Deákfalu, Ivánkaföld, Bohunya, Jahodnik, Alsókálnok és Felsőkálnok feküsznek, a XIII. század elején Jordán földnek – villa Jordan, terra Jordannak – neveztetett és hogy a Turóczi Registrum tanúsága szerint ebből a kerületből IV. Béla király több, részben ma is viruló családok adományozott birtoktesteket, melyek azután az idők folyamán községekké alakultak és az adományos családok nevét vették fel. Ilyen birtoktestek, illetve községek: Draskócz, Ivánkaföld, Bohunya s ezek közé tartozik Tomcsány is. A családra nézve már most legrégibb adatnak a Turóczi Registrumban levő s az 1391. évből származó az az eredeti bejegyzés tekinthető, mely szerint Tenk fia György, az 1249. évben kelt királyi adománylevél bemutatásával igazolta, hogy Thoma, Matia és Bena királyi jobbágyfiuk a Jordánföldből birtokadományban részesültek; a bemutató György bizonyára egyenes leszármazottja volt a három adományos valamelyikének.
Nagy fontosságu adat továbbá Mátyás királynak 1467. évben kelt és Turócz vármegye levéltárában őrzött decretuma, mely szerint Thomkaházi Thomka János és Márton testvérek Thomkaházán birt ősi birtokukban megerősíttetnek.
Jogos ugyanis az a feltevés, hogy az 1249. adományt nyert Thoma, Matia és Bena az 1467. nemesi megerősítésben részesült két Thomkának az ősei és hogy a Jordánföldnek az a része, melyet 1249. a nevezett három ős adományul kapott, az adományosok legidősebbikének, Thomának neve után neveztetett el Thomka-házának; továbbá beigazolható az is, hogy Thomkaháza község azonos Tomcsány községgel, amennyiben hiteles adatok tanusítják, hogy ezt a községet a régmult századokban az imént említett Thoma nevéből kiinduló és a különböző nyelvi hatások alatt képződött variációkkal vegyesen Thomkaházának, Thomkafalvának, Thomchynak, Thomcsinnak, Tomcsánynak is nevezték, aminthogy a család neve is a Thomka, Thomkaházi, Thomcsánszky, Tomchányi, Thomtsányi, Tomcsány és legvégül Tomcsányi alakzatokban fordul elő.
De nemcsak a család – illetőleg a község – nevének szóban lévő két-két főalakja között volt meg a vegyes használat (pl. Thomka aliter Tomcsánszky, Thomkaháza aliter Tomcsin), hanem a család és a község nevét egymással is vegyesen kombinálták, pl. ilyenformán: Thomka de Thomchyn (1521.), Thomka de Thomtsány (1574.), Thomcsánszky aliter Thomka de Thomkafalva (1592.)
Hogy régente egyazon községet, igy Tomcsányt is, többféle névvel jelölték, ezt még abból is láthatjuk, hogy Tomcsányt ezen a néven kívül nemcsak Tomkaházának és Tomkafalvának hívták, hanem – az eredete nyomán – Jordánnak, Jordánföldnek is, miről több okirat tanuskodik.
Ami végül a Tomcsányi és a Thomka családoknak egymáshoz való későbbi viszonyát vagyis a közös eredetü családnak erre a két főágra és immáron hosszú idők óta két külön családra szakadását illeti, erre nézve itt elég annyit megjegyezni, hogy az 1528. évben Thomka László Folkusfalván és Bisztricskán uj birtokadományt kapván, a nevezett Tomkaházából vagyis Tomcsányból elköltözött és megalapítója lett a mai Thomka családnak. Az ehhez az elszakadt ághoz tartozó leszármazók ugyanis később kizárólag a Thomka névvel éltek, thomkaházi és folkusfalvi praedicatummal, míg a család ősi fészkében maradottak és az innen származó ágakhoz tartozók viszont kizárólag a Tomcsányi nevet használták, de a község is a Tomcsány nevet tartotta meg és ez a Tomcsányiak praedicatuma is.
Ezek szerint tehát a Tomcsányi család multja visszavezethető az 1249. évig, de minden kétséget kizárólag egy 1410. évben élt Jordánföldi Thomka fiáig, Péterig, aki 1410. mint »homo regius« szerepel s aki az 1467. kelt donációban királyi megerősítést nyert János és Márton testvéreknek közeli rokona lehetett, talán épen atyjuk vagy nagyatyjuk amazoknak. A most említett két testvéren kezdve azután a leszármazás szakadatlanul és hitelesen levezethető a mai napig.
Az 1754–55. évi orsz. nemesi összeiráskor Gömörm.-ben János, János özv. és fia János; Nógrádm.-ben János; Pestm.-ben János; Sárosm.ben János, Pál, Trencsénm.-ben György, 2 János; Ungm.-ben István; Zalam.-ben György szerepelnek a kétségtelen nemesek között. Jánosnak Sámuel fiának, 1740. Turócmegye állít ki nemesi bizonyítványt, 1742. megválasztatván Pestmegyében adószedőnek; András bácsmegyei esküdt és Kristóf (János fia) pedig 1792. Pestmegyétől nyertek nemességükről tanusítványt.
Címer: kék mezőben zöld földön ágaskodó fehér lovon, aranyos szegélyü zöld takarón, aranysujtásos vörös ruhás magyar vitéz ül, oldaláról lelógó kardhüvellyel, fején barnaprémes vörös kucsmával, baljában a kantárszárat, felemelt jobbjában pedig aranymarkolatu görbe kivont kardot tartva, melyre levágott vérző török fej van tűzve; a pajzsfőben jobbról ezüst félhold, balról arany csillag lebeg; sisakdisz: növekvőleg a pajzsbeli vitéz; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Címerpecsét Heves-, Pest-, Szatmár- stb. megyék levéltárában.
A család leszármazása izről-ízre a XV. század első felében élt Pétertől hozható le napjainkig. Fiai, János és Márton két ágon vezetik tovább a leszármazást. János ágazata fiaiban ismét 3 ágra szakadt. Az egyik ágnak őse Gáspár, a másiké Jeromos, a harmadiké pedig András. Gáspárnak fiai János és György (1600. Sissón) további 2 ágat alapítanak. János fia András, ezé László, akitől az egyik ág így sarjadzott le:
László; György 1783. Petri Éva; Mihály Petri Zsófi; Mátyás Kecskeméthy Ilona; János; Pál Lucsánszky Anna; János 1750.; János 1737.; Imre 1733.; József; Pál folkusfalvi Lacsny Erzsébet; István sz. 1796., † 1861. Zathureczky Zsuzsánna; János sz. 1826.; Imre 1815. Radványban Zólyom m.; Dániel 1792.; János 1836. Rimaszombat; Ignác sz. 1819.; Dániel sz. 1825.; György sz. 1844.; Dénes sz. 1846.; Károly (sz. 1796.) Bankó Lidia; Mária (sz. 1807.) Jeszenszky László; Teofil sz. 1821. draskóczi Czeper Zsuzsánna; Károly sz. 1845.; Ferenc sz. 1847.; Dénes sz. 1849.; János sz. 1857., † 1912.; Bertalan sz. 1874. földbirt. Tomcsányban; Béla; Kálmán sz. 1876.; Miklós;
Tesvérének, Györgynek fia András, akinek fia Sámuel (1736.). Ennek az ágnak leszármazása azonban csak a XIX. század első feléig követhető nyomon.
Andrásnak volt még egy fivére, János, kinek fia János, ezé István, ezé szintén János, ezé pedig Tamás (1784.), aki a következő ágazatnak válik ősapjává:
Tamás 1784. Kovács Éva (Kéthely, Somogy m.); György sz. 1773.; Tamás sz. 1775.; Anna sz. 1777.; Teréz sz. 1780.; Boldizsár sz. 1783.; Antal sz. 1787., † 1847. Czipróczy Erzsébet; István sz. 1813., † 1874. plébános Somogy-Szob; József sz. 1817., † 1868. vajkai Molnár Borbála földbirt. (Puszta-Kovácsi, Somogy m.); János sz. 1841., † 1897. plébános Tataháza; Julia sz. 1843.,† 1875. sabjáky Posgay Mór; Sándor sz. 1845., † 1925. ügyvéd (Baja) béri Balogh Mária; Lajos sz. 1846., † 1926. jezsuita (Budapest); Béla sz. 1879. Fellner Jolán; Ilona sz. 1880. lechi Zaccaria Ádám; Lajos sz. 1882. Orbán Margit; Erzsébet sz. 1884., † 1884.; Mária sz. 1886. szentlászlói és balatonfüredi Varga Sándor; Jenő sz. 1888., h. h. h. 1915. Zlota Lipa partján; Mária; Kálmán sz . 1918.;
A fennebb említtet Jeromos (1498., 1547.) fia Dániel, ezé Miklós, akinek 3 fia Sámuel (U1730.), András és Márton további 3 ágazatot alapitanak. Ezek közül Sámuelnek fia az alábbi Zsigmond:
Zsigmond sz. 1730., † 1829. folkusfalvi Lacsny Éva; Zsuzsanna sz. 1764.; László sz. 1769., † 1852. sonnenfeldi Führer Erzsébet; Zsigmond sz. 1772.; Ferenc sz. 1776.; Sámuel sz. 1780.; Vilmos sz. 1802., † 1894. kisszoczóczi és folkusfalvi Szenessy Karola; Móric sz. 1830., † 1913. 1 : alsópetőfalvi Pettkó Adél 2 : nagycsepcsányi és muthnai Vladár Mária; Vilma; Paula; Franciska; Máton sz. 1844. Melicskó Antónia; Gyula Heller Ilona; Gizella Garda Dezső; Vilmos Holly Ludovika; Zoltán Tomcsányi Paula; 1 : László † 1909. Babó Ida; Mrgit Róth Emil; Ilona Boross Béla; 2 : Árpád cs. és kir. kamarás, m. kir. honvédőrnagy h. h. h. 1914. Chirovnál; Móric egyetemi tanár királyfalvi Gerhardt Margit; Vilmos Pál ny. ig. min. nagycsepcsányi és muthnai Vladár Erzsébet; Kálmán min. tan. hisnyovizi Hisnyay-Heinczelmann Margit; Tamás; Nóra; Katalin; Klára; Zsuzsánna; Erzsébet; András; Pál;
András († 1728.); fia András (1750. Bazin); akié János (sz. 1763., † 1812.), felesége de la Rosa Erzsébet (Mágócs, Baranyam.); akitől 8 gyermeke származott, de utódokat csak Péter; és Gusztáv (1811–1893.) hagyott maga után. Gusztáv felesége Werthmüller Karolina; akitől gyermekei:
1. Gyula (szül. 1844., † 1923.), felesége, 1: Garcsár Kata; 2: Speng Gizella. Gyermekei:
A) Mária (szül. 1873.), férje nagyajtai Kovács Gábor;
B) 2-től Ferenc (1878–1922.), felesége Tápay Ilona; Leánya: Gizella;
C) Gyula (szül. 1886.) felesége Fráter Gizella; Leánya: Ágnes;
2. Berta (1846–1891.), férje Zsarnay Pál;
3. Ilona (1847–1918.), férje 1: Palásthy Sándor, 2: kövesligeti Risskó Béla;
4. Lajos (1849–1911.), felesége komjáti Tarnay Amália;
5. Gusztáv (1852–1911.), felesége mikófalvi Bekény Mária. Gyermekei:
A) Belizár (szül. 1883.), felesége cseleji és nagybesnyői Ferencz Edit. Gyermekei: a) Mária-Adnrea; – b) Gusztáv-József;
B) Margit (1885–1920.), férje Szaplonczay Zsigmond;
C) Anna, férje Kricsfalussy Zsolt;
D) Mária;
Sámuel († 1730.); és András († 1728.); harmadik testvérük Márton (1714.); utolsó ismert családtagok: Lőrinc; és Thomka Anna fiai: István (szül. 1838.); Ferdinánd (szül. 1841.); Sámuel (szül. 1843.); és Péter Pál; illetőleg az 1821. született Ernő-nek; draskóci Igló Zsuzsannától született fiai: István (szül. 1848.), draskóci földbirtokos; és Dénes (szül. 1851.);
Péter (1410); fia Márton (1647.) vezeti le a családnak egy tekintélyes törzsét. László és György fiaiban mindjárt két ágra szakad ágazata. László leszármazottjait azonban csak a XVIII. század végéig tudjuk levezetni s tagjai főleg Gömör- és Nyitram.-ben éltek. Ellenben a másik ág napjainkig élő hatalmas törzset eresztett. Fiai: János (1574); Gáspár (1566); és György (1554); vezetik tovább a családot. János ágazata – úgy látszik – a XVII. század derekán kihalt. Gáspár ágazata a XIX. század elejéig követhető nyomon. György ága él. Fia János, ezé Mátyás (1655), ezé Mihály (1698.), ezé László kuruchadnagy és Mihály, kikben megint két ágra szakad a család. Lászlónak Pál nevü fia Szedlicsón lakott; fia Gábor (1786.) Ungvárott élt; fia István (1798–1869.) akinek felesége leveleki Molnár Zsuzsánna, akinek gyermekei:
1. Gyula (1835–1914.), felesége ördögfalvi Csuha Anna. Gyermekei:
A) István (szül. 1867.), felesége kölcsei Kende Dzelma (elv., utóbb Pellegrini Albertné).. Gyermekei: a) Gyula (szül. 1905.); – b) Ferenc (1906–1923.);
B) Anna (szül. 1871.), férje Gozani Arthur marquis.;
2. Emilia, férje, 1. Böszörményi József, 2. lovag Oelberg Károly;
3. Zsuzsánna, férje kézdipolyáni Polányi István;
4. Ödön, felesége szoklyói Szabó Róza (1841.). Gyermekei:
A) Róza (szül. 1872.), férje bánóci Bánóczy Béla;
B) Géza (szül. 1875.), kamarás. Felesége szamosujvári Németh Magda;
C) Ödön (szül. 1878.), felesége Haidinger Ella;
D) Gyula (szül. 1878.), felesége Adler Irén;
E) Márta (szül. 1881.), férje cseleji Ferenczy Lajos;
F) Gábor (szül. 1881.), felesége Buzáth Kamilla;
G) Béla (szül. 1888.);
H) Emilia (szül. 1889.), férje Szalánczy Bertalan;
László kuruchadnagy testvére – mint fennebb már említve volt – Mihály, fia György, ezé János (1754. Gömörm.), ezé Pál, ezé ugyancsak Pál, ezé József (1817–1894.), akinek Máriássy Esztertől született gyermekei:
1. Ida (szül. 1844.); – 2. Amália (szül. 1846.) – 3. József (szül. 1848.); – 4. László (szül. 1856.), felesége Prékopa Hermina. Gyermekei pedig: a) László (szül. 1879.); – b) Mariska (szül. 1887.); – c) Béla (szül. 1907.); – 5. István (szül. 1858.), felesége Palóczy Ilina; fia István; – 6. Pál, felesége Körömi Júlia. Gyermekei: a) József (szül. 1896.); – b) Lajos (szül. 1897.); – c) Sándor (szül. 1899.); – d) Ernő (szül. 1901.); – e) Piroska (szül. 1902.); – f) Gyula (szül. 1912.);
A családnak még két ágazatáról kell megemlékeznünk. Az egyik Pál, a másik János ágazata.
1. Pál ágazata: őse a XVII. század közepén Turócm.-ben él s felesége volt Zathureczky Eufruzina. Fiát, Jánost a XVII. század elején Thobón találjuk, míg az ő fia, István Zalacskára (Ungm.) költözik. Fia István, ezé Menyhért és Boldizsár, kik a csalá ezen ágán is két ágazatot alapítanak.
Menyhért (szül. 1817), felesége farkasfalvi Mauks Paula. Gyermekei:
1. László (1844–1903.), felesége özv. báró Gerambné szül. Török Erzsébet. Gyermekei: A) Albert (szül. 1881.); – B) Paula (szül. 1883.), férje Tomcsányi Zoltán; – C) Edit (szül. 1885.), férje Porzsolt Ernő;
Boldizsár (1828–1869), felesége Szeghy Erzsébet. Gyermekei:
1. Ilona;
2. Kálmán (szül. 1862.), felesége Baka Vera. Gyermekei: A) Erzsébet (szül. 1886.), férje Merényi Ignác; – B) Boldi (szül. 1888.), felesége Spitkovszky Gizella; – C) Aladár (szül. 1890.); – D) Elemér (szül. 1892.); – E) Kálmán (szül. 1894.); – F) János (szül. 1900.); – I) István (szül. 1902.); – J) László (szül. 1904.); – K) Mária (szül. 1908.); – L) Vera (szül. 1910.);
3. József (1864–1912.), közjegyző Homesteadban (Amerika). – Ugyancsak Amerikában éltek vagy még élnek Béni és Ferenc (József testvérei) s talán utódaik is.
2. János ágazata. Ez az ág János személyében 1712. szept. 26. Turócm.-től nyert nemesi bizonyítványt. Fia János, ezé András (1755–1831.), ezé János, felesége Painlik Julianna, akitől fia János, felesége Kállay Julianna; fia Imre, kitől az alábbi ág:
Imre sz. 1840. XII/6. Szatmár, † 1891. V/11. Trencsén m. kir. honvédezredorvos 1. Brückler Mária 2. Hesz Paulina († 1916. I. 9.); Irma 1860–1924. 1886. XI/15: Varju Sándor cs. és kir. ezredes (Szatmár); Anna sz. 1866. IV/24., † 1925. V/11. Kreyner Illés cs. kir. hadbiztos-ezredes (Budapest); András sz. 1867. XII., † 1920. VIII/15. m. kir. államvasgyári felügyelő, szertárfőnök 1889. V. 29.: Bendik Aranka (1867–1928.); Margit 1. Wallner János (elv.) 2. Pataky Károly; Ida sz. 1879. X/21. németprónai Wolff Károly udv. tanácsos; Ernő sz. 1877. VI/15. államrend. főtiszt. Brichtze Olga (Trencsén); Imre (Pereces); Aranka sz. 1890. III/21. 1920. IX/2: véggyulai Gyulay István (diósgyőri vasgyár); Sándor sz. 1894. V/26. v. tüzérfőhadnagy magánhivatalnok 1919. IV/19: mennersdorfi Menner Erzsébet (elv.); Ida sz. 1904. V/13.; Sándor sz. 1920. VII/3.; Katalin sz. 1922. III/5.; Róbert; Livia sz. 1908. XI/23.; Edit sz. 1910. VII/13.; Olga sz. 1912. V/12.; László sz. 1919. X/20.;
Vö. NI. XI/238–240.; Siebm. 673–4.; Kősz. 399.; Dudás 141.; MNCsk. I/150–162. (gen.); Andr. 78.; Gorzó 126.; pk. 30.; Orosz 293.; Daróczy: Nemesi Évk. 1925–6.; Bácsm. monogr. II/599.; Csanádm. 205.; Zemplénm. monogr. 543., Békésm.tört. III/202. (gen.); Gömörm. monogr. 658.; stb.
