2 Krón. 12.
2 Krón. 12.
Roboám ellen hadat indít az égyiptomi király.
2 Krón. 12,1
Lőn pedig, mikor Roboám [1 Kir. 14,21-24.] az ő királyságát megszilárdította és abban megerősödött: elhagyta az Úr törvényét, és vele együtt az egész Izráel.
2 Krón. 12,2
Azért a Roboám királyságának ötödik esztendejében feljöve [1 Kir. 14,15. 26.] Sésák, az égyiptomi király Jeruzsálem ellen, (mert az Úr ellen vétkezének).
2 Krón. 12,3
Ezerkétszáz fegyveres szekérrel és hatvanezer lovaggal, és megszámlálhatlan vala a nép, a mely vele Égyiptomból feljött, a Libiabeliekkel, Sukkeusokkal és Szerecsenekkel;
2 Krón. 12,4
És elfoglalá Júdának erős városait, azután méne Jeruzsálem alá.
2 Krón. 12,5
Akkor Semája [rész 11,2.] próféta méne Roboámhoz és a Júda fejedelmeihez, a kik Jeruzsálembe gyűltek össze Sésáktól való féltökben, és monda nékik: Ezt mondja az Úr: Mivel ti engem elhagytatok, én is a Sésák kezébe bocsátlak titeket.
2 Krón. 12,6
Akkor megalázák magokat az Izráel fejedelmei és a király, s [1 Kir. 14,22-24.] mondának: Az Úr igaz!
2 Krón. 12,7
És mikor az Úr látta, hogy megalázták magokat, ekképen szóla az Úr Semája prófétának: Megalázták magokat, nem vesztem el őket, hanem némi szabadulást szerzek nékik, és nem ontom ki az én haragomat Jeruzsálem ellen Sésák által;
2 Krón. 12,8
Mindazáltal szolgái lesznek néki, hogy megtudják a különbséget az én szolgálatom és más országok királyságainak szolgálatai között.
2 Krón. 12,9
Feljöve azért Sésák, az égyiptomi király Jeruzsálem ellen, és elvivé az Úr házának kincsét, s a király házának kincsét; mindazokat elvivé; az arany paizsokat is elvivé, a melyeket Salamon csináltatott [1 Kir. 10,16. 17.] vala.
2 Krón. 12,10
Ezek helyett Roboám király rézpaizsokat csináltata, és bízá azokat a gyalogosok fejedelminek kezére, a kik őrzik a király házának ajtaját.
2 Krón. 12,11
És mikor a király felmegy az Úr házába, mennek a gyalogosok is, és felviszik azokat, s azután visszahozzák a gyalogosok szobájába.
2 Krón. 12,12
Mikor azért megalázta [rész 7,14.] magát Roboám, eltávozék az Úr haragja ő róla, hogy meg ne semmisülne mindenestől, mert Júdában is volt még jó dolog.
2 Krón. 12,13
Megerősödék azért Roboám király Jeruzsálemben és uralkodék; mert negyvenegy esztendős vala Roboám, mikor uralkodni kezdett volt, és tizenhét esztendeig uralkodék Jeruzsálemben, a városban, a melyet az Úr [rész 7,12.] választott vala az Izráel minden nemzetségei közül, hogy ott helyheztesse az ő nevét; és az ő anyjának neve vala Naáma, a ki Ammonita volt.
2 Krón. 12,14
Cselekedék pedig gonoszt, mert az Urat szíve szerint keresni nem akará.
2 Krón. 12,15
Roboámnak pedig első és utolsó dolgai avagy nincsenek-é megírva a Semája [vers 5. 7. rész 11,2.] próféta könyvében, és Iddónak, a látnoknak [1 Sám. 9,9.] könyvében, a nemzetségi lajstromban? És hadakozás volt Roboám és Jeroboám között egész éltökben.
2 Krón. 12,16
És elaluvék Roboám az ő atyáival, és eltemetteték a Dávid [2 Sám. 5,9.] városában; és uralkodék az ő fia, [rész 11,22.] Abija, helyette.
