Szajbely (szájbély).
Szajbely (szájbély).
Olasz eredetü család, melyből György lovastiszt a XVII: század első felében Erdélyben telepedett le, ahonnét utódai aztán Magyarországba származtak át. – Címer: jobbharánt pólyával vágott pajzs, melynek alsó mezeje zöld, a felső mező pedig vörös; az ezüst pólyában balra fordult könyöklő páncélos kar karddal. – Leszármazása ízről-ízre A XVIII. században élt András lovaskapitányig vezethető vissza, akinek fia Mihály kincstári igazgató volt. Az ő nevéhez fűződik a ruszkabányai vasércnek 1770. történt felfedezése. Ő róla nevezték el a Szájbély nevü ásványt. – Leszármazás:
András 1755–1830; Mihály 1755–1830; kincstári igazg.; Albert városi főjegyző 1775–1845.; István 1777–1855. bányafőkémikus; Ferenc 1787–1860. kincst. geometr.; Károly 1789–1814. hadnagy; József 1813–1881. bányatan.; Henrik 1804–1886. vovadriai püspök; Alajos 1820–1858. kincst. ispán; Gyula sz. 1845. udv. tan.; Kálmán sz. 1848. udv. tan., ny. Máv. ig. számos magas rendjel tulajd.; Frigyes 1810–1865. ügyvéd; Norbert 1822–1904.; Árpád 1850–1926.; Dénes 1852–1924. kapitány;
Vö. NI. X/453.; Siebm. 612.; Kősz. 358.; rcsk.
