Jer. 7.
Jer. 7.
A külső vallásosság hiábavalósága, a bálványozás és engedetlenség megbüntetése.
Jer. 7,1
Az a beszéd, a melyet az Úr szóla Jeremiásnak, mondván:
Jer. 7,2
Állj az Úr házának ajtajába, és kiáltsd ott e beszédet, és mondjad: Halljátok az Úr beszédét mind, ti Júdabeliek, a kik bementek ezeken az ajtókon, hogy imádjátok az Urat!
Jer. 7,3
Így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Jobbítsátok meg a ti útaitokat és cselekedeteiteket, és veletek [rész 26,13. 2 Krón. 7,12. 19,21.] lakozom e helyen!
Jer. 7,4
Ne bízzatok hazug beszédekben, mondván: Az Úr [vers 12. 14. Mik. 3,12.] temploma, az Úr temploma, az Úr temploma ez!
Jer. 7,5
Mert csak ha valóban megjobbítjátok a ti útaitokat és cselekedeteiteket; ha igazán ítéltek az ember között és felebarátja között;
Jer. 7,6
Ha [Ésa. 10,1-3.] jövevényt, árvát és özvegyet meg nem nyomorgattok, és ezen a helyen ártatlan vért ki nem ontotok, és idegen istenek után sem jártok a magatok veszedelmére:
Jer. 7,7
Akkor lakozom veletek ezen a helyen, a földön, a melyet a ti atyáitoknak adtam, öröktől fogva mindörökké.
Jer. 7,8
Ímé, ti hisztek a hazug beszédeknek, haszon nélkül!
Jer. 7,9
Nemde [Hab. 1,2-4.] loptok, öltök és paráználkodtok, hamisan esküsztök, a Baálnak áldoztok és idegen istenek után jártok, a kiket nem ismertek:
Jer. 7,10
És eljőtök, és megállotok előttem e házban, a mely az én nevemről neveztetik, és ezt mondjátok: Megszabadultunk; hogy ugyanazokat az útálatosságokat cselekedhessétek!
Jer. 7,11
Vajjon [Hab. 2,20. Máté 21,13.] latrok barlangjává lett-é ez a ház ti előttetek, a mely az én nevemről neveztetik? Ímé, én is látok, azt mondja az Úr.
Jer. 7,12
Mert menjetek csak el az én helyemre, a mely Silóban van, a hol először lakoztam az én nevemmel, és lássátok meg, hogy mit cselekedtem azzal az én népemnek, [Józs. 18,1. Zsolt. 78,60. 61.] Izráelnek gonoszságáért!
Jer. 7,13
Most pedig, mivelhogy mindezeket a cselekedeteket megcselekszitek, azt mondja az Úr, és mivelhogy szüntelen szóltam, és szóltam ti néktek, de nem hallottátok, és [Ésa. 65,12.] kiáltottam néktek, de nem feleltetek:
Jer. 7,14
Azért úgy cselekszem e házzal, a mely az én nevemről neveztetik, a melyben ti [vers 4.] bizakodtok, és e hellyel, a melyet néktek és a ti atyáitoknak adtam, a mint Silóval [2 Krón. 36,17-19.] cselekedtem.
Jer. 7,15
És elvetlek titeket színem elől, a mint elvetettem mind a ti atyátokfiait, Efraimnak [2 Kir. 16,6. 17,18.] minden magvát.
Jer. 7,16
És te ne [rész 14,11. 12. 15,1. 2 Móz. 32,10.] imádkozzál e népért, se jajszót, se könyörgést ne emelj érettök, és nálam közben ne járj; mert én meg nem hallgatlak téged!
Jer. 7,17
Nem látod-é te: mit cselekesznek ők Júda városaiban és Jeruzsálem utczáin?
Jer. 7,18
A fiak fát szedegetnek, az atyák gyujtják a tüzet, az asszonyok pedig dagasztanak, hogy az ég királynőjének béleseket [rész 44,19.] készítsenek, és az idegen isteneknek italáldozatokkal áldoznak, hogy engem felingereljenek.
Jer. 7,19
Avagy engem ingerelnek-é ők, azt mondja az Úr, és nem magokat-é, hogy gyalázat borítsa arczukat?
Jer. 7,20
Azért ezt mondja az Úr Isten: Ímé az én haragom és búsulásom kiömlik e helyre, az emberekre és a barmokra, a mezőnek fáira és a földnek gyümölcseire, és égni fog, és el [2 Kir. 22,17.] nem aluszik.
Jer. 7,21
Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Égőáldozataitokat rakjátok a ti véres áldozataitokhoz, és [Ámós 5,21-24.] egyetek húst!
Jer. 7,22
Mert nem szóltam a ti atyáitokkal, és nem rendelkeztem velök, a mikor kihoztam őket Égyiptom földéről, az égőáldozat és véres áldozat felől;
Jer. 7,23
Hanem ezekkel a szavakkal utasítottam őket, mondván: Hallgassatok az én [5 Móz. 6,1-3.] szómra, és én [2 Móz. 19,5. 6.] Istenetekké leszek, ti pedig az én népemmé lesztek, és mind csak azon az úton járjatok, a melyre utasítottalak titeket, hogy jól legyen dolgotok!
Jer. 7,24
De nem hallgattak, [Zsolt. 81,12.] és fülöket sem hajtották felém, hanem az ő gonosz szívök fásultságában a magok tanácsa szerint jártak, és háttal valának felém, és nem arczczal.
Jer. 7,25
Attól a naptól fogva, a melyen kijöttek a ti atyáitok Égyiptom földéből e mai napig küldtem [2 Krón. 36,16. 17. Ámós 2,10. 11.] hozzátok minden én szolgámat, a prófétákat napról-napra, szüntelen küldöttem;
Jer. 7,26
De nem hallgattak [rész 6,10. 18,12.] reám, és fülöket sem hajtották felém; hanem megkeményítették nyakukat, és gonoszabbul cselekedtek, mint az ő atyáik!
Jer. 7,27
Ha elmondod nékik mind e szavakat, és nem hallgatnak reád, ha kiáltasz nékik, és nem felelnek néked:
Jer. 7,28
Akkor ezt mondd nékik: Az a nép ez, a mely nem hallgat az Úrnak, az ő Istenének szavára, sem fenyítését fel nem veszi; elveszett [Ésa. 59,14. 15.] a hűség; kiszaggattatott az ő szájokból.
Jer. 7,29
Nyírd le hajadat és vesd el, és kezdj a hegyeken gyászéneket, mert útálja az Úr és elhagyja a nemzetséget, a melyre haragszik.
Jer. 7,30
Mert gonoszt műveltek előttem Júdának fiai, azt mondja az Úr; útálatosságaikat [2 Kir. 21,7-13.] bevitték abba a házba, a mely az én nevemről neveztetik, hogy megfertőztessék azt.
Jer. 7,31
És felépítették a [2 Kir. 23,10.] Tófet magaslatait, a mely a Ben-Hinnom völgyében van, hogy megégessék fiaikat és leányaikat tűzben, a mit nem parancsoltam, és a mi gondolatomban sem volt.
Jer. 7,32
Azért ímé eljőnek a napok, azt mondja az Úr, a mikor nem beszélnek többé a Tófetről, sem a Ben-Hinnom völgyéről, hanem az öldöklés völgyéről; és temetkezni fognak Tófetben, és hely sem lesz elég.
Jer. 7,33
És e nép holtteste az [rész 34,20. 5 Móz. 28,26.] ég madarainak és a mezei barmoknak lesz eledelökké, és nem lesz, a ki elriassza azokat!
Jer. 7,34
És megszüntetem Júda városaiban és Jeruzsálem utczáin az örömnek szavát [Ésa. 24,7-12. Hós. 2,10-12.] és a vígasságnak szavát, a vőlegény szavát és a menyasszony szavát; mert elpusztul a föld!
