Jer. 34.
Jer. 34.
Sedékiás bekövetkező sorsa, a fogadást megtörő Júdabeliekre váró büntetések.
Jer. 34,1
Az a beszéd, a melyet szólott az Úr Jeremiásnak, (mikor Nabukodonozor [2 Kir. 25,1.] a babiloni király és az egész serege és a föld minden országa, a melyek az ő hatalma alatt valának, és a népek mind vívták vala Jeruzsálemet és minden városát) mondván:
Jer. 34,2
Ezt mondja az Úr, az Izráel Istene: Menj el, és mondd meg Sedékiásnak, a Júda királyának, és így szólj néki: Ezt mondja az Úr: Ímé, én odaadom e várost a babiloni király kezébe, és felgyújtja ezt tűzzel.
Jer. 34,3
És te el nem szaladsz az ő kezéből, hanem bizonynyal [rész 32,4. 39,4. 5.] megfognak és kezébe adnak, és a te szemeid meglátják a babiloni királynak szemeit, és az ő szája a te száddal szól, és bemégy Babilonba.
Jer. 34,4
Mindazáltal halld meg az Úrnak szavát Sedékiás, Júda királya; ezt mondja az Úr te felőled: Nem halsz meg fegyver által.
Jer. 34,5
Békességben halsz meg, és a mint füstöltek [2 Krón. 16,14.] a te atyáidnak, az előbbi királyoknak, a kik te előtted voltak, úgy füstölnek néked is, és így siratnak téged: Jaj uram! Mert én szóltam e szót, azt mondja az Úr.
Jer. 34,6
És megmondá Jeremiás próféta Sedékiásnak, a Júda királyának, mind e szavakat Jeruzsálemben.
Jer. 34,7
A babiloni király serege pedig vívja vala Jeruzsálemet és Júdának minden városát, a melyek megmaradtak vala, tudniillik Lákist [2 Kir. 18,14. Józs. 10,3.] és Azekát, mert a Júda városai közül csak ezek maradtak vala meg, mint erősített városok.
Jer. 34,8
Ez a beszéd, melyet szóla az Úr Jeremiásnak, minekutána Sedékiás király szövetséget köte az egész Jeruzsálembeli néppel, [2 Móz. 21,2.] szabadságot hirdetvén köztük.
Jer. 34,9
Hogy kiki bocsássa [2 Móz. 21,2.] szabadon szolgáját és kiki az ő szolgálóleányát a héber férfit és a héber leányt, hogy senki ne szolgáltasson közöttük az ő Júdabeli atyjafiával.
Jer. 34,10
És engedelmeskedtek mindnyájan a fejedelmek és az egész nép, a kik szövetséget kötöttek, hogy kiki szabadon bocsássa az ő szolgáját és kiki az ő szolgálóleányát, hogy senki azokkal ne szolgáltasson többé; és engedelmeskedtek és elbocsáták azokat.
Jer. 34,11
De azután elváltozának, és visszahozák a szolgákat és szolgálóleányokat, a kiket szabadon bocsátottak vala, és őket szolgákká és szolgálóleányokká tevék.
Jer. 34,12
És lőn az Úrnak szava Jeremiáshoz az Úrtól, mondván:
Jer. 34,13
Ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Én szövetséget kötöttem a ti atyáitokkal azon a napon, a melyen kihoztam őket Égyiptom földéről, a szolgálatnak házából, mondván:
Jer. 34,14
Mikor a hét esztendő [2 Móz. 21,2.] eltelik, kiki bocsássa el az ő héber atyjafiát, a ki néked eladatott vala és hat esztendeig szolgált téged; bocsássad őt magadtól szabadon. De nem hallgatának a ti atyáitok engemet, és fülöket sem hajtották erre.
Jer. 34,15
És ti ma megtértetek vala, és igazat cselekedtetek vala én előttem, kiki szabadságot hirdetvén az ő atyjafiának, és én előttem szövetséget kötöttetek abban a házban, a mely az én nevemről neveztetett.
Jer. 34,16
De elváltoztatok, és beszennyeztétek az én nevemet, és kiki visszahozta az ő szolgáját és kiki az ő szolgálóleányát, kiket egészen szabadon bocsátottatok vala, és igába vetettétek őket, hogy néktek szolgáitok és szolgáló leányaitok legyenek.
Jer. 34,17
Azért ezt mondja az Úr: Ti nem hallgattatok reám, hogy kiki szabadságot hirdessen az ő atyjafiának és kiki az ő felebarátjának. Ímé, én hirdetek néktek szabadságot, azt mondja az Úr, a fegyverre, a döghalálra és az éhségre, és odaadlak titeket e föld minden [5 Móz. 28,64.] országainak útálatára.
Jer. 34,18
És odaadom a férfiakat, a kik megszegték az én szövetségemet, a kik nem teljesítették a szövetség pontjait, a melyet előttem kötöttek vala tulokkal, a melyet ketté vágának és átmenének annak részei között,
Jer. 34,19
Júdának fejedelmeit és Jeruzsálem fejedelmeit, az udvari szolgákat és a papokat és a földnek minden népét, a kik átmentek a tulok részei között:
Jer. 34,20
Odaadom őket az ő ellenségeik kezébe, és az ő lelköket keresők kezébe, és az ő holttestök ez égi [rész 7,33. 16,4.] madaraknak és a föld vadainak lesznek eledelévé.
Jer. 34,21
Sedékiást, a Júda királyát és az ő fejedelmeit is odaadom [rész 39,6.] az ő ellenségeiknek kezébe, és az ő lelköket keresők kezébe, és a babiloni király seregének kezébe, a mely [rész 37,5.] eltávozik tőletek.
Jer. 34,22
Ímé, én parancsolok, azt mondja az Úr, és visszahozom őket e városra, és vívják azt, és beveszik és felgyújtják tűzzel, [2 Kir. 25,9. 10.] és pusztasággá teszem Júda városait, lakhatatlanokká.
