Szentivány (liptószentiváni).
Szentivány (liptószentiváni).
Cseh eredetü család, mely II. András király idejében költözött be hazánkba. – 1286. máj. 8-án IV. László király – az okmány szövege szerint – mint cseh nemeseket veszi fel a magyar nemesek soraiba. A család első ismert őse Lőrinc (1263); fia Bagomér – a hagyomány szerint – jeles hadvezér, 1241. jun. 24. szétverte a tatárokat s megakadályozta további előnyomulásukat. Azon a helyen, ahol ez történt, Wesweresten, a király Ker. Szent János tiszteletére kápolnát emeltetett, mely helység azután később Szentivánnak neveztetett el. Mint a helység urai felvették a Szentivány nevet. – Kétségtelen tény, hogy a család már a XIII. században nagy birtokok felett rendelkezett, melyeket ujabb és ujabb adományokkal egyre csak gazdagítanak az utódok. Mint különleges adomány említhető IV. László királynak Bocza bányára adot kiváltságos adománya s az 1449. Hunyadi János által a családnak adott pallosjog. – Címere: kék mezőben korona felett cölöpösen állított páncélos kar és kürt között arany csillag lebeg (a címer már 1342. óta használatos); sisakdisz: a pajzsalak; takaró: kék-ezüst, vörös-arany; címertartó (1622. óta) két bányász. A család több fő- és mellékágazatokra szakad. – Vö. NI. X/623–641. (gen.); MNZsbk. II. R. I/572–585. (gen.); stb.
Nemességét 1590-ből l. K.: Erd. főkormsz., 1804:122.
