Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló [Zsolt. 106,1.] az ő kegyelme!
Mondja hát Izráel, hogy örökkévaló az ő kegyelme!
Mondja hát az Áron háza, hogy örökkévaló az ő kegyelme!
Mondják hát, a kik félik az Urat, hogy örökkévaló az ő kegyelme!
Szükségemben segítségül hívám az Urat, [Zsolt. 116,3. 4. 6.] meghallgatott és tágas térre tett engem az Úr.
Velem van az Úr, nem félek; mit árthat [Zsolt. 56,5. 12.] nékem ember?
Velem van az Úr az én segítőim közt, és nézni fogok az én gyűlölőimre.
Jobb az Úrban [Zsolt. 62,9. 10. 146,3-5. Jer. 17,5. 7.] bízni, mint emberekben reménykedni.
Jobb az Úrban bízni, mint főemberekben reménykedni.
Körülvettek engem mind a pogányok, de az Úr nevében elvesztém őket.
Körülvettek, bizony körülvettek engem, de az Úr nevében elvesztém őket.
Körülvettek engem, mint méhek; eloltattak, mint tövis-tűz, mert az Úr nevében elvesztém őket.
Igen taszítottál engem, hogy elessem; de az Úr megsegített engem.
Erősségem [2 Móz. 15,2. Ésa. 12,2.] és énekem az Úr, és ő lőn nékem szabadulásul.
Vígasságnak és szabadulásnak szava van az igazak sátoraiban: Az Úrnak jobbkeze hatalmasan cselekedett!
Az Úrnak jobbkeze [Luk. 1,51.] felmagasztaltatott; az Úrnak jobbkeze hatalmasan cselekedett!
Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úrnak cselekedeteit!
Keményen megostorozott engem az Úr; de nem adott át engem a halálnak.
Nyissátok meg nékem az igazságnak kapuit, hogy bemenjek azokon és dicsérjem az Urat!
Ez az Úrnak kapuja; igazak mennek be azon.
Magasztallak téged, hogy meghallgattál, és szabadításomul lettél!
A kő [Máté 21,42. Márk. 12,10. Luk. 20,17. Csel. 4,11. Róm. 9,33. 1 Pét. 2,4. 7.] a melyet az építők megvetettek, szegeletkővé lett!
Az Úrtól lett ez, csodálatos ez a mi szemeink előtt!
Ez a nap az, a melyet az Úr rendelt; örvendezzünk és vígadjunk ezen!
Oh Uram, segíts most; oh Uram, adj most jó előmenetelt!
Áldott, a ki jő az Úrnak nevében; áldunk [Máté 21,9.] titeket, a kik az Úr házából valók vagytok!
Isten az Úr és ő világosított meg minket. Kötelekkel kössétek az ünnepi áldozatot az oltár szarvához.
Istenem vagy te, azért hálát adok néked! Én Istenem, magasztallak téged.
Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme!