2 Krón. 5.
2 Krón. 5.
Az Istennek szentelt kincsnek és a ládának a templomba helyezése.
2 Krón. 5,1
És elvégezteték [1 Kir. 6,38.] az egész mű, a melyet Salamon király csinála az Úr házához. És bevivé [1 Kir. 7,51.] Salamon Dávidtól, az ő atyjától, Istennek szenteltetett jószágot, az ezüstöt, aranyat és az összes edényeket, és helyhezteté azokat az Isten házának kincsei közé.
2 Krón. 5,2
Akkor Salamon összegyűjté az Izráel [1 Kir. 8,1.] véneit és a nemzetségek összes fejedelmeit és az Izráel háznépének fejedelmeit Jeruzsálembe, hogy felvigyék az Úr szövetségének ládáját a [1 Krón. 16,1. 37.] Dávid városából, a mely a Sion.
2 Krón. 5,3
És felgyűlének Izráelnek minden férfiai a királyhoz, a hetedik [1 Kir. 8,2. 3 Móz. 23,24-32.] hónak ünnepén.
2 Krón. 5,4
Mikor pedig eljöttek volna mindnyájan az Izráel vénei: felvevék a Léviták a ládát.
2 Krón. 5,5
És felvivék a ládát, a gyülekezet sátorát [1 Krón. 16,39.] és minden szent edényeket, a melyek a sátorban valának; felvivék azokat a papok és Léviták.
2 Krón. 5,6
Salamon király pedig és az Izráel egész gyülekezete, a mely ő hozzá gyűlt, megy vala a láda [2 Sám. 6,13.] előtt, áldozván juhokkal és ökrökkel, a melyek meg sem számláltathatnának, sem meg nem irattathatnának sokaságuk miatt.
2 Krón. 5,7
És bevivék a papok az Úr szövetségének ládáját az ő helyére, az Isten házának belső részébe, a szentek-szentjébe, a Kérubok [rész 3,10-13.] szárnyai alá.
2 Krón. 5,8
A Kérubok pedig szárnyaikat kiterjesztik vala a láda felett, és befedezik vala a Kérubok a ládát és annak rúdjait felülről.
2 Krón. 5,9
Azután kijebb vonták annak rúdjait, úgy hogy a rudaknak végei láthatók valának a ládán kivül, a legbelső rész felől, de kivülről nem voltak láthatók. És ott volt mind e mai napig.
2 Krón. 5,10
Nem volt egyéb a ládában, hanem csak Mózes két [1 Kir. 8,9.] táblája, melyeket ő a Hóreb hegyén tett vala abba, a mikor az Úr szövetséget kötött Izráel fiaival, mikor kijövének Égyiptomból.
2 Krón. 5,11
Lőn pedig, mikor a papok kijöttek a szent helyből, (mert a papok mindnyájan, a kik ott valának, magokat megszentelték [1 Krón. 15,12.] vala és akkor nem kellett megtartaniok az ő sorrendjöket,
2 Krón. 5,12
Annakokáért az énekes Léviták mind, a mennyien valának, [1 Krón. 25,1.] Asáf, Hémán, Jedutun, az ő fiaik és testvéreik fehér ruhákban, czimbalmokkal, lantokkal és cziterákkal állanak vala napkelet felől az oltárnál és ő velök százhúsz kürtölő pap;
2 Krón. 5,13
Mert a kürtölőknek és éneklőknek tisztök vala egyenlőképen zengeni az Úrnak dícséretére és tiszteletére.) És mikor nagy felszóval énekelnének kürtökkel, czimbalmokkal és mindenféle zengő szerszámokkal, dícsérvén az Urat, hogy ő igen [Zsolt. 118,4.] jó és örökkévaló az ő irgalmassága: akkor a ház, az Úrnak háza megtelék köddel,
2 Krón. 5,14
Annyira, hogy meg sem állhattak a papok az ő szolgálatjukban a [2 Móz. 30,34. 35.] köd miatt, mert az Úr dicsősége töltötte vala be az Istennek házát.
