Jer. 1.
Jer. 1.
Jeremiást prófétaságra hívja el Isten.
Jer. 1,1
Jeremiásnak, Hilkiás fiának beszédei, a ki az Anatótban, Benjámin földén lakó papok közül vala;
Jer. 1,2
A kihez szóla az Úr [2 Kir. 21,25. 26.] Jósiásnak, az Ammon fiának, Júda királyának napjaiban, az ő uralkodásának tizenharmadik esztendejében;
Jer. 1,3
Továbbá Jójakimnak, a Jósiás fiának, Júda [2 Kir. 23,34.] királyának [2 Kir. 24,17.] napjaiban, Sedékiásnak, a Jósiás fiának, Júda királyának egészen tizenegyedik esztendejéig, Jeruzsálem fogságba viteléig, a mi az ötödik hónapban vala;
Jer. 1,4
Szóla pedig az Úr nékem, mondván:
Jer. 1,5
Mielőtt az anyaméhben megalkottalak, már ismertelek, és mielőtt az anyaméhből kijövél, megszenteltelek; prófétának rendeltelek a népek közé.
Jer. 1,6
És mondék: Ah, ah Uram Isten! Ímé, én nem tudok [2 Móz. 3,11. 4,10.] beszélni; hiszen ifjú vagyok én!
Jer. 1,7
Az Úr pedig monda nékem: Ne mondd ezt: Ifjú vagyok én; hanem menj mind azokhoz, a kikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, [Ezék. 3,17.] a mit parancsolok néked.
Jer. 1,8
Ne félj tőlök, mert én veled [5 Móz. 31,6. 8.] vagyok, hogy megszabadítsalak téged! mond az Úr.
Jer. 1,9
És kinyújtá az Úr az ő kezét, és megilleté [Ésa. 6,6. 7.] számat, és monda nékem az Úr: Ímé, az én igéimet adom a te szádba!
Jer. 1,10
Lásd, én e mai napon népek fölé és országok fölé rendellek téged, hogy gyomlálj, [rész 18,7.] irts, pusztíts, rombolj, építs és plántálj!
Jer. 1,11
Szóla továbbá nékem az Úr, mondván: Mit látsz te, Jeremiás? És mondék: Mandulavesszőt látok én.
Jer. 1,12
És monda nékem az Úr: Jól láttál, mert gondom van az én igémre, hogy beteljesítsem azt.
Jer. 1,13
És másodszor is szóla hozzám az Úr, mondván: Mit látsz te? És felelék: Forró fazekat látok én, és pedig a szája észak felől van.
Jer. 1,14
És monda nékem az Úr: Észak felől támad a veszedelem e földnek minden lakosára.
Jer. 1,15
Mert ímé, előhívom én az északi országok minden [rész 5,15. 6,22-24.] nemzetségét, mondja az Úr, és eljőnek, és kiki felállítja az ő királyi székét Jeruzsálem kapui előtt, és köröskörül minden kerítése ellen, és Júdának minden városa ellen.
Jer. 1,16
És kimondom ítéleteimet felettök az ő mindenféle gonoszságukért, minthogy elszakadtak tőlem, és idegen isteneknek [2 Kir. 21,4-13.] áldoztak, és tulajdon kezeik munkáit imádták.
Jer. 1,17
Te azért övezd fel derekadat, és kelj fel, és mondd meg nékik mindazt, a mit én parancsolok néked; meg ne riadj tőlök, különben én riasztalak el téged előlök!
Jer. 1,18
Mert ímé én erősített [rész 6,27. 15,20.] várossá, vasoszloppá és érczbástyává teszlek ma téged mind ez egész földön, Júda királyai, fejedelmei és papjai ellen és a föld népe ellen.
Jer. 1,19
Viaskodni fognak ugyan ellened, de nem győznek meg [rész 26,8-24.] téged, mert én veled vagyok, azt mondja az Úr, hogy megszabadítsalak téged.
