1 Sám. 8.
1 Sám. 8.
Isten megengedi, hogy a nép királyt válaszszon, kinek hatalmát Sámuel meghatározza.
1 Sám. 8,1
És lőn, hogy a mikor Sámuel megvénhedett, az ő fiait tevé bírákká Izráel felett.
1 Sám. 8,2
Elsőszülött fiának pedig Joel volt a neve és a másodiknak Abia, kik Beérsebában [1 Móz. 21,31.] bíráskodtak.
1 Sám. 8,3
De fiai nem járának az ő útjain, hanem a telhetetlenség után indulának, és ajándékot fogadának el, és elfordíták az igaz [2 Móz. 23,6. 8.] ítéletet.
1 Sám. 8,4
Összegyűlének azért Izráelnek minden vénei, és elmentek Sámuelhez Rámába.
1 Sám. 8,5
És mondának néki: Ímé te megvénhedtél, és fiaid nem járnak útaidon; most azért válaszsz [5 Móz. 17,14.] nékünk királyt, a ki ítéljen felettünk, mint minden népnél szokás.
1 Sám. 8,6
Azonban Sámuelnek nem tetszék a beszéd, hogy azt mondák: Adj nékünk királyt, a ki ítéljen felettünk. És könyörge Sámuel az Úrhoz.
1 Sám. 8,7
És monda az Úr Sámuelnek: Fogadd meg a nép szavát mindenben, a mit mondanak néked, mert nem téged útáltak meg, hanem engem útáltak meg, hogy ne uralkodjam felettök.
1 Sám. 8,8
Mindama cselekedetek szerint, a melyeket véghez vittek attól a naptól kezdve, a melyen kihoztam őket Égyiptomból, egészen a mai napig (hogy elhagytak engem, és idegen isteneknek szolgáltak): veled is a szerint cselekesznek.
1 Sám. 8,9
Most azért hallgass szavukra; mindazáltal tégy ellenök bizonyságot, és add tudtokra a király hatalmát, a ki uralkodni fog felettök.
1 Sám. 8,10
És Sámuel megmondá az Úrnak minden beszédeit a népnek, mely tőle királyt kért.
1 Sám. 8,11
És monda: A királynak, a ki uralkodni fog felettetek, ez lesz a hatalma: fiaitokat elveszi és szekér vezetőivé és lovasaivá teszi őket, és szekere előtt futnak.
1 Sám. 8,12
Ezredesekké teendi őket, és hadnagyokká ötven ember felett; velök szántatja meg barázdáit, és velök végezteti aratását, készítteti hadi szerszámait és harczi szekereihez az eszközöket.
1 Sám. 8,13
Leányaitokat pedig elviszi kenőcskészítőknek, szakácsnéknak és sütőknek.
1 Sám. 8,14
Elveszi legjobb szántóföldeiteket, szőlőhegyeiteket és olajfás kerteiteket, és szolgáinak adja.
1 Sám. 8,15
Veteményeiteket és szőlőiteket megdézsmálja, és főbb embereinek és szolgáinak adja.
1 Sám. 8,16
Elveszi szolgáitokat, szolgálóitokat, legszebb ifjaitokat és szamaraitokat, és a maga dolgát végezteti azokkal.
1 Sám. 8,17
Barmaitokat megdézsmálja, és ti szolgái lesztek néki.
1 Sám. 8,18
És panaszkodni fogtok annak idejében királyotok miatt, kit magatok választottatok, de az Úr nem fog meghallgatni akkor titeket.
1 Sám. 8,19
A nép azonban nem akart Sámuel szavára hallgatni, és mondának: Nem! hanem király legyen felettünk.
1 Sám. 8,20
És mi is úgy legyünk, mint a többi népek, hogy királyunk ítéljen minket is, és előttünk járjon, és vezesse a mi harczainkat.
1 Sám. 8,21
És miután Sámuel meghallgatta a népnek minden szavát, megmondta azokat az Úrnak.
1 Sám. 8,22
És monda az Úr Sámuelnek: Hallgass szavokra, és adj nékik királyt. És Sámuel monda Izráel férfiainak: Menjetek el haza, ki-ki az ő városába.
