Szádeczky-Kardoss (szádecsnei és kardosfalvai).
Szádeczky-Kardoss (szádecsnei és kardosfalvai).
A Szádeczky család ősrégi Trencsénm.-i család, melynek oklevéllel igazolható első, név szerint ismert őse Kardos Péter (Petruc Cordos de Domanisa), aki a Trencsénm.-i Nagy-Domanis falu szoltészságáról és biróságáról szóló adománylevelet – melyet Jakab szepesi ispán mint országbíró 1376. Visegrádon állított ki s Nagy Lajos király 1377. ugyancsak Visegrádon megerősített – jogai védelmére a turóci convent által 1420. átirat. – Ez a Kardos Péter alapíthatta a Domanissal határos Sádecsne falut, mert fiai – Péter, Detre és Bertalan – már »de Zadecz« és »de Zaadoch« irják magukat. A nyitrai káptalan előtt 1452. tiltakoznak jablovini Buthora Gáspár, Lőrinc és Boldizsár (a Marsovszky család ősei) erőszakossága ellen, mellyel Kis-Lednic és Poruba nevü birtokaikat, domanisi soltészságukat s ottani malmukat hatalmasul elfoglalták. Ugyanők 1453-ban V. László királytól s 1457. Hunyadi Lászlótól, mint királyi tárnokmestertől oltalomlevelet, illetőleg rendeletet kaptak a trencséni várispánokhoz, hogy őket birtokaikban a (cseh) hussziták ellen oltalmazzák.
Még a XV. században alapította a család Domanis szomszédságában Kisdomanis (Domaniska) új telepet, mely később Vaszka (falu) birtokosaikról Kardos-Vaszka nevet kapott s a vármegye hivatalos irataiban a XVIII. században kardosfalva néven szerepelt. Ezeken kívül voltak a családnak még másutt is birtokai, melyekhez részint szerzemény, részint házasság útján jutott.
A XVI. század közepén kihalt »hradnai és szulyovári« Szulyovszky család utolsó férfitagjának, Ráfaelnek Anna nevü nővére »szádecsnei« Kardoss János felesége volt, aki az új adományos Syrmiensis családtól a szulyovári uradalom leánynegyede fejében 1552. békés kielégitést kapott.
A család a XVI. század végén »szádecsnei Szádechny alias Kardoss« nevet viselt s 1571. ily néven kapott I. Ferdinánd helytartója, Bornemisza Pál erdélyi és nyitrai püspöktől szádecsnei curiális birtokára új adománylevelet, miután a korábbi adományról szóló oklevelek Sz. Balázs, lietavai várnagy szádecsnei udvarházának leégése alkalmával megsemmisültek.
Ebben az időben már több ágazatra szakadt a család. Ezek közül Balázs ága 1762. kihalt s Batthyány Lajos nádor 1762. új adományt kapott ágának vagyonára; Zsigmond a Trencsénben élt Szádeczky családnak az őse; Mihálytól származik a családnak abauji, kolozsvári, utóbb (1919. óta) budapesti ága; György pedig a XVII. században névleg is külön vált Kardoss családot alapította meg.
Nevezetesebb tagjaia családnak: 1565. Balázs, Thurzó Ferenc lietavai várának várnagya; 1590–1600. Balázs, trencséni szolgabiró; 1621. Sz. másképen Gáspárffy János, az egész Sz. család nevében hűségesküt tesz Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek; 1680–82. Miklós főszolgabiró, Zrinyi Ilona lednici várnagya s ottani uradalmának jószágigazgatója; 1705–7. Gáspár, Rákóczy Ferenc fejedelem hajdu-ezredese; 1740. Katalin, nemeskéri Kiss-né; ugyanezen évben Miklós kanc. jegyző; 1760. Imre udv. kanc. fogalmazó; 1809. Antal, az utolsó nemesi felkelésnél vezérkari főhadnagy; 1805–10. József, Trencsénm.-i szolgabiró; László (megh. 1859.) trencséni törvényszéki elnök; Lajos (megh. 1884.) a nagybicsei uradalom jószágigazgatója; 1891–1929. Lajos, egyetemi tanár, geológus; 1910–1919. Boldizsár, Trencsénm. főügyésze, azóta budapesti ügyvéd; 1910–29. Béla egyet. könyvtárőr; László MÁV. főfelügyelő; stb. A Kardos-családból 1638. István, trencséni esküdt; ugyanezt a tisztséget viselték 1657. Miklós, a 1780. László; Kálmán (1867–1910.) aranysarkantyus vitéz, a képviselőház v. alelnöke, Baranyam. v. főispánja; Kálmán (1859–1910.) közigazgatási biró; stb.
A család trencséni és kolozsvári ágának tagjai 1913. szept. 30. nemesség- és címermegerősítő és újító királyi oklevelet kaptak arról, hogy »régi magyar nemességük és szádlecsnei előnevük épségben tartása mellett a Szádeczky-Kardoss kettős családnevet, a családi cimerüket a bemutatott alakban és a szádecsnei és kardosfalvai kettős előnevet használhassák.« – Címer: kék mezőben arany koronán könyöklő páncélos kar görbe kardot tart, alatta egy, felette két arany rózsa; sisakdísz: a pajzsbeli kar kardot tart; a kard alatt arany csillag és ezüst félhold; takaró: kék-arany, vörös-ezüst. – Vallása: a trencséni ágé róm. kath., az abauji ágé ref.
A család napjainkban is virágzik. A különvált Kardoss családot l. e munka V. kötetének 324. lapján; a Sz. család alábbi 3 ágazatának leszármazását pedig alább.
I. A trencséni ág. Zsigmond ága: az 1571. uj adománylevélben említett Szédechny Kardos Péter fia Zsigmondról származik. Ivadékai a főágon János; Miklós (1636); másik János (1660.); Miklós (1680); másik Mihály; és György (1762), akinek neje Paczolay Éva; Ennek fia Antal (szül. 1766. Vágbeszterce), neje felsődriethomai Petkó (Petykó Johanna; fiai:
1. László (szül. 1796. nov. 8., † 1859.), ügyvéd, törvényszéki elnök (Trencsén.). Neje 1. (esk. 1823.) Dussek Franciska, 2. (esk. 1835.) beckói Névedy Alojzia; Germekei:
A) Janka, férje Ujfalussy Pál;
B) Lajos (szül. 1823. nov. 16., † 1884. okt. 23. Nagybicse), kir. ügyész, a br. Popper család nagybicsei uradalmának jószágigazgatója. Felesége (esk. 1861. jun. 18. Nagybicse) Keblusek Franciska. Gyermekei:
a) László (sz. 1863. nov. 5. Nagybicse, † 1923. jun. 27. Tiszatardos), urad. intéző. Felesége (esk. 1888.) vajai Vay Teréz. Gyermekei:
aa) Mariska (sz. 1890. jan. 6.), férje Sólyom Sándor (Borsodgeszt);
bb) Teréz (sz. 1891. márc. 23.), férje Szádeczky-kardoss Zoltán, rendőrkapitány;
cc) Margit (szül. 1895. jan. 25.), férje ifj. Steindl Viktor;
b) Mária, férje id. Steindl Viktor;
c) Miklós (sz. 1865. ápr. 23. Nagybicse), m. kir. erdőfőtanácsos (Görgényszentimre), jelenleg nyug. Budapesten. Felesége Kardos Erzsébet;
2. Ádám (szül. 1799. dec. 23. Egresd);
3. Elek (szül. 1804. jul. 17., † 1861. szept. 24. Halács). Felesége Hodossy Julia (szül. 1817. Livina, † 1899. Terncsén). Gyermekei:
A) Gyula, felesége Berchlovich Mária (Nagybicse). Gyermekei:
a) Gizella (sz. 1863. febr. 22. Várna), férje (esk. 1891. jun. 27. Nagybicse) Rakovszky János;
b) Irén.; – c) Mária; – d) Lujza;
B) Pál (szül. 1846. febr. 22. Halács, † 1923. ápr. 13. Nagycserna), felesége (esk. 1878. aug. 31. Nagygradna) Donáth Auguszta (sz. 1856. szept. 9. Melsic, † 1924. Nagycserna). Gyermekei:
a) Sándor (sz. 1879. jun. 2. Baán), v. kir. járásbiró. Felesége fancsali Joób Stefánia (szü. 1881. febr. 1. Liptószentmiklós); Fia:
Szabolcs (sz. 1909. nov. 4. Szeged);
b) Dezső (sz. 1881. máj. 19. Baán), vitéz, m. kir. honvédezredes (Debrecen). Felesége özv. báró Horváthyné, Szentkirályi Margit;
c) Boldizsár (sz. 1883. jan. 17. Felsőnostic), Trencsén város t. főügyésze, ügyvéd (Budapest). Felesége, 1. (esk. 1908. ápr. 28.) felsőlieszkói Lieszkovszky Irma (sz. 1886. dec. 27., † 1911. febr. 17. Wien), 2. tejfalusi Csóka Ilona. Gyermekei:
aa) László (sz. 1910. jun. 2. Trencsén);
bb) György (sz. 1917. jul. 11.);
cc) Gábor (sz. 1918. okt. 29.);
d) Agatha (sz. 1886. jan. 27. Baán);
e) István (sz. 1889. aug. 17. Trencsén) főhadnagy;
f) Mártha (sz. 1891.jul. 22. u. o.);
g) Etelka (sz. 1893. szept. 17. u. o.), férje Oggolder Dezső;
h) Auguszta (sz. 1897. szept.7. u. o.);
C) Adél († 1846.);
4. Károly (szül. 1817., † . – – ), urad. gazdatiszt (Csejte), felesége Günther Anna. Gyermekei:
A) Mihály (sz. …), az 1880–90-es években postatiszt Budapesten. Felesége Krantz Mária. Gyermekei:
a) Margit, férje dr. Vizdos Géza; – b) Sarolta, férje dr. Oseczki Béla; – c) Hilda;
B) Béla (sz. 1844. aug. 30. Csejte), felesége Pfeffermann Alojzia. Gyermekei:
a) Aladár (sz. 1875. márc. 22.);
b) József-Árpád (sz. 1877. márc. 9.);
II. A nyitrai ág. – Ez az ág is Zsigmond törzséből sarjadzik le. Őse Sz. János, Trencsénm. törvényszékének táblabirája, akinek egyik fia, János Szádecskén maradt; a másik, György a Nyitram.-i Vecsére elszármazván, nemességét Trencsénm.-nek 1768. kiadott bizonyítványával igazolja; Fia József nemességét 1792. szept. 13. hirdetteti ki Nyitram.-ben; Másik fia:
Ferenc, 1816–19. Nyitram. esküdtje. Felesége Bussányi Teréz; Fia: Ferenc (szül. 1817. ápr. 28. Vecse), felesége Buóczi Julia (Vecse); Fia László (sz. 1842. nov. 21. Vecse), ügyvéd. Felesége Merkáder N.; Fia Géza (Keszthely), felesége Hertelendy Irma;
III: Az Abauj-kolozsvári-budapesti ág. Mihály ágazata:
Ennek az ágazatnak őse az 1571. uj adománylevélben említett Miklós fia Mihály; akinek fia György Trencsénm. táblabirája (1591–1609); unokája Mihály (1622), dédunokája pedig Miklós (1659); Ennek fia Márton a bujdosó kurucmozgalmak idején kiköltözött Sárosm.-be, ahol Komlóskeresztesen telepedett meg († 1706.); Fiai közül András részt vett a Rákóczi szabadságharcban, majd visszatért Trencsénbe; Ádám és János sárosi birtokaikat eladván, Abaujm.-ben (Csécs) telepedtek le.
János (1735), felesége Fodor N.; Fia András (1756). Fulókércsen lakott. Felesége Némethi Zsuzsánna volt. Nemességét Trencsénm. 1784. igazolta; Fiai: János, felesége Molnár Kata; és András; – János fulókércsi lakos Abaujm.-től 1801. nov. 19. nemesi bizonyítványt kapott János, József, László és Pál fiai belefoglalásával. Innen kezdve a család ekképen sarjadzott le napjainkig:
János (sz. 1767. nov. 13. Fulókércs, † 1831. szept. 8.), felesége, 1. Beke Erzsébet, 2. (esk. 1815. okt. 14.) Károlyi Mária; Fiai:
1. Sámuel (sz. 1824. aug. 1. Fulókércs, † 1894. dec. 9. Pusztafalu), felesége ivanóczi Kanócz Jeanette (sz. 1839. Gálszécs, † 1914. márc. 27. Kolozsvár), ref. lelkész volt Pusztafaluban (Abaujm.). Gyermekei:
A) Ilona (sz. 1858. Pusztafalu), férje Kőrössy Dancs József (Vily, Zemplénm.);
B) Lajos (sz. 1859. ápr. 5. Pusztafalu), kolozsvári, majd szegedi egyetemi tanár, v. nemzetgyülési képviselő, történetiró, a Magy. Tud. Akadémia r. tagja, stb. Neje (esk. 1884. aug. 2.) farkaslaki Hints Mária (Marosvásárhely). Gyermekei:
a) Lajos (sz. 1886. ápr. 8. Marosvásárhely), kir. ügyész (Bp.), felesége (esk. 1926. jun.) Fromm Ilona;
b) Mária (sz. 1888. aug. 17. Pusztafalu, † 1912. ápr. 18. Bp.). Férje Hagymássy Dénes, ügyvéd (Bp.);
c) István (sz. 1889. aug. 20. Marosvásárhely, † 1918. dec. 7. Kolozsvár), tüzérhadnagy;
d) Margit (sz. 1894. nov. 3. Kolozsvár), férje 1. dömsödi Hajós Iván († 1918. dec. 9.), huszárfőhadnagy, 2. Bánhegyi István, m. kir. vasúti és hajózási felügyelő (esk. 1927. márc. 5.);
C) Gyula (sz. 1860. dec. 30. Pusztafalu), v. kolozsvári egy. tanár. Felesége (esk. 1891. nov. 14.) Molnár Jolán (Bp.). Gyermekei:
a) Jolán (sz. 1893. márc. 15. Bp.), férje váradi Búza László szegedi egyetemi tanár (esk. 1913. ápr. 18. Kolozsvár);
b) Gyula (szül. 1895. ápr. 18. Bp.), bankigazgató (Kolozsvár), felesége (esk. 1926. aug.) Csiszár Márta; Fiuk:
György (szül. 1927. máj. Kolozsvár);
c) Marianne (sz. 1897. szept. 7. Kolozsvár), férje (esk. 1926.) Kerner Antal főmérnök (Szeged);
c) Tibor (sz. 1898. dec. 18. u. o.), műegyetemi adjunktus Bp.;
e) Elemér (sz. 1903. szept. 10. u. o.), bánya- és erdészeti főiskolai tanársegéd (Sopron);
D) Sámuel (sz. 1864. Pusztafalu, † 1884. Bp.);
E) Berta (sz. 1865. u. o.), férje Kőrössy-Dancs József († 1928. ápr. Berzék.);
F) Béla (sz. 1871. Pusztafalu), egyetemi könyvtárőr (Szeged), felesége (esk. 1916. okt. 22. Kolozsvár), Hamza Ella. Gyermekei:
a) Samu (sz. 1918. jan. 21. Kolozsvár);
b) Géza (sz. 1920. nov. 24. Pozsony);
c) Béla (sz. 1922. aug. 24. Szeged);
G) László (sz. 1873. jul. 21. u. o.), MÁV. főfelügyelő. Felesége (esk. 1901. jún. 24.) szentmiklósi és óvári Pongrácz Mária. Gyermekei:
a) László (sz. 1902. Andrásfalva, Liptóm.), felesége Gallass Mária;
b) Jenő (sz. 1904. u. o., † 1920. jul. 17.);
C) Zoltán (sz. 1878., † 1926. febr. 3. Bp.), budapesti rendőrkapitány. Neje (esk. 1912. nov. 16. Boconád) Szádeczky Teréz;
2. Dániel, volt geleji földbirt. († Kassa), felesége Pazár Zsuzsánna (1841–1886.). Gyermekei: A) Dániel, felesége Zsarnay Ilona.; – B) Sándor; – C) Károly; – d) Juliska; – E) Piroska;
Vö. NI. X/451–2.; Siebm. 612.; Csoma 524–5. (gen.); Simon 74.; Dudás 149.; részben Szádeczky-Kardos Lajos egy. tanár közlése.
