Jer. 30.
Jer. 30.
A fogságból való kiszabadulás és Júda boldog jövendője.
Jer. 30,1
Az a szó, a melyet szólott az Úr Jeremiásnak, mondván:
Jer. 30,2
Ezt mondja az Úr, Izráel Istene, mondván: Mindama szókat, a melyeket mondottam néked, írd meg magadnak könyvben;
Jer. 30,3
Mert ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és visszahozom [rész 25,12.] az én népemet, az Izráelt és Júdát, azt mondja az Úr, és visszahozom őket arra a földre, a melyet az ő atyáiknak adtam, és bírni fogják azt.
Jer. 30,4
Ezek pedig azok a szók, a melyeket az Úr Izráel és Júda felől szólott.
Jer. 30,5
Ezt mondta ugyanis az Úr: A félelemnek, rettentésnek szavát hallottuk, és nincs békesség.
Jer. 30,6
Kérdjétek meg csak és lássátok, ha szűl-é a férfi? Miért látom minden férfi kezét az ágyékán, mintegy gyermekszűlőét, és miért változtak orczáik fakósárgává?
Jer. 30,7
Jaj! mert nagy [Sof. 1,15. 18.] az a nap annyira, hogy nincs hozzá hasonló; és háborúság ideje az Jákóbon; de megszabadul abból!
Jer. 30,8
És azon a napon, azt mondja a Seregek Ura, letöröm majd az ő [Dán. 5,30. 31.] igáját a te nyakadról, köteleidet leszaggatom, és nem szolgálnak többé idegeneknek.
Jer. 30,9
Hanem szolgálnak az Úrnak az ő Istenöknek, és Dávidnak [Ezék. 34,23. Hós. 3,5.] az ő királyoknak, a kit feltámasztok nékik.
Jer. 30,10
Te azért ne félj, oh én szolgám Jákób, azt [Ésa. 41,13. 14.] mondja az Úr, se ne rettegj Izráel; mert ímhol vagyok én, a ki megszabadítlak téged a messze földről, és a te magodat az ő fogságának földéből; és visszatér Jákób és megnyugoszik, és bátorságban lesz, és nem lesz, a ki megháborítsa.
Jer. 30,11
Mert veled vagyok én, azt mondja az Úr, hogy megtartsalak téged: mert véget vetek minden nemzetnek, a kik közé kiűztelek téged, csak [Ésa. 27,8. 9.] néked nem vetek véget, hanem megfenyítelek téged ítélettel, mert nem hagylak egészen büntetés nélkül.
Jer. 30,12
Mert ezt mondja az Úr: Veszedelmes a te [Mik. 1,9.] sebed, gyógyíthatatlan a te sérülésed.
Jer. 30,13
Senki sincsen, a ki megítélje a te ügyedet, hogy bekösse sebedet, orvosságok és balzsam nincsenek számodra.
Jer. 30,14
Elfeledkezett rólad minden szeretőd, és nem keres téged: mert megvertelek ellenséges [Siral. 1,1. 2. 19. 2,18.] veréssel, kegyetlen ostorozással, a te bűnödnek sokaságáért, és hogy eláradtak a te vétkeid.
Jer. 30,15
Miért kiáltozol a te sebed miatt? veszedelmes a te sérülésed? a te bűnöd sokaságáért és vétkeidnek eláradásáért cselekedtem ezeket veled.
Jer. 30,16
Azért mindazok, a kik benyelnek téged, elnyeletnek, [Ésa. 41,11. 47,1-6.] és valamennyi ellenséged mind fogságra jut: és a te fosztogatóidat kifosztottakká, és minden te zsákmánylóidat zsákmánynyá teszem.
Jer. 30,17
Mert orvosságot adok néked, és kigyógyítlak a te sérülésedből, azt mondja az Úr. Mert számkivetettnek hívtak téged, Sion; nincs, a ki tudakozódjék felőle.
Jer. 30,18
Ezt mondja az Úr: Ímé, visszahozom Jákób sátorának foglyait, és könyörülök az ő hajlékain, és a város felépíttetik az ő magas helyén, és a palota a maga helyén marad.
Jer. 30,19
És hálaadás és öröm szava jő ki belőlök, és megsokasítom őket és meg nem kevesednek, megöregbítem őket és meg nem kisebbednek.
Jer. 30,20
És az ő fiai olyanok lesznek, mint eleintén, [Ésa. 1,26.] és az ő gyülekezete erősen megáll az én orczám előtt, de megbüntetem mindazokat, a kik nyomorgatták őt.
Jer. 30,21
És az ő fejedelme ő belőle támad, és az ő uralkodója belőle jő ki, és magamhoz bocsátom őt, hogy közeledjék hozzám: mert kicsoda az, a ki szívét arra hajtaná, hogy hozzám jőjjön, azt mondja az Úr.
Jer. 30,22
És népemmé lesztek, [rész 24,7.] én pedig a ti Istenetek leszek.
Jer. 30,23
Ímé, az Úrnak szélvésze, haragja tör elő, és a rohanó szélvész a hitetlenek fejére [rész 23,19. Ésa. 1,27. 28.] zúdul.
Jer. 30,24
Nem szűnik meg az Úr felgerjedt haragja, míg végbe nem viszi, és míg meg nem valósítja az ő szívének gondolatait. Az utolsó napokban értitek meg e dolgot.
